1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 212. ülés
212. ('lés Írásai. September 3-án 1844. 233 a’ fentemlítelt leiratok? Mennyire sérelmes, és a’ világos törvénnyel homlok egyenest ellenkezők legyenek a’ fentebbiekből világos, mert: 1- ör. Azokban alapúi vett azon kötelezés, mintha az adományosok magokat, ezen, vagy bármi villongási kérdések esetében a’ kamarai bíróságnak alá vetették volna, nem létezik, sem a’ kir. fiscus magának illyesmit°fen nem tartott, mi az ■/. alattiból világos, sőt inkább a’ 7;. szerint a’ fiscus köteles volt az egész megbecsült és kijelelt villongás alatti részt az adományosoknak kivívni. 2- or. Hogy ezen birtok rész az illető adományosoknak általadatott, a’ 8/. alatti átadási oklevélből bizonyos, miszerint: „juxta designationem et inviationem cameralium mapparum terrena definientium', proque cynosura resignationis deservientium« birtokokba átadatott; az érintett kamarai mappákban pedig a’ villongás alatt volt részek is befoglalva vannak, ’s ennek következtében , azokba minden ellenmondás nélkül még 1799—ik évben ünnepélyesen be is iktaltattak. 3- or. Bár igaz egy felől, hogy ezen részek egy század lefolyta alatt villongás alatt lévén, mivel ugyan azon egy urodalomhoz tartoztak, a’ vasbányákra nézve közös használatúak voltak, bizonyos más felöl az is,°bogy kivéve a' Bihar megyei batárvonalt, minden helység határai felkülönözve voltak, miről bizonyságot tesznek mind az adományokosok által a’ Kamarától átvett, mind pedig a’ Kamaránál hiteles eredetiben levő földabroszok, mellyek a’nádori bíróság előtt 9/. alatti kivonat szerint legerősebb támaszai voltak magának a’ fiscusnak; és igy a’ k. k. parancsolat azon kitétele is, hogy a’ Monyásza és Dézna közölt elválasztó határ nem létezett alapban szűkölködik. Azonban bár mi állásban voltak is ezen határok, ezen kérdés a’ dolgon nem változtathat, ’s a’ világos 1902: 23. és ezzel megerősített 1635: 20. törvény czikkely ellenére az abban megállapított bíróság elöl elvonni ’s még eddig hallatlan kamarai biztos Ítélete alá bocsátani, valamint szokatlan, úgy törvénytelen is; ugyan is az 1802: 23 t. ez. világos rendelete. hogy uj határhalmokat is fel hányhassanak; az 1635: 20—ik pedig világosan mondja, hogy azon esetben ha egyik fél is a’ villongási részt kivívni nem tudná, a’ bíróság azt ketté vághassa — és igy akár vagy volt valaha határ akár nem, minden esetben ezen törvények rendelete alá tartozott ’s miután a’ fiscus ezen jószágokat „juxta designationem et inviationem cameralium mapparum pro cynosura resignationis d ese r vien t i u m« Törökéknek által adta , ’s ezek abban megnyugodva által vették, — immár most 40 évi használat ellenére, más vonalokat az által adott mappákban kijelelteken kívül tetszése szerint nem állíthat, de köteles minden birtokosnak ekkép átadott határait, valamint a’ bihari controversialis részben tette, maga szavatossága vagy felperessége alatt a’ cameralis mappák útmutatása szerint kivívni és kétségtelenné tenni; ekkor pedig szavatos és biró egyszersmind nem lehet. (ismerte is azen kötelességét, mert miután maga a’ feleket megnyugtatni nem bírta, a’határkérdést pedig törvényesen az alispáni bíróságot illetőnek tudta, maga folyamodott azért, ’s felperessége alatt ki is vitte a’ helyszínére, midőn ha a’ kérdés eldöntéséhez megkívántaié mappák kezénél lettek volna, ezt végkép elitélteti; illy állásában pedig a’ dolognak szinte sérelmes és törvény ellenes a’ már megkezdett bírói eljárástól az ügyet elvonni; végre. — 4- er A’ kamarának azon később felfogott véleménye, mint ha ö a’ birtokában volt két határ között támadót kérdést mint földesúr a’ törvény által kiszabott bíróság mellőzésével kivált 40 évi gyakorlat ellenére ön hatalommal elintézheti, törvénytelen, ’s hatalma körét túl haladja. Minekutána tehát Arad megye Rendei ezen királyi rendeletet a’ fent idézett törvényekkel ellenkezőnek és sérelmesnek találták, ’s mint illyet ö Felségének felterjesztették volna, de orvoslást nem nyerhettek, a törvényeken ejtett illy nyilványos sérelmet orvoslás végeit a’ jelen országgyűlésre előterjesztik. A’ mennyiben a’ felhívott legfelsőbb rendeleteknél fogva a’ határkérdés elitélése a’ világos törvény által rendelt úttól és bíróságtól elvonatík, és kamarai biztos elhatározására bizatik; ezt mint sérelmet a' KK. és RR. orvoslás végeit felterjesztik. 2- or Komárom vármegye megújítván már az 1840-ki országgyűlésből sérelemképen felterjesztett azon előadását: miszerint tiszti ügyésze mint a’ kebelbeli kórház alapítványa pártfogója által bizonyos kincstári kötelezvények iránt folytatott adóssági per, a’ m. k. u. Cancellaria által felkivántatott; onnét azonban ismételt kérésre is mind eddig vissza nem küldetett: ámbár ugyan az illető kincstári kötelezvények időközben sorshúzás utján a Ki Fizetendők sorába kerülvén, a’ kincstár által már kifizettettek; még is az onnét eredett sérelem, hogy a legfelsőbb helyre felkivántatott per többé vissza nem küldetett orvosolva nem lévén, ennek eszközlését sürgeti. Ezen eset már az utóbbi országgyűlésből 1840—ik Aprilis 15-én sérelemképenf elterjesztetett, azonban az Aprilis 29-én kiadott k. k. válaszban nem érintetik. Ennélfogva, — ámbár a tartozás már kifizettetett is, de a’ felkivánt pernek — melly az illető megye levéltárnak saját tulajdona — vissza nem küldése miatt fenforgó sérelem orvosolva nem lévén, ezt a’ KK. és RR. orvoslás végett lelterjesztik. 3- or Bereg vármegye előadván: mikint a' királyi ügyvédnek, magvaszakadt Bartoiry András örökösei elleni ügyében 1838-ki 1299. sz. alatt legfelsőbb helyre terjesztett felírása következtében, a' m. k. u. Kormányszéknek 1840-ik 14,561. szám alatt kiadott rendeleténél fogva, a’ megyének komoly rosszalás kijelentése mellett meghagyatik, hogy azon határozatának ellenére, melly szerint a’ vagyonokra rendelt tilalmi zárt mi legfelsőbb parancs ban természetesen a’ vagyon jövedelmére is kiterjesztetik — 1837-ben feloldá, és lb.lb-han a 224.. sz. alatt költ, ’s az ügyet előbbi helyzetében hagyatni rendelő záradéké parancs ellenére a jövedelem kiadását halározá, erőt csak a’törvényúlján megye által hozandó tilalom zárnak tulajdonítani rendelte, a legfelsőbb helyről párán Országgyül. írásai. III. ■/ 7/ 8/. 9/.
