1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
115 .{-or. Valljon nem olly közbenjölt körülmény okozla-e a’ halált, melly a’ nem-veszedelmes sértéssel kapcsolatban nem volt? ^ 13o. §. Ha oda nyilatkozik az orvosi vélemény, hogy az észrevett sértések ’s bániások voltak a’ halál okai még ki kell mondania azt is: milly természetűek’s minőségűek a’halálos sértések és bántalmak, nevezetesen: 1- ör. Valljon ollyan természetűek és minöségüek-e, hogy szükségkép és minden körülmények közt halált okoznak? 2- or. Valljon a’ sértés által eszközlött okok miatt következett-e a’ halál? 3- or. Valljon csak a’sértettnek szokatlan testalkata, vagy különös állapota, vagy véletlen külső körülmények okozták e’ halálát? 136. §. A’ bűnvizsgáló bírák midőn némelly körülmények további felvilágosítását szükségesnek látják, ezek iránti véleményadásra az orvost vagy seborvost felszólíthatják. 137. §. Alidon a’ bünvizsgálati biró idétlen szülés eszközlése, vagy gyermekülés eseteiben a’ gyanúban forgó személynek testi megtekintését szükségesnek találja, erre egy bábát ’s a’ körülményekhez képest vele még egy szülészmesteri megbízni köteles. 138. §. Ha megmérgezés gyannja forog fen, akkor a’ bünvizsgáló bírák a’ gyanúsoknak látszó álladékoknak egy vegytudós általi tudományos vizsgálatát, a’ felügyelő orvos hozájárulásával rendelik el. Ha azonban a’ vizsgálat alá veendő álladók olly csekély mennyiségű, hogy ezen vizsgálatok által úgy fölemésztetnek, hogy további vegytani vizsgálatot tenni nem lehelne, akkor a’ rendes orvos mellé még két vegytudós alkalmazandó. 139. §. Ha a’ fenirt tudományos vizsgálat utján méreg nem találtatott, de a’ megmérgezés még is gyanítható, akkor az orvos a’ meghalálozott betegsége és halála jelenségeinél fogva az iránt adjon véleményt: valljon alkalmazhatott e' méreg, és nevezetesen minemü méreg? 1-10. §. Testi sértéseknél a’ bünvizsgáló bírák a’ sértettnek orvosi megtekintését azonnal elrendelik, ’s a’ sértettet, a’ mennyiben annak állapotja megengedi, haladék nélkül kihallgatják, úgy a’ körülményekhez képest a’ sértés elkövetésének helyén a’ bírói szemlét is megteszik. 141. §. Ha a’ sértett nem a’ törvényhatósági, hanem más orvos vagy seborvos által gyógyittatná magát, akkor következő szabályok szolgálnak zsinórmértékül: a) Az illy eljáró orvos a’ sértettnek állapotjárói ’s orvosi kezelésmódjáról pontos és részletes naplót tartozik vinni, és ezt minden harmadik nap a’ törvényhatósági orvossal közleni. b) Hlyeién esetekben, ha a’ sértett vagy hozátartozói kívánják, vagy az illető köztisztviselő szükségesnek látja a’ törvényhatósági orvos vagy seborvos megjelenését, akkor ez mind a’ sértettet meglátogatni, mind pedig ha az eljáró orvosnak gyógymódját nem helyeslené, azt is erről értesíteni, és ha nézeteiben az nem osztoznék, külön jegyzőkönyvbe igtatni; azt aláírni, és az eljáró orvossal is aláíratni köteles. c) A’ törvényhatósági orvos a’ sértetten semmi olly müküdést nem tehet, melly ennek gyógyulását az eljáró orvos véleménye szerint akadályozhatná. 142. §. A’ bünvizsgáló biró mind azon eszközöket, mellyekkel a' bűntett elkövettetett, vagy mellyekröl föltételhetik, hogy a’ bűntett azokkal köveltetett el, vagy annak elkövetésére voltak szánva, szóval mind azt elfoglalják, mi a’ fenforgó eset valóságának kiviláglására szolgálhat, és mind ezeket jegyzőkönyvbe beírván, egyszersmind termeszelökben is hozzácsatolják. 143. §. Ha valamelly irománynak kitől származása forog kérdésben, és valódisága kézirásokkali összehasonlítás által kinyomozható, akkor a’ bünvizsgáló bíráknak olly irományok megszerzésére kell törekedniök, mellyek kétségtelenül a’ vádlott által iratlak, még pedig mennyire lehetséges, ugyan azon időből valóknak, mellyböl az ősszel.asonlitandó iromány keletkezett. Illy irományok hiányában pedig, vagy különben is, ha szükségesnek látják, megkívánhatják a’ vádlottól, hogy saját kezével boss, abb próbairást tegyen elöttök. 144. §. Ha idegen nyelven kelt irományoknak hiteles fordítása lenne szükséges, és ez az illető hatóságban nem eszközölhető, fordításuk a’ Helytartótanács utján szorgalmaztalik. 145. §. A’ szemlének megtétele és eredménye fölötti jegyzőkönyvvel olly határozottan és részletesen kell szerkeszteni, hogy a’ szemle alá vett tárgyaknak tökéletes és hív képét ábrázolja; miért is a jegyzökönyvliöz rajzolatok, tervek vagy rajzlapok csatolandók, úgy a’ mértékek mekkorasága a’ hely színének térsége, széle, hossza, távolsága meghatározottan és kétségbe nem vehető szabatossággal kijelelendök. B. A’ házkutatásról. 146. §. Olly házakban, mellyek a’ közönség elölt mindig nyitva állanak, nevezetesen vendégfogadók, csap ezékek és csárdákban, a’bünvizsgáló bírák mindannyiszor rendelhetnek el házkutatást, valahányszor okuk \an hinniök, hogy illy házban a’ nyomon űzőbe vett vádlott tartózkodik, vagy hogy abban akár a’ tettes felfödözésére, akár a’ bűntett felvilágosítására szolgáló nyomokra akadhatnak. 147. §. A’ magát elrejtő vádlott házának vagy lakhelyének kutatása, akár bünszerzö vagy fel ojló, a <r bünszövetkező vagy" bűnsegéd legyen, a’vádlott föltaláltalhatása végett elrendeltethetik akkor, midőn már elzarási, vagy letartoztathatási, vagy előállítási parancs adatott ki ellene. 148. §. A’ vádlott házának vagy lakhelyének kutatását a’ bünvizsgáló bírák még akkor is e ren e e i , 205. ties. írásai. Augustus 26-án 1844.
