1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 212. ülés

234

212. Ülés. írásai. September 3-án 1844.

csőit, ’s a’ jövednlemre is kiterjedő tilalom zárt minden tekintetben fentartsa: a’ tilalom zárnak ekképen a' vagyonok jövedelmére is kiterjesztését az előadó megye annál inkább sérelmesnek tartja, minthogy a’ tilalom zárnak macára a' vagyonra kormányszékileg lett rendelése is világos törvénybe ütköző olly cselekvény volt, mi megyeileg°az országgyűlésen felpanaszoltatván, országos sérelemnek tekintetett.

Azon eset, miszerint magvaszakadt BartoITy András javait a’ kir. fiskus polgári úton eszközlölt parancsolat erejével zár alá vétette, 1836-ki Martius 28-án — a’ II. osztály 17-ik pontjában sérelemképen felterjesztetvén, erre azonban még k. válasz nem érkezvén; a’ KK. és RR. Bereg vármegye ezen újabb előadásának is felterjesztése mellett ö Felségét k. k. válasza kiadása végett megkérik.

4-er Sáros vármegye a' m. k. Helytartótanácsnak abbeli intézvényét, mellynek nyomán a’ Pest-eperjesi gyorskocsi társaság a' lepecsételt levelek elfogadásától és szállításától eltiltatik , sérelemnek tartja, minthogy a’ részvényes társaságok iránti újabb törvény semmi megszorítást nem említ, de különben is mindenféle intézkedések, főképen nemeseknél honunkban szabadok.

Ollyan törvény, mellyre az e’ pontban említeti felsőbb intézvény alapittathatnék, nem létezvén, a’ KK. és RR. az előadott esetet mint sérelmet orvoslás végett felterjesztik.

5. Sopron vármegye Musics Jánosnak, Varga Er’sébet Dugonics Mihályné ellen folytatott szóbeli perében Sopron vármegye törvényszékének felebbvitel utján hozott Ítélete a’ m. k. u. Cancallária utján 1842-ik 17192. sz. alatt kiadott udvari parancs által megsemmisíttetvén — ámbár ezen megye tisztelettel eismeri ö cs. kir. Felségének a’ törvényekben gyökeredzett legfelsőbb betekintési jogát; úgy van azonban meggyőződve, hogy ezt a’ bírói ítéletek megsemmisítésére kiterjeszteni nem lehet, minél fogva az előadott sérelmet orvosoltatni kívánja. —

6. Heves vármegye azon sérelmét; miszerint Mihajlovics János ellen Goits Athanaz által folytatott adóssági szóbeli perben hozott bírói Ítélet a’ m. k. u. Cancellaria által törvény utján kívül elenyésztetett, orvosoltatni kéri.

7. Veszprém vármegye a’ m. k. u. Cancelláriának 1741-ik October 28-ról 14992 és 1842-k Márlius 17400y368 sz. a’ kibocsátott rendeletéit,mellyeknél fogva a’ Szitás Bolhási ref. egyház gondnoka által Radó Pál ellen az iskola építése tekintetéből reá kivetett költség beszedése végett — a’ járásbeli szolgabiró előtt indított, ’s a’ törvényszéken is megbírált szóbeli perben, a’ helyett, hogy az ügynek a’ körülményekhez képest illető felsőbb bíróság általi megvizsgálása rendeltetett volna, az egyhangú ítélet törvényes utón kívül megsemmisittetett — a’ törvénynyel, ’s ’s törvényes perlekedési renddel össze nem egyeztethetvén: a’ törvényeken ejtett ezen sérelmet orvosoltatni kívánja.

Az 1791: 12. I. ez. tartalma szerint a’törvényes bírónak törvényszerű eljárás mellett hozott Ítéletét kormányszéki úton sem változtatni ’s vizsgálat alá venni, sem megsemmisíteni nem lehetvén, a’ m. k. Cancellaria által, a’ felhozott esetben kiadott rendelet a’ KK. és KR. a’ törvénynyel ’s perlekedési rendszerrel megegyeztethetönek nem látván, — az ebből eredelt sérelmet orvoslás végett felterjesztik.

