1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
22 191. Ülés. I) •ásni. Augustus 5-én 1844. országra nézve annyira érdekes fontosságú körülménynek tekintik, hogy a’ kívánatnak itt különösen is leendő felterjesztését feleslegesnek nem tarthatják, semmit nem kételkedvén, hogy ebbeli nézetükhöz a’ tek. KK és RR hozzá fognak járulni A’ 7 8. 9. 10. 11. 12. 13-ik pontokra észrevétel nincsen. Az 1. 2. 3. 4. 5. 6-ik pontokra észrevétel nem lévén. A’ 7-ik pontra: Ezen pont l betű alatti szakaszának kihagyását ö cs. kir. Föhorczegsége és a’ m. Főrendek az arra következő berekesztö szakasznak kihagyására is értvén, reményük, hogy ezt a' tek. KK és RR is igy értették, ’s ebben annál inkább megnyughatni, mivel az egyes sérelmek az előbbi szakaszokban különben is eléggé ki vannak fejtve, ’s a’berekesztésben csak ismételteinek, még pedig olly modorban, mellyel az előterjesztő városi törvén}hatóság állásával, és még inkább a’ törvényhozó test méltóságával megegyeztetni nem lehet; és a’ melly modor a’ panasznak őszinte előterjesztése mellett is könnyen mellőzhető, a’ nélkül hogy ez által a’ dolog lehető érdeme legkevesebbet is vesztene. A’ 8. 9. 10. 11-ik pontokra észrevétel nincsen. A’ 12-ik pontra: A’ mennyiben az előadó sz. kir. város a’ háló krajezárokbani részesülésére nézve a’ folytonos szokásra hivatkozik, ennélfogva ö cs. kir. Föherczegsége, és a’ m. Főrendek a’ felterjesztéshez hozzájárulnak. A’ KK. és RR. tanácskozás alá vévén a’ mélt. Főrendeknek második izenelét, erre nézve észrevételeiket a’ következőkben foglalják össze: Először is a’ mintabörtönt illetőleg, miután mellette a’ mélt. Főrendek uj erősségeket nem hoztak föl, hanem csak az előbbieket fejtették ki bővebben, azoknak czáfolatába a’ KK. és RR. nem bocsátkoznak ugyan, mindazáltal a’ mennyiben a’ mélt. Főrendek külföldi adatokra hivatkozva azt állítják: hogy a’ magányrendszer különböző népeknél ’s néposzlályoknál egészen különböző sikerrel alkalmaztatott, hogy vannak reá példák, mik szerint egyrészről e’ rendszer czélszerütlennek talállaték, másrészről pedig kíséretében a’ betegség, halandóság, és őrültség roppant számmal mutatkozott: ez állításoknak ellenében a’Karok és RR. kénytelenek röviden megjegyezni, hogy épen a’ helyesen megbírált leghitelesebb külföldi tapasztalás az, melly által igazoltatnak II—ik izenetökben foglalt állításaik a’ KK. és RRnek, mik szerint nem csak hogy nincs törvényhozás sehol, melly a’ magány rendszert czélszerütlennek találta volna, sőt ez mindenütt úgy a’ büntetésbeli szigor és javító hatány, mint az egésségi érdekek tekintetében minden más rendszereknél kedvezőbb sükerrel ajánlkozott, — de különben is, ha nincs olly jó elv, melly hibás alkalmazásban meg n jm romlanék, a’ helyes alkalmazás iránt a’ mélt. Főrendek által javaslott „egy“ mintabörtön még nem fogna biztosítani, hanem inkább a’ külföld’ példányul választandó számos börtönei biztosíthatnak, mellyekel tökéleteseknek talán csak annyiban nem mondhatni, a' mennyiben a" kifejlés útja végtelen. És igy a KK. és RR. az egy mintabörtön’ eszméjéhez most sem járulhatnak; azonban miután az általuk ajánlott épitésbeli „egymásutánnak“ értelme szinte nem az volt, hogy valamennyi börtönök' áltépitése egyszerre kezdessék meg, miután a’ mélt. Főrendeknek több tekintetekre nézve kifejezett aggodalmaik és kételyeik méltányolást érdemelvén e körülmény okul szolgál a’ két vélemény’ kiegyenlítésére, a’ KK. és RR. az ügy fontos volta miatt is megegyeznek abban, hogy a’ tervezett tiz kerületi börtönök közül, kezdelképen, ez országgyűlésen csak és legalább négynek, és pedig az ország különböző vidékein és népfajai köztti fölépítése határoztassék el. ’S azért építtessék egyszerre legalább négy, mert több intézetnél akár hasonló, akár különböző eredményeket látunk, azokra bizvástabb támaszkodhatunk, azokat, mivel közöttük összehasonlítást tehetünk, helyesebben megbírálhatjuk; ellenben egyes intézetnél nehéz megítélni az eredményből mi illeti magát az elvet mi a' véletlent, tehát ekképen a’ mólt. Főrendek által sürgetett alkalmazási tapasztalás szerzés is nem csak igen gyorsittatik, hanem a’ szerzettnek helyes volta iránt sokkal inkább biztosíttatunk; és továbbá ezek azért épillessenek az ország’ különböző vidékein és népfajai közt, mert azon aggodalom, mit a’ mélt. Főrendek épen népfajaink ’s ezeknek szokásaik ’s műveltségeik különbségéből meritének, szinte ekképen fog mind leggyorsabban mind legbizlosabban elenyésztetni. Kiindulván pedig e két szempontból, és tekintettel lévén az ország négy kerületeire is, a’ KK. és RR. az Aradi, Miskolczi, Lévai és Pécsi kerületi börtönöket vélnék jelenleg fölépilendőknek. Egyébiránt a’ KK. és RR. őszinte vallomást tesznek, hogy e’ közelítést nem tehették volna a’ mólt. Főrendek részéről előadott ama javaslat nélkül, miszerint a’ melly törvényhatóságokban uj börtön építése szükségessé válik, IV. OSZTÁLY. Augustus 5-én 1844. 187-dik SZÁM ALATT. Második izenete a' KK és RRnek a’ Rüntetötürvényjavaslatnak a‘ börtön rendszerről szóló III-ik Része iránt.
