1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
118 205. Ülés. írásai. Augustus 26-án 1844. 183. §. Midőn a' lanú elébe személyek vagy dolgok megismerés végeit terjesztetnek, azoknak pontos leírására, és minden megkülönböztető jeleik’előadására elölegesen felszólítandó. Ollyan esetekben továbbá, hol a1 tévedés vagy csalódás legkisebb gyanújától tarthatni, még ezen felül kötelességében áll a’ bünvizsgáló bírónak, a’ megismerendő személlyel vagy dologgal egyetemben a tanú’ elébe még más, ahhoz a’ fő megismertető jelekben hasonló személyeket vagy dolgokat is, ha lehetséges, előállítani, hogy az illetőt közülök önmaga kiismerje. 184. §. A’ vádlott a’ tanukkal akkor szemhesitetik, ha ezek olly körülményeket vallottak, mellyeket a’ vádlott állandóul tagad vagy máskép ád elő; továbbá akkor is, midőn a’ vádlott önvédelmére kívánja, hogy az ellene lévő tanú vele szembesitessék. 185. §. Azon személyek, kik tanúságot a’ 171. § értelmében önakaralukból tettek, a’ nélkül hogy arra kötelesek lettek volna, a' vádlottal nem szembesilethelnek, ha csak ez maga nem kívánná. 186. §. Midőn a’ tanuk' vallomásai egymással tetemesen ellenkeznek, akkor erre nézve köztük is helye van a’ szembesítésnek, még ha a’ tanuk azok’ sorába tartoznának is, kik a’ 185. §. szerint a’ vádlottal nem szembesitethetnek. 187. §. A’ tanuk rendszerint kiilönkiilön szembesitetnek egymással, vagy a’ vádlottal; azonban a’ vádlott több személlyel is szembesittethetik egyszerre, ha a’ bünvizsgáló biró azt látná, hogy a’ vádlott ez által előbb birathalik az igaznak mondására. 188. §. Szembesítés’ alkalmával az egymással szembesített személyek, minden egyes böriilmény iránt,mellyre nézve egymástól eltérnek, egy más ellen szembe halgattatnak ki; és az ekkép tett költsönös feleletek azon rendben, mellyben történtek, jegyzőkönyvbe igtaltatnak. 189. §. A’ tanú mindig azon nyelven halgattatik ki, mellyel legjobban beszél, ’s ha azt a’ bünvizsgáló biró nem értené a’ kihallgatás a' 231. §-ban megállapított mód szerint történik. 190. §. Tanú kihallgatás vagy szembesítés’ alkalmával a’ kihallgatott vagy szembesített személyek’ magok viseletét illető és hitelességük' megítélésére nyomadékkal biró körülmények a’ jegyzőkönyvben megemlitendök. 191. §. A’ bünvizsgáló bírák mind azon személyeket, kik az elkövetett bűntett által kárt vallottak, káruk’ becsűjének előadására felszólítják, és ez iránti nyilatkozásukat, ha Írásba foglalják a’ jegyzökönyvhöz mellékük, ha pedig szóval teszik, szorul szóra abba igtatják, és azokat mind a’ két esetben a’ nyilatkozó kárvallottak aláírásaikkal vagy kereszlvonásaikkal ellátatják. Midőn ellenben a’ kárvallott vagy hozzátartozói, távoliét, betegség vagy más akadályok miatt ez iránt nem nyilatkozhatnának , vagy midőn a’ vádlott, kivel nyilatkozatuk mindig közöltetik, vagy magok a’ bünvizsgáló bírák, ebben meg nem nyugodnának; akkor az okozott kár becsűje vagy a’ bünvizsgáló bírák, vagy ezek jelenlétében, ahhoz értő legközelebbi, megesketendö személyek által történik, és a’ becsülevél általok aláírva a’ jegyzőkönyvhöz csatoltatik. D. A’ vádlott ellen kibocsátandó nie g-jelenési, előállítási, letartóztatási és elzárási parancsokról. 192. §. A’ bünvizsgáló biró a’ vádlottat kihallgatás végett egyszerű megjelenési parancs által idézi maga elébe, kivéve a’ 197—ik §-ban előforduló eseteket. 193. §. Az idézés rendszerint írásba foglaltatik, de ha az idézendő a’ hely’ színén vagy annak szomszédságában tartózkodik, az idézés egyik helybeli elöljáró vagy törvényhatósági szolga által szóval is történhetik. 194. §. Ila ezen parancsolatra az idézett meg nem jelenik, azonnal előállítási parancs adatik ki ellene. 195. §. Ezen előállítási parancs rendszerint írásban adatik ki, kivévén ha a’ késedelem veszéllyel jár, vagy ha a’ kóbort kell előállítani. 196. §. Az előállítási parancs a’végrehajtónak kötelességébe teszi, hogy a’nevével, lakhelyével, vagy ha ezek ismeretlenek volnának, másképen kijelelt vádlottat, az ellene fenforgó vád iránti kihallgatás végeit, az idéző hiró’ elébe hozza, ’s abban egyszersmind a" helybeli elöljáróknak meghagyatik , hogy szükség’ esetében a’ parancs’ végrehajtására segédkezeket nyújtsanak. 197. §. Előállítási parancs elöleges idézés nélkül kiadathatik: a) Minden ollyan bűntettről vádlott ellen, melly két évi rabságnál nagyobb büntetést vonhat maga után. b) Olly vádlott ellen, kinek megszökésétől vagyontalansága miatt félni lehet, és ki a" bünvizsgáló bírák által kihallgatott legalább két tanú’ vallomásánál fogva valamelly bűntett’ elkövetéséről vádoltatik. 198. §. Tetlenkapási esetekben a" bűnöst mindenki letartóztathatja, de öt késedelem nélkül egyik vagy másik bünvizsgáló bírónak, vagy a’ helybeli elöljáróknak áltadni köteles. Tettenkapás pedig az midőn a’ bűntett’ elkövetésén valaki rajta éretik, vagy azok állal, kik rajta érték, nyomon űzőbe vétetik. 199. §. Letartóztatási parancs kiadathatik: a) Midőn valaki magát önkényt valamelly bűntett’ elkövetéséről vádolja, melly két évi rabságnál nagyobb büntetést vonhat maga után. b) Midőn valamelly személy ellen, kihallgatása közben, erős gyanú támadt, hogy a’ bűntettet elkövette, vagy hogy benne részt vett. c) Midőn szökés veszedelme forog fen. 200. §. Letartóztatási parancs adathatik ki továbbá azon esetekben, midőn az előállítási parancs következésében, az idéző biró elébe hozott vádlott nem hallgattathatok ki azonnal; a’ kihallgatásnak azonban mihelyt csak lehet
