1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
119 séges, minden esefre pedig 24 óra alatt, meg kell történnie, és az okot, hogy miért nem történhetett előbb, mindig a’ jegyzőkönyvbe kell igtatni. 201. §. Midőn valamelly verekedés, összecsödülés, vagy lázadás alkalmával nagy büntettek követteltek el, és szerzőik ki nem tudhatok, a bünvizsgáló bírák minden jelenlévőknek, kik nem tökéletesen mentiek a’ részessé» gyanújától, letartóztatását elrendelhetik, de ennek semmi esetben sem szabad 24 óránál tovább tartani, kivévén ha valaki ellen olly gyanú támadna, mellynél fogva letartóztatási parancsnak helye van. 202. §. A' letartóztatás az elzárásra nézve megállapittatott szabályok szerint történik, de mindig a’ vádlottnak szállásán, vagy ha ez a’ hely színén volna ugyan, de a’ bünvizsgáló bírák abbani őriztetését lehetlennek tartanák, a’ büntető fogháztól különböző letartóztatási helyen hajtalik végre. 203. §. A’ letartóztatási parancs élőszóval adatik tudtára a’ vádlottnak, és arról hogy ez megtörtént, a’ jegyzőkönyvben említés tétetik; midőn pedig a’vizsgálat folyamata alatt a’letartóztatására szolgáló okok megszűntek, azonnal szabadon bocsáttalik a’ vádlott. 204. §. A’ letartóztatott vádlottat a’ 200 §-ban érintett esetet kivéve azonnal, ha pedig a’ bünvizsgáló bírák a’ hely színén jelen nem volnának, haladék nélkül oda elindulni ’s megérkezésük után 12 óra alatt őt kihallgatni kötelesek; az útnak indulás vagy kihallgatás elhalasztása, mellynek okai mindig a’ jegyzőkön),be iglatandók, felelőssé teszi a’ késedelmes eljáró bírót. 205 §. Elzárási parancsot minden bűntetteknél egyedül a' büntetetötörvényszék és csak akkor adhat ki, midőn a’ vádlott a’ bünvizsgáló birák által már kihallgattatott, és ezeknek az elzárás szüksége feletti jelentésre a’ közvádló véleményt adott. 206 §. Illy esetekben a’ bünvizsgáló birák a’ vizsgálati irományokat, mihelyt az elzárás szükségét látják, a’ büntetőtörvény szék elnökének azonnal beküldik, ez pedig a’közvádlónak átadja, ki véleményét 24 óra alatt benyujtami és fölötte a’ törvényszék másnap végzést hozni köteles. 207 §. Elzárási parancs azon esetben adatik ki, midőn erős gyanú van valamelly személy ellen, hogy ollyan bebizonyodott bűntettet követelt el, vagy benne részt vett, melly a’ kiviláglott körülményekhez képest legalább öt évi rabságot vonhat maga után. 208 §. Elzárási parancs továbbá, erős gyanú esetében valamelly személy ellen kisebb bűntettnél is adathatik ki ha attól tarthatni, hogy a’ vádlott magát szökés által a’ biinvizsgálat alól elvonja. Illy estben azonban a' büntetötörvényszék a' bekövetkezhető büntetés nagyságát nem különben a’ vádlottak családi, vagyon, és egyéb viszonyait, úgy eddigi magaviseletét is tekintetbe venni tartozik. 109. § Elzárási parancs soha sem adathatik ki, ha olly bűntett iránt tétetik vád, melly egy évi rabságnál kisebb büntetést von maga után; — kivétetnek mindazáltal a’ 210. §-ban említett eseseken kívül még azok, midőn a’ vádlott kóbor, vagy szökés gyanújával terhelt külfölui. 210. §. Elzárási parancs a’ nélkül, hogy szökés veszedelme forogna fen, adathatik ki ollyan személy ellen, ki valamelly bűntett erős gyanújával terheltetik, ha egyszersmind az illető eset körülményeinél fogva attól tarthatni, hogy vétkes társaival összebeszélés által a’ vádlott a’ bünvizsgálat hátráltatására vagy kijátszására fog szabadságával visszaélni. Ha a’ kiviláglott körülmények azonban arra mutatnak, hogy a’ vádlottat egy évi rabságnál kisebb büntetés érendi, akkor ezen elzárás, ide tudva a’ letartóztatási időt is, liz napnál tovább semmi esetre nem tarthat, sőt nagyobb büntetés esetében az elzárási parancs azonnal megszüntetendő mihelyt összebeszéléstől nem tarthatni, vagy e’ miatt a’ bünvizsgálat már nem veszedelmezletik. 211. §. Az elzárási parancs az elzárandónak kereszt- és vezeték nevén, lakhelyén és azon vád megemlítésén kívül, mellynél fogva az elzárás elrendeltetett, hivatkozást foglal magában azon törvényre, melly az elkövetett teltet bűntettnek mondja. A’ parancs az elzárandónak mindig elömutattatik, és ha kívánja, másolatban átaladatik. 212. §. A’ vádlott, kinek el kellene záratnia, vagy ki már el is záratott, elegendő biztosság mellett, a’ fölségsértés, gyilkosság és gyújtogatás eseteit kivéve, szabadon bocsátását kívánhatja, mi azon esetre, ha a1 fenforgó körülményeknél és az ajánlott biztossági összvegnél fogva reménylhetni, hogy szabadságával a' vádlott szökésre vagy összebeszélésre vissza nem élend, tőle meg nem tagadtalik. 213. §. Elegendő biztosság alatt egyedül pénzbeli biztosítás értetik; a biztositó öszveg pedig a’ vádlott nagyobb vagy kisekb vagyonossághoz úgy a’ vádlottat érhető büntetés nagyságához, nem különben a’ kártérítés és vizsgálati költségekhez képest az illető törvényszék által lészen meghatározandó. 214. §. A’ meghatározott biztositó összeget a’ vádlott maga, vagy a’ kezesek, kik ludnillik helyette arra nézve egészben, vagy részben kezességet vállalnak, azonnal készpénzben vagy zálogban a' törvényszék pénztárába olly világos lekötéssel teszik le, hogy ügyének végső elitéléséig a’ vádlott minden bírói idézésre a 216 §-ban érintett elmarasztalás terhe alatt az illető biró vagy bíróság előtt személyesen meg fog jelenni. 215. §. Készpénz vagy zálog hiányában maga a’ vádlott ugyan nem, de azon kezesek, kik a’ biztosítéki összeg fedezésére elég vagyont mutatnak elő a’ védlottérl jót állhatnak bejegyzett kötelezvénnyel is, melly szóbeli per utján lesz rajtok megveendő. 216. §. Midőn a’ biztosság mellett szabad lábon maradt vádlott magát a’ bünvizsgálat alól szökéssel vagy bár mikép elvonja, akkor idézése, a’ bünvizsgáló bírónak jelentésére, a’ törvényszék elnöke által az illető és az ezzel szomszéd törvényhatóságokban, — a’ Helytartótanács utján pedig az egész országban közhírré tétetik; és ha a’kiszabott határidő alatt meg nem jelenik a’ törvényszék által a’ biztosítéki összeg megitéltetik, melly az illető hatóság pénztárába tétetvén, annak tulajdonává válik. Ezen ítélet ellen helye van a' biztosítéki öszvegbe való Visszahelvheztetésnek, ha a’ később megjelenő vádlott azon akadályokat, mellyek a’ haláridöre megjelenését lehe-205. Ülés írásai. Aufjnstns 26-án 1844.