8. Bereg vármegye előadván: mikint a’ m. k. u. Cancellaria Lonyay Pál állal Tomka András ellen folytatott szóbeli perekben az elmarasztaló ítéletek súlya alól az alperest a’ per érdemében feloldozta, ’s ekképen ezen pereket az 1 —sö R. 9 és 1791: 12. t. ez. ellenére a’ törvényes bíróságtól political útra vonta; továbbá Beregszászy Gábornak Musolyi István ellen, úgy Hadár Mihálynak Puskás László ellen az illető hadnagyi szék előtt lefolyt szóbeli pereikben; nem különben Tamásy Adómnak Fialka Miksa két rendbeli hasonló szóbeli pereiben is, a’ birtokon belöli felebbvitelt a’ megyei törvényszékre, az 1836: 20. t. ez. világos rendelete elmellözésével, és a' nélkül, hogy a’ kitétel az 1681: 30. t. ez. rendelete szerint okokkal táinogaltatnék, megengedte: miután a’ megye részéröl tett alázatos felírások siker nélkül maradtak, az előadottaknál fogva fenforgó sérelemnek orvoslását országgyülésileg eszközöltetni kívánja.

A’ k. m. u. Cancellaria által a’ felhívott esetekben kiadott birtokból felebb hivó parancsolatok egyenesen az 1836: 20. t. czikknek világos rendeletébe ütközvén, ezt, mint sérelmet a’ KK. és RR. orvoslás végett felterjesztik.

9. Krassó vármegye előadja: hogy ámbár az oraviczai bányászi igazgatóság az közigazgatási tárgyakra nézve az 1782—ik évi Augustus 26-án 5932. és 1833. év Martius 26-án 8479. sz. alatti m. k. Helytartótanácsnak intéz— vénye szerint csak azon tekintetbe jöhet, mint akármelly más urodalom, ’s a' megye határozatinak engedelmeskedni tartozik, ennek ellenére még is az, a’ megye rendeletéit mellőzni, ’s magának különös törvényhatósági tekintélyt követelni igyekszik, jelesül pedig: a’ megyei bánya helyeken lakó kereskedőket, a’ midőn azoknak felsőbb helyre tett esedezésük tárgyában a’ meghagyott vizsgálatot megítélni kívánta, az eljáró megyei választmány előtti megjelenéstől eltiltotta, a’ kebelbeli tiszteseknek (honoratior) az országgyűlési költségek kivetése végett kívánt összeírására a’ szükséges segedelmet megtagadta, — a’ kebelében meghalt nemesek vagyonának kezelését és a’ nemes árvák feletti gondoskodást magának tulajdonítva, a’ bánya-helyeken lakó, de köz adó alá veendő nem bányászok összeírását gátolta, — a’ szolgabiró által felragasztott árszabási lajstromot a’ közönség botránykozására a’ megyei törvényhatóság tekintélyének megsértésével leszaggatta, egy nemes nöszemélyt az I. R- 9. megsértésével törvényes bírói idézés is kiszolgáltatás nélkül elfogadott ’s bezáratott — egy elhiresült haramia főnök a’ megye kebelében elfogaltalván, ’s ez az egyik rablásra nézve bizonyos Bánya-szászkai lakost társának vallván, annak kiadását a’ hivatalos megkéresés után sem teljesítette, — végezetre a’ bányászi erdő csőszök egy csudanovecsi lakosnak megverése, ’s ebből következett halála miatt fenyitö per alá vétetvén, ugyan azoknak kereszt leveleit, ’s test alkotásokról szóló orvosi bizonyítványokat azon ürügy alatt, mintha az erdő csőszök bűnének felis-