1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 190. ülés
21 190. Ülés. írásai. Augustus 3-án 1844. csolatok, az illető poros kérdéseknek érdemleges eldöntését kiterjeszkednek-e vagy sem? ki nem tetszvén- öcs k. Föherczegsége és a’ mélt. Főrendek a’ felhozott esetek bővebb felvilágosítását szükségesnek látják, egyszeri mind pedig, az 1836: 14—ik törv. czik. módosítása ’s illetőleg bővebb felvilágosítása tekintetéből, az 1-sö osztálybeli 20—ik pontra a lek. KKhoz és RRhez intézett felhívásukat ezennel is megújítják. A 7-ik pontra: Ö cs. k. Föherczegsége és a’ mélt. Főrendek ezen megjegyzés mellett, miszerint annak megemlítését: hogy jövendőre nézve a' már országos tanácskozás alatt létó megyei választás tárgyában alkotandó czélszerű törvény által az efféle események el fognak távozfatni, sem szükségesnek, sem czélszerünek nem látják; ennek kihagyásával egyébiránt a’ kívánt felterjesztésben megegyeznek. A’ S-ik 9-ik ’s 10-ik pontokra észrevétel nincsen. A’ 11-ik pontra: Ö cs. k. Föherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek a’javaslóit felíráshoz hozzájárulván, egyedül az iránt kívánják a’ lek. KK és RR figyelmét felhívni, hogy a’ mennyiben egyes egyéneknek telteik általán fogva az illető egész testületnek tulajdoníthatók nem lennének; a’ felírás illy értelemben szerkezlethetnék, és jelesen is az abban előforduló általános kitételek: katonaság és katonai törvényszék a’ szerkezetbe alkalmazva következőkkel cseréltetnének fel: illető katonai egyének; illető katonai törvényhatóság. A' 12-ik pontra: Miután magából az e’ tárgyra vonatkozó nyomtatott értesítésből is világos, hogy az előadásnak azon kitétele, mintha az illető alperesek nem csak az ellentállási, hanem az ezt megelőzött annya perben is a’ felperesi kereset alól felmentettek volna — nem áll; az 1807: 11-ik t. ez. világos tartalma szerint pedig, a’ kétszeri ellentállás semmi esetben meg nem engedtetik: ezeknél fogva ö cs. k. Föherczegsége és a’ mélt. Főrendek az országos választmány véleményével megegyezöleg, az előadás első részében sérelmet sem látnak ; egyébiránt az előadás második ágát illetőleg, a’ felterjesztéshez részükről is hozzájárulnak. A’ 13-ik 14-ik 15-ik 16-ik pontokra észrevétel nem lévén. A’ 17-ik pontra: Hogy a‘be nem szedhetövé vált odóbeli tartozásokra nézve folytonos gyakorlatban lévő szokást és módot szem előtt tartva, ezen pont alatti előadást minden oldalról alaposan meglehessen bírálni, ö cs. k. Föherczegsége ’s a’ mélt. Főrendek mielőtt a’ tárgy érdemére nézve nyilatkoznának, bizodalmasan szólítják fel a’ tek. KKat és RRet miszerint az előterjesztett esetre vonatkozó körülményeket a’ sérelmeseknek tekintett intézvényeknek is közlésével bővebben felvilágosítani szíveskedjenek. A’ ÍS-ik 19-ik pontokra nincsen észrevétel. A’ 20-ik pontra: Ezen pont alatt sérelem gyanánt felhozott előadás is a’ kamarának a’ sóval elkövetett csempészkedések eseteiben folytonosan gyakorlott bíráskodása ellen lévén intézve: ö cs. k. Föherczegsége és a’ mélt. Főrendek az 1-sö osztály 13-ik pontjára ez iránt már kijelentett nézetükre hivatkoznak. A’ 21 -ik 22-ik 23-ik pontokra nincsen észrevétel. A’ 24-ik pontra: Tekintetbe vévén azt, hogy az egyházi rend, az 1608: 1. t. ez. világos tartalmán alapult és százados gyakorlattal szentesített jogában történt megháborittatásáról panaszkodik; ’s figyelemmel arra, miszerint a’ törvényhozásnak egyik fő feladata és kötelessége, mindenek előtt a’ törvényelleni sérelmeket orvosolni ’s a’ törvény által biztosított, ’s bár mimódon megsértett jogokat’s azoknak előbbi gyakorlatát helyreállítani: ö cs. k. Föherczegsége és a’ mélt. Főrendek szives bizodalommal szólítják fel a’ tek. KKat és RRet — hogy az érintett okokat méltányolva — az egyházi rendnek ezen pont alatti előterjesztését még ezen országgyűlés alatt elölegesen tárgyalás alá venni szíveskedjenek. Ä1 25-ik 26-ik 27-ik pontokra: úgy A’ 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. pontokra is: mellyek alatt Szerén, Veröcze és Posega vármegyék sérelmei és kivánatai foglaltatnak — észrevétel nincsen. — III. OSZTÁLY. A. Ezen osztálynak 13 elsőbb pontjait illetőleg tett azon általános észrevételükre nézve a tek. KKnak és RRnek, hogy t. i. — ha ezúttal más tekintetek mellöztetnek is — a czélszerű sorozási rendszer természete szerint leghelyesebbnek tekintethetik azon mód, hogy — kivált a’ mennyiben ön magok által szabadon választolt, s ú t as i fásokkal elátott követeik által is képviselve vannak az országgyűlésen — a' fiumei és bukkari tengermelléki szabad kerületek sérelmeik és kivánataik az országbeli több törvényhatóságok és szabad kerületek; Károly város, Körös, Zeng, Kaproncza sz. kir. városok sérelmeik és kivánatik pedig a’ többi sz. kir. városok sérelmeik és kivánataik közzé soroztaivá terjesztessenek fel: ö cs. kir. Föherczegsége és a’ m. Főrendek hasonlóan mellőzve ezúttal más tekinteteket — egyedül abbeli nézetüket jelentik, miszerint az e részben fenálló tür\ényszerű gyakor latra nézve javallott megváltoztatásnak elegendő okát annál inkább szükségét nem látván, továbbá is a’ mellett kívánnak maradni: egyébiránt 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 és 13-ik pontokra semmi észrevételük nincsen. A' 14-ik pontra: Ü cs. kir. Föherczegsége és a’ m. Főrendek az 1-sö oszlálynak 13-ik s a II. osztálynak 20-ik rendbeli hasonnemü pontjaira telt észrevételeikre hivatkoznak. A’ 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27 és 28 pontra pedig észrevételük nincsen. A’ B. betűvel jegyzett újabb sérelmeket és kivánatokat illetőleg: Az 1. 2. 3. 4. 5-ik pontokra észrevétel nem lévén. A’ 6-ik pontra : Jóllehet ugyan az 1-sö osztály 17-ik pontjában átalánosan a Török birodalom tartományai ban nyomorgó keresztények is megemlitelnek: mindazonáltal a’ mennyiben jelen 6—ik pontban különösen olly ré székről van szó, mellyek hajdan a’ sz. koronához tartoztak; ő cs. kir. föherczegsége és a m. főrendek ezt, az Országgyül. írásai. III. ^
