1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
116 205. Ülés. írásai. Augustus 26-«» 1944. elegendő okuk van hinniük, hogy azon házban olly tárgyak találtatnak föl, mellyek a’ fenforgó bünteti bebizonyítására, vagy a’ vádlott elmarasztalására szolgálnak. 149. §. Más személyek házait vagy lakhelyeit a' bünvizsgáló bírák csak okkor kutathatják, ha valószínű, hogy a’ nyomon űzőbe vett vádlott ottan tartózkodik, vagy hogy abban az elkövettet bűntett nyomaira akadhatni, vagy hogy azon házak tulajdonosai vagy lakosai olly tárgyak birtokában vannak, mellyek a’ tény álladókhoz tartoznak, ’s egyszersmind elegendő ok vanhinniök, hogy azon személyek e’ tárgyakat később eltitkolhatnák. De ezen esetekben a’ biinvizsgáló bírák a’ házkutatás tárgyát és okait m égj ele n ésö k k or elölegesen kijelelni kötelesek. 150. §. A’ házkutatás indító okait, az ezt elrendelő tisztviselő mindenkor a’jegyzőkönyvbe igtatni köteles. 151. §. A’ házkutatást a’ bünvizsgáló bírák mindig személyesen, megyékben és Túr mezején a’ helybeli elöljárók, más törvényhatóságokban pedig a’képviselő testületből magok mellé vett két egyének jelenlétében teljesitik. 152. §. A’ vádlott házának vagy lakhelyének kutatásánál magának a’ vádlottnak, vagy ha ez távol van, családja egyik tagjának, és ha ez sem lehelne, a’ szomszédnak kell jelen lenni; — ezen szabály mtnden más személyre nézve is áll, kinek háza vagy lakhelye kutatás alá vétetik. 153. §. A’házkutatást azon személynek, kinél történik, legnagyobb kíméletével kell végrehajtani, és kerülni mindent mi a’ törvény által kijelelt czélnak elérésére nem szükséges ’s mi a’ ház lakóit ok nélkül háborgatná. 154. §. A’ vádlott papirait vagy irományait a’ bünvizsgáló bírák csak akkor foglalhatják el, midőn a’ vádlott olly bűntettel terheltetik, mellynek fölvilágositására és bebizonyítására az illy elfoglalásból nevezetes eredményeket várhatnak, és egyedül azon esetekben, midőn a’ vádlott már elzáratott, vagy ellene az elzárási parancs már kiadatott. 155. §. Ezen papírok vagy egyéb tárgyak, mellyeket a’ bünvizsgáló bírák gondviselésük alá vesznek, külön borítékba takartatnak, vagy edénybe avagy zsákba tétetnek, és a’két bünvizsgáló biró pecsétével ellátva, melly mellé, az illető tulajdonos vagy helyettese saját pecsétjét is nyomhatja, a’ jegyzőkönyvvel együtt beküldetnek; a’ felbontás ezután a’ vádeskütlszék elölt a’ vádlott jelenlétében történik. 156. §. A’ bünvizsgáló birák azon esetben midőn a' vádlott már elzáratott, vagy ellene az elzárási parancs már kiadatott, a’ vádlotthoz intézett vagy általa másokhoz irt leveleket lefoglalhatják és elolvashatják; egyszersmind a’ posta hivatalt a’ vádlotthoz intézett levelek kiadására felszólíthatják, mire azonban fölhatalmazva nincsenek, ha az elzárás a’ 210. §. értelmében az összebeszélés veszedelme miatt rendeltetett el. 157. §. Az ekkép lefoglalt leveleknek tartalmát, mennyiben ez a’ fenforgó váddal összefüggésben nincs, a’ bünvizsgáló birák titokban tartják; midőn azonban közlése a’ bünvizsgálatra károsan nem hathat, a’ levelek a’ vádlottnak, vagy annak kihez intézteiének, eredetiben vagy másolatban áltadatnak. 158. §. Midőn a’ lefoglalt levelek valamelly szökevény vádlottnak szólanak, ezek a’ 157. §. értelmében annak felhatalmazottéval, és ha a’ történt felhatalmazásról a’ bünvizsgáló birák értesítve nincsenek, a’ vádlott családjának egyik tagjával közöltetnek. Ha illy személyek nem volnának, vagy ha ezek a’ közlött levelek elfogadásától vonakodnának, a’ bünvizsgáló birák ezen körülményt a’ levélírónak tudtul adni, és vagy a’ levelet visszaküldeni, vagy midőn ez a’ vizsgálati irományokhoz csatoltatik, öt a’ lefoglalásról értesíteni kötelesek. 159. §. Midőn a’ vádlott elzárására okok ugyan vannak, de az elzárási parancs vagy még nem, vagy csak összebeszélés félelméből a’ 210. §. értelmében adatott ki, a’ bünvizsgáló birák a’ 156. §-ban említett leveleket ugyan lefoglalhatják, de a’ vádlott vagy felhatalmazottjának akarata ellen föl nem bonthatják. 160. §. Illy esetekben a’ bünvizsgáló birák a’ történt lefoglalásról a’ vádlottat azonnal, — vagy midőn ez jelen nincsen fölhatalmazoltát, ’s ha a’ történt fölhatalmazásról értesítve nincsenek, a’ vádlott családjának egyik tagját értesíteni kötelesek. 161. §. Midőn a’ vádlott vagy helyettese a’ felbontást illy esetekben kívánják, a’ bünvizsgáló birák a’ 155. §-ban kijelelt szabályok szerint járnak el. 162. §. A’ bünvizsgáló birák szinte a’ 157. és 158. §-ban kijelelt szabályokat követni kötelesek, midőn a’ vizsgálat folyama alatt az elzárási parancs visszavétetett. Ellenben, ha az itélöszék az elzárásnak helyet nem adott, akkor a’ lefoglalt levelek halasztás nélkül annak, kihez inléztettek, vagy a’ vádlottnak, vagy családja egyik tagjának, vagy ezek hiányában a’ postahivatalnak visszaadalnak. 163. §. Az irományok ’s levelek kutatása, a’ magány titkoknak legnagyobb kíméletével történik, ’s minden esetre csak azon irományokra szorittatik, mellyek a’ fenforgó vádra nézve nyomadékkal bírnak. c. A’ tanuk kihallgatásáról. 164. §. A’ bünvizsgáló birák mindazon személyeket mint tanukat magok elébe rendelik, kik a’ közvádló, a sértett fél, a’ panaszló vagy mások által mint ollyanok jeleltelnek ki, kiknek az elkövetett bűntettről, részeseiró vagy a’ vádra és védelemre szolgáló bármelly körülményekről tudomásuk van. 165. §. A’ bünvizsgáló birák kötelesek ügysiettelés, és költségkímélés tekintetéből ha egyenlő hitelességgel es tényismerettel biró több tanúk közt választhatnak, a’ közelebb lakónak adni elsőséget.
