1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
275 ®s ? miután az intézet költsönt a bátorságára lekötött birtoknak csak egy harmad részéig ád, elsősége pedig csak egyedül magára a’ hypothecáűl lekötött ingatlan birtokra van szorítva, a’ hypothecáúl kijelelt birtoknak kel harmad része, ’s a költsön vevőnek egyéb mindennemű ingó ’s ingatlan javai, sőt magán a’ lekötött birtokon lévő ingóságok is azoknak bátorságára szolgálandanak, - kiknek a’ kölcsönt vevő földbirtokos ellen más jog czímeknél fogva követelésük van. c) A' hitelintézet kölfsönt évenkinti törlesztésre ád — a’ magyarországi perek ’s jelesül az ősiségi követelésekből eredők évekig tartanak, ’s mind addig, mig birtoki jog — viszonyaink jelen állapotokban maradnak, évekig tartaniok kell; — a’ per folyama alatt tehát, az eredetileg költsönvett töke mind inkább és inkább fogy, ’s legtöbb esetben magának a’ pernek folyamata alatt olly sommára fog leszállani, mellvet azon beruházási öss°zeg is fedezend, mellyel a’ nyertes felperesnek a’ neki ítélt birtok átvételekor csak nem mindig fizetni kell; sőt a’ hitelintézet bátorságára lekötött birtokon fekvő sommát a’ szokott feltételek mellett átvehetni, ’s igy azon kedvezés hogy e’ sommával a’ megnyert jószágon fekvő beruházásokból a’ felperesnek készpénzül kevesebbet keilend letenni, legtöbb esetekben még igen nagyon könnyíteni fogja az illy birtokra nézve eszközlendö bírói végrehajtást is. Végre dj A' legroszabb esetben a’ sérelem nem örökös, csak addig tart, mig a’töke törlesztve van, azután teljesen megszűnik. Hogy telekkönyvet a’ törvényhatóságokban, ha általában minden földbirtokra nem, legalább a’ hitelintézet bátorságára lekötött ingatlan javakra nézve behozni, ’s ez iránt törvényt alkotni kell, a’ hitelintézet természetéből önkint foly. Ha az intézet a’ költsönvevőnek nem készpénzt, hanem hitelleveleket ád, azt azon veszedelemnek teszi ki, hogy hitelleveleinek pénze tételében kárt szenvedhet: ellenben ha az intézet költsönt kész pénzben ád mellözhetleniil szükséges, hogy az intézet elégséges készpénzre mindig bizonyosan számolhasson, vagy is, az általa kiadandó hitelleveleket készpénzért mindig eladhassa; ’s e’ végett múlhatlanul szükséges, hogy egy részről ugyan a’ magyar hitelintézet hitellevelei, — áruknak és keletüknek szokott módoni feljegyzése mellett, — a’ bécsi pénzcsarnokban nyilvános eladásra mindig kitétethessenek; más részről pedig eszközöltessék, hogy az auslriai örökös tartományokban létező nyilvános intézetek közül egy a’ magyar hitelintézet leveleinek készpénzérti foly tonos és azonnali leszámítolását, a’ meghatározót csekély leszámítolási dij mellett felvállalja; — ’s mivel e’ kél feltételek, mellyek a’ hitelintézetnek biztos sikerreli életbe léptetésére múlhatlanúl szükségesek — egyedül ö Felségének engedelme ’s illetőleg közbenjárása mellett érethetik el; azért ezek iránt ö Felsége, a’ hitelintézet tervének felterjesztése mellett, az ország Rendei által alázatos felírással megkérendő lenne. A’jótállás, mellyel az ország a’ hitelintézetért, a’ hitellevelek tulajdonosi irányában magára vállalna, az országnak az általa alkotott szabályok ’s ezen intézet iránti bizodalmát tanúsítja, ’s ennél fogva a’ hitellevelek hitelének biztosítására nagy hatással lenne; azért is ezen jótállást a’ választmány szükségesnek, és különben is, onnét, mivel a’ hitelintézet felelt a’ törvényhozás őrködik, önkint folyónak látja, azonban alig állhat elő ollyan eset, inellyben ezen jótállás az országnak pénzbeli áldozatjába kerülhetne. Az előadottaknál fogva a’ választmány a’ hitelintézet felállítását is az elöleges teendők közé sorozván annak első kiadásai fedezésére, ’s a’tartalék pénztár megalapítására, az országos pénztárból 200,000 pengő forintnak kiszolgáltatását véleményezi; egyszersmind a’ hitelintéretröl szóló törvényjavaslatot 17-ik szám alatt az országos 17. gz. KK. és RR. eleibe terjeszti. A’ hitelintézet alap szabályait érdeklő külön vélemények II. és I. betűk alatt vannak: — mellyek folytában H. és I.K. még a’ K. alatti külön vélemény is megemlíttetik. A’ népnevelésröl. A’ népnevelés tárgyábani intézkedés szükségét a’ választmány megismervén, e’ czélra az országos pénztárból évenkint 100,000 pengő forintot véleményez adatni, ’s erre vonatkozó törvényjavaslatot 18-dik szám alatt 18. sz. bemutatja. 217. (lés írásai. September 9-éra 1844. Pest városának víz elleni biztosításáról. Az 1838-iki vizáradás eléggé tanusitá, hogy honunk fővárosa Pest, fekvésénél fogva minden áradáskor milly veszélynek lehet kitéve; ’s azért a’ választmány méltányosnak látja, hogy annak vizáradás elleni biztosításához: a’ nemzet is járuljon, és e’czélra évenkint 100,000 ftot véleményez az országos pénztárból kiadatni; úgy azonban, hogy az országos igazgatóság tegye értekezésbe magát Pest városa tanácsával, és tudja meg attól, hogy hát a’ város is mit kíván a’ maga biztosítására tenni? A’ honi lótenyésztés előmozdításáról. A’ választmány úgy lévén meggyőződve, hogy magánosoknak bár mennyire megfeszített igyekezetük a’ nemzet segítsége nélkül — általános sikert elő nem idézhet: ezen tekintetből szükségesnek látja, hogy a honi lótenyésztésnek általános előmozdítására, az országos pénztárból évenkint 50,000 pengő lorint fordittas— sék; és e’tárgyban szakértőkből álló biztosság neveztessék, mellynek feladata lesz, a' czélra vezető eszközöket kikeresni és alkalmazni. 69 #
