1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
e) Házaló kereskedők, a’ legény nélkül dolgozó mesteremberek sorozatába esnek, ha mindazáltal segédekkel űznék keresetüket — szinte ngy mint a’ legénnyel dolgozó mesteremberek , segédeik számához képest azon arányban megrovandók. f) Az ollyatén fuvarosok, kik szekerezéssel egész éven át rendesen foglalkoznak — egy négy lovas szekértől 8 és 2 frt közt, — kik pedig csak bizonyos időben szoktak fuvarozni 4 és 1 forint közt megállapítandó lépcsözettel, a’ körülmények szerint megrovandók. 35. A’ 34—ik §. c) pontjában foglalt osztályzat, tekintettel az illető kereset módoknak az egész országbani állapotjára lévén meghatározva, önként következik: hogy azon megyékben, mellyekben nincsenek olly személyes kereset után élők, kik a’ megye más lakosainak irányában szenvedendő sérelem nélkül az első osztályok alá lennének sorozhatok; ezen első osztályok, ’s a’ körülményekhez képest mások is üresen hagyhatók. 36. §. Ha társaságok vagy magánosok több ipar-üzletet folytainak, vagy ugyan ezen egy ipar-üzletet több helyeken, vagy egy ipar üzletnek több egymással mellözhetlen összeköttetésben nem lévő ágait egymástól elkülönözve űzik; — mindegyik illyelén önálló üzlet a’ 34. §. a) ’s illetőleg b) pontja szerint külön megrovandó. 37. §. A’ nemes haszonbérlőkre nézve a’ haszonbérbe fektetett sommáknak 5 pcentje tiszta jövedelemül vétetvén fel, ezen jövedelem után minden 100 frttól egy frtot fizetnek közpénztári járulék fejében. 38. §. Valamint a’ nemesek olly ipar-üzlettől, vagy kereset-módtól,mellytöl jelenleg is már közadót viselnek, az országos pénztári illetőségre nézve külön meg nem rovattathatnak, úgy viszont a’ nem-nemesek is azon kereset módjaik után, mellyek a’ közadó tárgyai közé a’ fenálló gyakorlat szerint nem tartoznak, ezen összeírásba felveendők. 39. §. Az országnak mind azon férfi lakosai, kik személyes adót a’ fenálló törvények szerint fizetni nem tartoznak, ’s életüknek 20—ik évét betöltötték, a’ 20—át azonban még túl nem haladták, a’ nem-nemes cselédeknek, bányamunkásoknak, valóságos szolgálatban lévő katonáknak, és nyugpénzt huzó közvitézeknek Valtiszteknek egyedüli kivételével, személyes kereseti képességüktől azon megyében, mellyben lakásukat tartják mindnyájan egyenlően, évről évre, és fejenkint 20 krral megrovandók lévén ; e’ végeit szemólyenkint összeirandók. 40. §. Azok, kik akár köz-, akár magánosoknál folytatott hivatalaik után rendes évi fizetéssel vannak ellátva ; ide értetvén a’ közhivalalnokok tudományok társaságok tagjai, nyugalmazott katona lisztek, magánosok tisztjei, a’ nyilvános oktatók, községi jegyzők, iskolamesterek, a’ rendszeresített állomású segéd tanítók is, mind azon meghatározott jövedelmeiknek , mellyeket hivataluk után akár kész pénzben, akár termesztményekben évenkint húznak yi0o-ad részét fogják közpénzlári járúlék fejében fizetni, és jelesül: a’ köztisztviselők azon törvényható- - Ságban, a’ mellynek kebeléből fizetéseiket húzzák — a’ többiek pedig lakásuk helyén fognak az összeírásba felvétetni. — 41. §. Minden valláson lévő egyházi személyek ide értvén a’ szerzeteseket is, a’ rendes földbirtoki, és 40-ik §-ban említett személyes kereset képességi járulékokon felül, minden egyéb határozott valóságos jövedelmeiktől is közterhet viselni tartozván, ezek is úgy, mint a’ 40—ik §-ban érintettek, évenkint akár kész pénzben, akár termesztményekben húzott jövedelmeiknek Vm-ad részével megrovandók. Azonban az Irgalmasbarátok, a’ szent Erzsébet szüzei, és a’ neveléssel foglalatoskodó ollyan kolostorok, mellyek fekvő jószággal vagy parochialis jövedelmekkel ellátva nincsenek, ezen megrovatás alól kivételnek. 42. §. Azoknak , kik özvegye vagy hajadoni jog, avagy pedig tartás és élelem fejében évenkint bizonyos meghatározott jövedelmet vesznek, úgy a’ hitrebizotlságból évi járulékkal ellátott család tagoknak is, egész jövedelmeik az összeírásba bevitetendök. 43. §. A’ szőlők és irtványok, mellyek a’ jobbágyoknak, kik által biratnak úrbéri illetőségbe beszámítva nincsenek, mint majorsági földtérek tekintetvén, egész terjedelmük szerint azon osztályba beirandók, mellyet a’ földesurnak azoktól évenkint befolyó, ’s hét évi közép számítással felvetendő tiszta jövedelme kimutat. 44. §. Azon térek, mellyeken templomok, iskolák, kórházak, egyéb középületek ’s temetők állanak, valamint szinte azon térek is, mellyeket közlekedési útak foglalnak el, végre a’ községeknek, az urbér behozatalakor öszszeirt közös javai, ’s azon legelő, melly Temes, Torontói és Krassó megyékben a’jobbágyoknak pótlásul adatott az összeírásban területükre nézve kileendö ugyan, de egyik osztályba sem sorozandók. 45. §. Az 1836: 25. t. ez. említett közhasznú vállalatok, csak azon nem úrbéri ’s azon szomszéd térek hasonlatosságára oszlályzandó földtéreknek területétől fognak a’ közteherben részesülni, mellyet elfoglalnak. 217. ülés. írásai. September 9-én 1844. 289 III. FEJEZET. Az összeírásról. 46. §. Az összeírás minden megyében engyenlöen az országgyülésileg helybenhagyott táblás jegyzék szerint végrehajtandó. 47. §. A’ jelen törvényezikkely és ezen táblás jegyzék a’ megyékben a törvény kihirdetése után azonnal olly módon közhírré teendők: hogy az összeírás módjáról, ’s az alája tartozó tárgyakról minden illető lakosok és birto kosok magoknak idejében kellő tudományt szerezhessenek. Orszdggyül. írásai. III. ^
