1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
288 217. V/és. Írásai. September V-én 1844. azon tiszta jövedelem után felveendők, mellyel hét évi közép számítás szerint hoznak; azon megjegyzéssel mindazonáltal. hogy a’ mennyiben az említett jogok gyakorlására épületek ’s egyéb beruházások tétettek — ezen beruházások fentartására szükséges költségeknek fejében, a’ kiszámítandó tiszta jövedelemnek egy része levonattassék, melly 10 pctnél kevesebb ’s 20 pcentnél több nem lehet; önkint, értetvén, hogy azon esetben a’ levonásnak helye nincs, midőn a' tiszta jövedelem az illető kisebb királyi jog gyakorlatára nézve kötött ollvatén haszonbér szerződések szerint számittatik ki, mellvekben az épületek jó karbani tartását a’ haszonbérlő egészen magára vállalta. 31. §. A’malmok akár vizi, akár száraz, akár szél-malmok legyenek, hét esztendei tiszta közép jövedelmük szerint felveendők, az épületeknek, zuggoknak, csatornáknak, és egyéb szükséges eszközöknek fentartására mindazonáltal a’ kiszámítandó évi tiszta jövedelemnek egy része, melly azonban annak harmadát semmi esetben felül nem haladja, a’ helybeli körülményeknek különbsége szerint levonanJó. — Ha a’jobbágyok az általuk birt malmoktól a’ földesurnak bért fizetnek, ez a’ fizetett bér mennyisége szerint lesz megrovandó. — Olly malmok pedig, mellyek egyedül csak a’ gazdának tulajdon házi szükségére őrlenek, nem terhelhetők. 32. §. A’ gyárak és egyéb iparüzletek, mellyeket a’ földbirtokos mezei gazdaságávali közvetlen összeköttetésben annak gyarapítására és élénkítésére maga folytat, jelesül: ser-, eczet- és szesz-főzés, ezukorgyártás, se- Jyemtenyészlés, fürészmalom és hamuzsirégetés, mint a’ mezei gazdaság folytatására megkivántató beruházásoknak egy neme teher alá nem vétetnek: ellenben minden egyéb gyáraktól és iparüzlelektöl, sőt a’ felebb említettektől is, ha nem föld adót fizető földbirtokos mint tulajdonos által, vagy az által ugyan, de nem mezei gazdaságávali közvetlen összeköttetésben folytatfatnak, az illető ipar-üzö a’ 34. §. értelmében meghatározandó járulékot fizetendi. 33. §. Ha maga a’ földesur gyáros is, egyszersmind a’ gyártól a’ rendes ipar-adót, azon földtértöl pedig, mellyen a’ gyár fekszik, az első osztályú földadót fogja fizetni; — ellenben, ha a’ gyáros a’ gyárnak, ’s ezzel együtt akár magának a’ teleknek, akár mind a’ leieknek, mind az épületeknek bérlője — a’ földesur a’ gyártól, ’s a’ telek, és illetőleg épületek haszonvételétől a’ gyáros által fizetett bérre nézve (mellytöl azonban a’ netalán szinte haszonbérbe adott gyári eszközökre eső haszonbér, mint összeírás alá nem tartozó mindig elkülönözendő) a’ 22. §. értelmében felszámítandó azon tiszta jövedelem után fog rovatni, mellyet az említett tárgyakból bevesz; a’ gyáros maga pedig az illető osztályú ipar üzleti járulékot fizeti. 34. §. Azok, kik ipar-üzlet vagy más kereset után élnek, minden megyében következő szabály szerint megrovandók — jelesül: a) Gyáraknál — épületekbe ’s a’ gyártás folytatására üzleti alaptőke gyanánt befektetett summáknak 5 pcentjét tiszta jövedelemül véve fel — ezen jövedelem után minden 100 írttól 1 frtot fizetendő. b) Nagy- és kis kereskedőknek ’s gyógyszerészeknek — akár külön ipar-üzletbe, akár kereskedésük rendes folytatásába befektetett summáik, szinte töke gyanánt, ennek 5 pcentje pedig tiszta jövedelemnek vétetvén fel — minden 100 frt. jövedelem után, ezen teher viseléshez 1 fttal járulandanak. c) Ügyvédek, orvosok, mérnökök, sebészek, magány tanító vagy nevelő-intézetek vállalkozói; művészek, művészetek tanítói, gyógyszerárus segédek és kereskedő legények állandó és határozott fizetéseiktől, ’s fizetéseik mennyisége szerint lesznek az összeírásba felveendők — lehető egyéb külön jövedelmeiktől pedig, következő osztály szerint megrovandók, jelesül: 1-sö osztály 20 frt. 2-ik 55 16 „ 2-ik 55 10 „ 4-ik 55 8 „ 5-ik 55 6 „ 6—ik 55 4 „ 7-ik 55 3 » 8—ik r> 2 „ d) Mesteremberek, a’ szerint a’ mint egy, vagy több legénnyel vagy a’ nélkül dolgoznak, a' mesterség nemének, ’s a’helybeli körülményeknek figyelembe vételével, az itt kitett legnagyobb és legkisebb summa közt a’ törvényhatóságok által Legény megállapítandó lépcsözetlel, következő osztályok egyikébe sorozandók , nélkül dolgozó mesteremberekre frt. kr. u. m. frt. kr. nézve legnagyobb 2 — lekisebb — 30 1. legénnyel dolgozókra nézve 55 2 30 55 1 — 2. 55 55 55 55 3 — 55 1 30 3. 55 55 55 55 3 30 55 2 — 4. 55 55 55 55 4 — 55 2 30 5. 55 55 55 55 4 30 55 3 — 6. 55 55 55 55 5 — 55 3 30 7. 55 55 55 5 30 55 4 — 8. 55 55 55 55 6 — 55 4 30 9. 55 55 55 55 6 30 55 5 — 10. 55 55 55 55 7 — 55 5 30 11. 55 55 55 55 7 30 55 6 — 12. » 55 55 55 8 — 55 6 30
