1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
287 egyéniül valósággal bevesz, azon summától ellenben, mellyel az illetők, úrbéri összes tartozásaiknál földesuroknak kevesebbel szolgálnak, vagy fizetnek, — az országos ajánlat terhét maga az illető község vagy egyén viseli. — 18. §. A’ községekre a’ 17. §. szerint esendő illetőség azoknak egyes tagjai között azon arányban felosztandó, a' niellyben a’ földesurnak járandó fizetést vagy szolgálatot évenkint teljesitik: ott pedig, hol az illyetén fizetések vagy szolgálatok, nem a’község egyes tagjai által, hanem annak közérlékéböl teljesítletnek, a’ községre esendő illetőségben, annak mindegyik tagja azon aránjban részesül, mellyben a’ közadót viseli. 19. §. Azon községek, vagy egyes jobbágyok, kik földesúri tartozásoktól akár örökös meváltás, akár kiváltság mellett teljesen mentesek, mind azt ön magok tartozandanak fizetni, a’ mit az úri jövedelmektől a’ 12, 13, 14, 15 és 16. §§. szerint a’ földesűr fizetni köteles lenne. 20. §. Az úrbéri legelőnek mennyiségét, urbérileg nem szabályzóit helyeken, azon illetőségeknek például és alapúi vétele mellett, mellyek a’ megyében eddig közbejött, ’s felsőbb vizsgálaton is keresztül ment szabályozásokban birúilag megállapittattak, külön részeiknek különböző körülményei szerint a’ megyék határozandják meg, e' határozat mindazonáltal csak egyedül a’ közteher kivetésének könnyebbitése végett hozatván, abból semmi más tekintetben következés nem vonathatik. 21. §. A’ belső telkek és azokon lévő épületek akár a’ helységben, akár azon kívül légyenek, következő szabályok szerint írandók öszve: a) Olly épületek, mellyek a’földbirtokosnak, lisztjeinek, vagy cselédjeinek lakásul szolgálnak, vagy a’ gazdaság folytatására fordittatnak, az összeírásból teljesen kibagyandók, magok a’telkek mindazonáltal, mellyeket a löldbirtokosok magok használnak, akár legyenek azokon épületek, akár nem, minémüségükhöz és a’helybeli körülményekhez képest, az illető határbcli földek arányában mindig a’ három elsőbb osztályokba fognak soroztaim, ’s a’ 3-dik osztályon alól nem tétethetnek. b) Olly belső telkek, mellyektöl bér fizettetik, ha a’ ház a’ zselléré, azon földbér summájával felirandók, melly a’ zsellér állal a’ földesurnak fizettetik: ellenben, ha az épület is a’ telek földesuráé, a’ haszonbéri szerződésekből vagy ezeknek nem létében, más helybeli épületek hasonlatosságára meghatározandó 7 évi lakbéreknek közép summája kiszámítandó, és ezen summából 25 % levonatván: a’ fenmaradó összeg az összeírásba bevezetendő. — c) Olly belső telkek, mellyek bért hoznak ugyan, de épülettel nincsenek ellátva, szinte a’ fizetett bérnek hét évi közép summája szerint felveendők. d) A’ majorsági zsellérek által használt külső telkek a’ többi majorsági földekkel együtt és egyenlően íratván össze — belső telkeik mint bért hozó belső telkek tekintetnek, ’s a’ fentebbi a) b) c) pontok értelmében öszszeirandók. 22. §. Ha a’ papi dézma természetben szedetik, azon tiszta jövedelem szerint összeirandók, mellyel hét évi közép számítás szerint behoz. 23. §. Ila a’ dézma azok állal, kik azt adni kötelesek, megváltatik, az illető dézma tulajdonos csak a’ váltság summájától megrovandó. 24. §. Ha a’ dézma a’ földesur, vagy más által (magát azonban a’ dézma adással tartozót ide nem értve) örökös haszonbérbe biratik, az illető dézma tulajdonos csak a’ haszonbéri summától, a’haszonbérlő ellenben azon egész tiszta haszontól lizetend, mellyet a’ haszonbérből vesz. 25. §. Az ideiglenes haszonbéri szerződések eseteiben az illető dézma tulajdonosa úgy tekintetik, mintha a’ dézmát természetben szedné, a’ haszonbérlő pedig, ha nem ugyan azon egy személy azzal, ki a' dézmát adni köteles, más haszonbérlőkkel egyenlően megrovandó, ha pedig ugyan azon egy személy, akkor megrovás alá nem esik. 26. §. A’ 22. 24. 25. §§-ban említeti tiszta jövedelem a’ dézma fejében évenkint adatni szokott termesztményeknek mennyisége ’s piaczi ára szerint, minden szükséges költségeknek tekintetbe vétele és lerovása mellett számittatik. 27. §. a) A’ vadászat. b) Kő-bánya. c) Mész-égetés. d) Kőszén-bánya. e) Bólt-bér — azon tiszta jövedelem után felveendők mellyet a’ költségeknek levonása után hét évi közép számítás szerint hoznak. 28. §. Ha a’ folyók, tavak és egyéb vizek halászat által külön jövedelmet nem hoznak, a’ földtér, mellyet elfoglalnak illető osztályzata szerint az összeírásba beírandó; — ellenben, ha az említett vizek halászat által az utolsó osztályú földtérre számított jövedelemnél több hasznot hoznak, a’halászat tiszta jövedelme a 28. §. értelmében kiszámítandó — a’ földtér pedig, mellyet az említett vizek elfoglalnak, ha azok a’ halászaton kivül semmi egyéb jövedelmet a’ birtokosnak nem hoznak, az összeírásból kihagyandó. 29. §. 11a a’ halászaton kivül az illyetén vizeknek még más bár mínemü haszonvétéle is van, füldtér, mellyel elfoglalnak , ezen haszonvétel minémüségéhez képes az illető osztályba sorozandó. 30. §. A’ királyi kisebb haszonvételek, jelesül: korcsma, mészárszék, vásár, ut, hid,’s rév, yám, szinte 72 * 217. ties. írásai. September 9-én 1844.
