1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
290 217. Ülés. írásai. September 9-én 1844. 48. §. Az összeiró választmány kinevezése után azonnal megállapítván a’ rendet, mellyen munkálódását folytatni fogja, azt megválasztásától számítandó 15 nap alatt, a’föld osztályzatainak a’ 9-ik §. szerint teljesítendő megállapításával megkezdeni, ’s befejezéséig állandóan folytatni köteles, ’s e’ végeit az illető közbirtokosságokat, földesurakat, ’s községeket azon határnapról, mellyen az összeírás teljesítése végett a’ hely színén megjelenend, ollyafén felszólítással idejében tudósitandja, hogy azok akkora mind azon adatokkal magokat tökéletesen ellássák, mellyek az összeírásnak a’ törvény értelmébeni végrehajtására kivántatnak. 49. §. Az összeiró választmány a’ hely színén megjelenvén mindenek előtt: a) Az összeírandó helység vagy puszta határának egész terjedelmét nyomozza ki. b) Az úrbéri tartozmányokat a’ majorságiakkal elkülönözi. c) Mind a’ kettőt a’ 9. 10. 12. 13. 14. §§. rendelése szerint osztályozza. d) Kinyomozza továbbá a’ határbeli közös haszonvételeket, ’s azoknak közös jövedelmét kiszámítja. e) Kijelöli a’ közteher viselés alá a’ 44. §. szerint nem tartozó téreket, és mind ezeket további munkálódásának alapjául tisztába hozván ’s megállapítván. f) Fejenkint összeírja mind azon személyeket, kik az országosan felvállalt közteherben részesülni tartoznak, ’s mindegyiknek neve után. g) A’táblás jegyzékek illető rovatába beírja, mind azon javaknak mennyiségét, osztályzatát és jövedelmét, mellyek az összeírandó egyének akár magány, akár másokkal közösen folytatott, és így öt csak aránylag illető birtokában vannak , és minden előző rovatoknak betöltése után. h) Az utolsó rovatba minden ekkép összeirt javaknak egybesummázott összes jövedelmét az iparüzökre a’ megállapított osztályozás szerint eső summákat pedig az illető rovatba írja be, ’s elvégezvén ekképen minden azon helység, vagy pusztabeli személyeknek és tárgyaknak összeírását i) Az egyes rovatokban foglalt summáknak összeszámításával az illető helység vagy puszta összeírásának egyetemes summázatát készíti el. 50. §. Az összeiró választmány előtt az illető földesurak, közbirtokosok és községek térképeiket, telekkönyveiket, tagosztályi vagy szabályozási irományaikat, ’s a’ 17. 19. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 30. 31. 33. 34 §§. szerint összeírandó tárgyakról kötött haszonbéri szerződéseiket, a’ mennyiben léteznek, eredetben elömutatni tartoznak, ’s az illy haszonbéri szerződések elömutatására a’ választmány az összeírandó javaknak haszonbérlőit is kötelezheti 51. §. Jogosítva vannak tovább az illető birtokosok az összeírandó tárgyak mennyiségének és haszonvételének felvilágosítására elömutatni gazdasági összeírásaikat, számadásaikat, osztályleveleiket, ’s mind azon adatokat, mellyeknek előterjesztését e’ czélra szükségesnek vélik. 52. §. A’ választmány az illető birtokosok által előterjesztetteket, ’s ezen felül mind azon adatokat, mellyeket akár közlevéltárakból, akár hit alatt kiveendő tanúvallomások által, akár a’ dologhoz értő szakférfiaknak meghallgatása mellett magának szerezhet, ’s a’ fenforgó körülmények szerint szerezni szükségesnek vélend, — használván, letelt hitének szentsége alatt az összeírás alá tartozó tárgyaknak mind mennyiségét, mind haszonvételét és egyszersmind azon arányt is, mellyben a’ közös haszonvételekből az egyes birtokosok részesülnek, és igy az azokra eső közterhet viselni tartoznak, tulajdon belátása szerint lelkiisméretesen meghatározandja, ’s az összeírásba bevezetendi. 53. §. Az összeiró választmány felszólítására kiki az eleibe terjesztendő kérdő pontokra hit alatti tanúvallomást tenni az 1563: 81. t. czikkben meghatározott, ’s az illető szolgabiró által annyiszor, mennyiszer sommás utón megveendő büntetés terhe alatt köteles. 54. §. Ha a’ földesur vagy község részéről előterjesztett térképeket ’s telekkönyveket a’ választmány olyanoknak találná, mellyeknek teljes hitelt nem tulajdoníthat, ezen térképeket ’s telekkönyveket a’ hely színén is meghitelesitheti. 55. §. Ha meggyőződnék a’ választmány arról, hogy olly határoknak, vagy azok némelly részeinek terjedelmét, mellyekre nézve térképek, ’s telekkönyvek nem mutattatnak elő, más adatokból megnyúgvással meg nem határozhatja; ezen esetben az illyetén határoknak vagy azok bizonyos részének, — a’ mennyire lehet a’ megyei mérnök által eszközlendő — általános (perifériális) földmérői felmérését is a’ birtokosoknak költségére megrendelheti. Sőt 56. §. Olly esetben, midőn valamelly birtokos birtokának térképét ’s telekkönyvét, mellyek bizonyos adatok szerint kezénél vannak, a’hozzáintézett felszólításra elő nem mutatja, az illyetén birtoknak általános felmérését hasonlóképen a’ birtokosnak költségére az összeiró választmány elrendelni köteles. 57. §. A’ felmérés költségeit az 55. 56. §§. eseteiben az összeiró választmány az illető birtokosoktól a’ kerületi szolgabiró által az 1836: 20. és 1840: 11. t. czikkekben kijelelt summás úton hajthatja be. 58. §. Az összeiró választmány minden helység vagy puszta összeírását, az illető földesurnak, közbirtokosságnak vagy községnek azon helység vagy puszta összeírásának bevégzése után,azonnal hiteles másolatban kiadni köteles.
