1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
274 217. Ülés. írásai. September 9-én 1844. 14. sz. Az ezekre vonalkozó törvényjavaslatok, jelesül az építendő csatornákról szóló 14-k; a’ vizek szabályozásá-15. sz. ról szóló pedig 15-k számok alatt foglaltatnak. A’ Béga és Ferencz csatornákról. Mintán a’ fentebbiek szerint minden országos közlekedési eszközök az országos igazgatóság közvetlen kezelése alá jönnének, szükségesnek látja a’ választmány, hogy a’ már létező és szállítási tekintetben nem kis fontosságú Béga és Ferencz csatornák is az ország tulajdonává váljanak ’s az országos igazgatóság kezelésére bízassanak; melly czél elérésére ügy vélekedik, hogy az igazgatóság magát eziránt a’királyi kincstárral értekezésbe tévén, mind erre, mind pedig a’ csatornákon szükséges javításokra, és jövőben azokon szedendő vám díjra nézve — melly a’ fentartási költségekhez képest lenne meghatározandó — véleményét a’ jövő országgyűlés eleibe terjeszsze; melly 16. sz. iránt készült törvényjavaslat a’ 16. szám alatt van. A’ Hitel intézetről. A’ köz szükségekről folytatott tanácskozás alatt az országos választmány arról is meggyőződött: miszerint egy hitelintézet létesítése hazánkban múlhatlanűl megkivántatik, és méltán azelöleges teendők közé soroztalik. Ugyan is az 1836 és 1840-ik országgyűlésen a’ kereskedés érdekében hozott hitel törvények a’ földbirtokosok tömegére azon nyomasztó következést szülvén, hogy ezeknek gazdaságuk igazgatására, az azon fekvő régi terhek lerovására, a’ sors csapásai ’s elemek viszontagságai által szenvedett kárainak pótlására szükséges pénz erőt méltányos feltételek alatt költsön megszerezni csak nem egészen lehetetlenné lett; miután hazánkban a’ nemzeti vagyon nagyobb részét a’ földbirtok teszi, ’s igy a’ köz állomány egyenes érdekében áll, a’ földbirtok javítását jutányos beruházásoknak lehetővé tétele által előmozdítani, a’ választmány véleménye szerint a’ törvényhozás főbb feladatai közé tartozik, a' vagyonbeli hitelt is szilárdítani ’s ekképen a’ földbirtokosoknak módot nyújtani, hogy méltányos feltételek melletti biztosításra, hosszasabb időre nyert költsön pénzzel magokon segíthessenek. Nem kíván ugyan itt a’ választmány a’ hitelintézet hasznainak általános szempontokbóli bővebb fejtegetésébe bocsátkozni; de még is nem lehet meg nem említeni némellyeket azon jótékony eredmények közül, mellyeket a’ hitelintézet létesítéséből részint közvetlenül magokra a’ költsön vevő földbirtokosokra, részint általában az egész közállományra is közvetve háramlandónak vél az országos választmány — jelesül: 1- ör. A’ földbirtokos azon jótéteményben részesülend, hogy mérsékelt kamatláb és aránylag csekély mellék költségek mellett költsönre biztosan számíthat. 2- or. A’ kölcsönt tetszése és tehetsége szerint, vagy a’ törlesztési évek hoszszú folyama alatt részenkint, vagy ha körülményei engedik előbb is, akár egészben, akár ismét részenkint visszafizetheti. 3- or A’ töke idő előtti felmondása veszélyének mind addig, mig felvállalt kötelezéseit teljesíti kitéve nincs, mert az intézet a’ tökét adósának ez esetben fel nem mondhatja. 4- er. Azon 6% századbérrel, melly most a’ kölcsönért csupán törvényes kamat fejében szokott fizettetni, 36% év alatt magát a’ tökét is teljesen törleszti. 5- ör. A’ földbirtokos a’ kamat ’s törlesztési járulékoknak fizetési napjait tetszése szerint határozhatván meg, ekkép azokat gazdaságának hazánkban vidékenkint végetlenül különböző körülményeihez alkalmazhatja. 6- or. A’ hitelintézet bátorságára lekötött birtoknak vevője, az azon fekvő hitelintézeti költsönt magára vállalhatván, vagy a’ megvett birtokra azonnal hitelintézeti költsönt vehetvén fel, ekképen az illy birtokot árának 2/3-ával megveheti, — és igy kevesebb pénzzel több birtok lévén szerezhető, a’ birtokok eladhatása könnyebbül tehát áruk ’s becsük is öregbedik. 7- er. A’ földbirtokosoknak kötelezettsége a’ hitelintézet irányában csak addig tart, mig a’ hypolhecáúl kijelelt jószág birtokában Yan, és igy az sem személyére, sem egyéb vagyonára nézve lekötelezve nincs. — De e’ felelt 8- or. A’ hitelintézet alkalmat nyújt a’ tőkepénzeseknek, különben parlagon heverendő kisebb sommákat is gyümölcsöztethetni. — Végre hogy több ne emlittessék. 9- er. A’ hitel-levelek egyéb hiteljcgyekhezi hasonlatosságuknál fogva — a’ fizetés eszközeit kellő mértékben szaporitandják, ’s részesitendik az országot mind azon hasznokban, mellyek a’keringésben lévő pénzmennyiségnek — a’ közállomány körülményeihez kellő arányban álló öregbedéséböl önként következnek. A’ mi már a’hitelintézet tervének főbb elveit illeti: az országos választmány múlhatatlanul szükségesnek véli, hogy a’ hitelintézet a’ tőle költsön veendő, rendesen betáblázandó tőkék teljes biztosítására törvényes kiváltsági elsőséggel ruháztassék fel mindennemű követelések előtt, mellyek a’ hypothecáűl lekötött birtok, vagy birtokosa ellen, nem csupán adóssági, hanem bármi egyéb jogezímböl, ’s igy oily tényeknek következésében is támazlathalnának, mellyek a’ hitelintézet követelésének betáblázását megelőzték. E’ törvényhozási intézkedés az ősiségi viszonyok tekintetéből a’ hitelintézet életbe léphetésének mellözhetlen feltétele; azonban a’jog sértés, melly ebben rejleni vélhető, a’ választmány nézete szerint inkább csak látszólagos; — mert a) Az intézet hypothecáűl rendszerint csak olly fekvő birtokot fogad el, melly semmi per alá vonva nincs, ’s igy azok, kik követeléseiket már a’törvények formák mellett nyilvánították, a’ jog-sértés minden veszélyen kívül vannak helyhezletve. b) Az intézet elsősége által azok, kiknek a’ hypothecáűl kijelelt birtok, vagy birtokosa ellen törvényes keresetük yan, nem fosztatnak meg azon jogoktól, miszerint követeléseiknek kielégítését törvényútján kereshessék;
