1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
117 166. §. Minden tanuképen idézett személy megjelenésre köteleztetik, mennyiben azon személvek sorába nem tartozik, kik ezen kötelesség alól a’jelen törvény állal fölmentetnek. 167. §. Az idézésre megnem jelenő tanúkat a’ bünvizsgáló birák azonnal 15 forint birságra, vagy hanem fizethetnek , három napi fogságra Ítélik; sőt sürgetés esetekben ellenök előállítási parancsot is adhatnak ki. A’ meg nem jelenők nevei pedig jegyzőkönyvbe iglattatnak, 168. §. Midőn a’ megjelenő tanú törvényes ok nélkül vallomást vagy esküt tenni a’ bírói megintés után sem akar; a’ bünvizsgáló biró azonnal büntetés alá vonatik, de a’ melly 50 forint birságra, vagy 1°0 napi fogságot felül nem haladhat. 169. §. Azon tanuk, kik betegség vagy gyöngeség miatt a’ bünvizsgáló birák előtt megnem jelenhetnek, lakásaikon hallgattatnak ki. 170. §. Ha a’ tanú más törvényhatóságban lakik vagy tartózkodik, idézletését akkor a’ bünvizsgáló birák az illető hatóság büntetötörvényszéki elnökéhez küldik, ki felelet terhe alatt a’ tanul idézteléséröl haladék nélkül értesíteni köteles. Ha pedig a’ tanú Magyarországon ’s a’ hozzákapcsolt részeken kívül lakik vagy tartózkodik, idéztetése a’ Helytartótanács utján eszközlendő. 171. §. Tanuképen akaratuk ellen ki nem hallgattathatnak: az atyafiak, és sogorságban lévők egyenes ágon, a’ gyámszülöket és gyámgyermekeket is ide értvén; testvérek és sogorok az oldalág második fokában; és a’ vádlottaknak hites társaik,Miért is a’ bünvizsgáló biró köteles ezen személyeket midőn tanúság-tételre fölhivatnak, tanúság megtagadhatási jogukról értesíteni, mellyel ha nem élnének is, eskü alatt meg sem hallgattathatnak ki. 172. §. Tanúságot nem tehetnek: a) Papok, arra nézve, mi a’ gyónásban, vagy a’ papi hivatallal járó titoktartás szentsége alatt fedeztetett fel elöttök. b) Birák, mennyiben tanúságuk által hivatalos hallgatási kötelességöket megszegék. c) Ügyvédek, arra nézve, miről tisztök teljesítése közben a’ vádlott által értesítettek. 173. §. Olly esetekben, midőn a’ vádlott korábbi élete, erkölcsi tulajdoni ’s hírének ismerete különös figyelmet igényel, köteles a’ bünvizsgáló biró a’ helybeli elöljáróktól eziránt írásban bizonyságot kérni, és mind azon személyeket tanúkép kihallgatni, kik azon viszonyoknál fogva, mellyekben a’ vádlottal állottak, ezekre nézve legjobb értesítést adhatnak. 174. §. A’ tanuk idézésében, ha az írásba foglaltatik, csak akkor szükséges a’ bünvizsgálati ügyet nyilván kijelelni, ha a’ bünvizsgálat már meghatározott vádlott ellen van intézve. Egyéb esetekben elégséges azon általános megjegyzés, hogy az idézett tanú biinvizsgálatban fog kihallgattatni. 175. §. Míndenik tanú, mint a’ két bünvizsgáló biró jelen és együtt létében külön külön hallgatlatik ki; — a’ vádlott vagy egyéb tanuk, a’ szembesítés eseteit kivéve, jelen nem lehetnek. 176. §. Vallomását a’ tanú élőszóval teszi, miért is, ha szólani tud, egyátalában nem szabad azt írásba tenni. 177. §. Vallomása előtt rendszerint mindenik tanú megesketendö. Az eskü szentségére figyelmeztetés után esküszik: hogy az elébe adandó kérdésekre, félretévén gyülölségef, kedvezést és minden személyes tekintetet, igazat mondand, és azt, mi a’dologra tartozik, el nem hallgatja. Ha azonban a’megesketés ellen a’ biró előtt olly nehézségek forognának fen, mellyek azt nem javasolják, akkora’ tanú, egyszerű intéssel, az igazság mondására szólittalik föl, és csak akkor eskettetik meg, ha utóbb a fenforgó nehézségek eloszlanak. 178. §. Ha a’ bírónak oka van kétkednie: vájjon nem maga a’ tanú követte e el a’ bűntettet, vagy nem részes e’ benne? akkor mindaddig elhalasztatik a’ megesketés, mig a’ tanúnak további kihallgatása által,vagy egyébkint el nem oszlatik a’ kétség. 179. §. Tanuknak soha föl nem eskettetnek, hanem csak értesítés végett hallgattatnak ki a’ tizennégy éves kort még einem ért személyek. 180. §. A’ tanú miután megesketett, kereszt és vezeték neve, születés és lakhelye, kora és vallása, ’s állapota ’s a’ vádlotthoz vagy sértett félhez és melly fokbeli atyafisága és sógorsága s több ollyan viszonyok iránt kérdeztetik ki, mellyek személyes hitelességének megitélésére szolgálnak. 181. §. Az ügy érdeme iránti kihallgatáskor a’ bünvizsgáló birák kötelességében áll: a) hogy a’ kihallgatandó tanút a’ kérdéses tett körülményes és összefüggő elbeszélésére mindig felszólítsák. b) hogy azt a’ beszédében előforduló hézagok’ pótlására, úgy nyilatkozata homályos helyeinek vagy ellenmondásainak felvilágosítására, illetőleg pedig eloszlatására figyelmeztessék. c) hogy a’ kihallgatandó tanút különösen tudomásának alapja , vagy is az iránt kérdezzék ki: ha vájjon az általa elbeszélteket önludomásából meritelle-e vagy csak másoktól hallotta? d) hogy ha a’ kihallgatandó a’ dologra nézve magán kívül más alkalmas személyeket tudna, vele azokat is megneveztessék. 182. §. Az ekkép különkülön tett és a’ jegyzőkönyvbe szóról szóra beigtatott nyilatkozat a kihallgatott tanú előtt felolvastatik, és ha akkor újabb észrevételek fordulnának elő, ezek magának a szerkezetnek változtatása nélkül utána iratnak; a’ kihallgatott tanú pedig ezen nyilatkozatot aláírni vagy a’ helyet keresztvonásával ellátni köteles, mit ha tenni nem akarna, arról a’ jegyzőkönyvben említés tétetik. Orszdggyül. írásai. III. ^ 205. t lés. írásai. Augustus 26-án 1844.
