1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
217. Ülés. írásai. September 9-én 1844. 27 3 A’ Luiza-út. Miután már 1826-ik évben a’ Luiza-út megváltása iránt 1,200,000 forintban egy esség köttetett, ’s ezen egyességnek helybenhagyását azóta az országosan egybegyült KK. és RR. több ízben sürgették; az illető társaság a választmány részéről felszőlítlatván, hogy minő feltételek mellett lenne hajlandó azt az ország birtokába bocsátani? ennek következtében az illető társaság megbízottjai, erre nézve beadott iratukban oda nyilatkoznak, miszerint az említett útat, — ámbár 1826 óta annak tökéletesítésére 330,000 ft. fordittatott, és a’ társaság költségén 18.000 forinton Károly városában egy ház is szereztetett, — az út jövedelme is azóta háromszorozta magát, — 1.350.000 pengő forintért az országnak kész a’ társaság átengedni. A’ társaság a’ honi kereskedés emelése körül tagadhatatlan érdemeket szerezvén magának, azon esetben, ha e’ vidéken vaspálya épülne, a’ méltányosság kívánná, hogy a’ társaság jövedelmei ez által meg ne semmisittessenek; ezen kívül kétséget nem szenved, hogy bár melly közlekedési mód fog megállapíttatni, az ország ezen köútnak hasznát mindig veendi, ’s azon idő alatt is, mig a’ vaspálya megépül, a’ kereskedésnek ez iránybani könnyítésére igen jótékony ’s üdvös befolyással leend. Ezen nézetekből kimenve, a’ választmány véleménye abban pontosul: miszerint a’ nevezett Luiza-út társaság felszólítandó lenne, hogy vagy építéssé meg a’ privilégiumában említett, ’s Porto-Ré felé vezető mellék vonalat is a’ most kívánt summában, vagy pedig a’ nélkül az 1826-ban megállapított öszveggel elégedjék meg. Az egyesség megkészülése esetében az átveendő út feníartása az országos pénztárt illetvén, az erre szükséges költségek fedezése végett, egy mérsékelt ’s mindenki állal minden kivétel nélkül fizetendő vámol vél a’ választmány határozatni, példáéi: egyegy igás marhától Károlyvártól Fiúméig 15 krt miszerint — minthogy két vontató marha 30—35 mázsát szállít odább, ’s ettől 10 krjával mázsánkint eddig 300 —350 krt fizettetett, ezentúl pedig csak 30 krt fizettetnék; — az útváin kevesednék illy formán 270, illetőleg 320 krral. Ezen vám csak végpontokon lenne fizetendő, és egyenesen az út fentartására fordítandó; rendkívüli esetben a’ közlekedés helyreállítására szükséges munkák teljesítésére, az út vidékébeni lakosok a’ közmunkák szabályozásáról szóló2—ik szám alatti törvényezikkely 20 §. értelmében kötelesek; egyébiránt a’ felügyelés az országos igazgatóságra bízandó lévén. A‘ csatornákról. Az ország sok és nagy kiterjedésű vidékeinek vizáradások elleni biztosítására, egyszersmind a’ közlekedés könnyebbilésére ’s ezeknél fogva az ipar és anyagi erő kifejtésére ’s nevelésére; szóval: a‘ nemzeti jólét előmozdítására, milly hasznos, sőt szükséges legyen a’csatornák létesítése; ’s a' folyamok szabályozása? közönségesebben tudva van, mintsem bővebben fejtegetni kellene; azonban, minthogy az e’ végre megkivántató tetemes költségek magánosok által elő nem állíttathatnak, hazánkban e’ részben mind eddig igen kevés történt; így példáúl a’ Rúnát a’Tiszával Szegednél összekötő csatorna, mellynek minél előbbi létrehozatala pedig az országnak annyira érdekében fekszik, ’s a’ nemzetnek köz óhajtása, és mint illyen az országos választmány által is az elöleges teendők közé soroztatik; — ámbár az 1840-ki 38-ik t. ez. iránta világosan rendelkezett, mind eddig még csak meg sem kezdetett. — Ezeket szem előtt tartván, a’ választmány szükségesnek látja, hogy — a’ mint már fentebb is az országos útvonalaknál érintve van, — egy általános közlekedési vonal, és igy figyelemmel az ezt illető ’s alább idézendő törv. czikkelyben megemlített vonalakra a’ körülményekhez képest csatorna hálózat tervének is bel- és külföldi müértök állal leendő kidolgoztatásával ’s a’ kivitel iránti legczélszeriibb javaslat készíttetésével az országos igazgatóság bízassák meg az országos pénztárból e’ végett teendő költségnek legnagyobb mennyisége 150,000 pftban határoztalván meg; egyszersmind pedig útasításba adandó lenne az igazgatóságnak, hogy figyelmezvo a víz szabályozásra vonatkozó minden körülményekre is, és az eddig történt vízmérések használata mellett, ezen elöleges munkálatokat, — a’ mennyire a’ körülmények engedik — a’ jövő országgyűléséig készíttesse el, ’s annak további rendelkezés végett terjessze eleibe. Minthogy pedig az ország közérdekében áll a’ magánosok rugalmasságát is felébreszteni, s ezt leginkább előmozdítja az, ha azok biztosan juthatnak műértö víz mérnökökhöz, a’ választmány azt is elrendelendönek véli, hogy az igazgatóság, ha nagyobbszerü víz szabályozások, vagy csatorna készítés végett, akár egyesek, akár társaságok által felszólíltatik, köteles legyen vízmérnököket országos költségen kiküldeni. Egyébiránt, az országos pénztárt egyedül a’ hajókázási czélt illető költségek terhelhetvén, a’ csatornák építésére fordítandó költség illető részét, természeti igazság szerint is, megtéríteni tartoznak azok, kiknek földeik ezen csatornák ’s szabályozások által, az áradásoktól mentekké tétettek, a’ vagy innen eredő egyéb haszonvételekben részesülnek. Ezek folytában, a’ mi még különösen a’ vizek szabályozását illeti: e' tekintetben folyamaink közt legfőbb figyelmet igényelvén a’ Tisza, melly mostani rendetlen állapotában temérdek kiterjedésű földet teszen haszonveheletlenné; szabályozva pedig kiszámithatlan jótékonyságot eszközlene mind egyes birtokosokra, mind pedig ezeknél fogva az ország erejére nézve: azért is, ennek szabályozására’s áradástóli megmentésére, és a már létező felmérések utáni szabályozási terv készítésére, a’ választmány a' jövő országgyűlés további rendelkezéséig, az országos pénztárból 600.000 pforlnlnak, — a’ többi folyóknak — ide értvén a Dunát is szabályozására és ára dáslóli megmentésére pedig 400,000 pftnak kiszolgáltatását véleményezi; melly munkálatok feletti rendelkezés az országos igazgatóság köréhez tartozik. Itt is magában értetvén, hogy azon földbirtokosok, kik az áradástóli meg mentés állal a’ haszonban részesülnek, az illető költségeket aránylagosan viszatériteni tartoznak. 7 fiQ Országgyül. írásai. III.
