1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
A. A1 Szemléről. 114. §. A’ szemlét mind azon esetekben, midőn a’ bűntett, vagy annak bármelly körülménye által felvilágosítható, meglenni kell. 115. §. A’ szemle a’ bünvizsgáló bírónak felügyelése alatt történikt ö jeleli ki azon tárgyakat, mellyeket vizsgálat alá kell venni ’s mind azok iránt kérdéseket teszen, miknek megfejetsét szükségesnek tartja. 117. §. Azon esetekben, midőn a’ bírói szemlét a’ távol levő bünvizsgáló bíráknak megérkezéséig veszedelem nélkül késleltetni nem lehet, a’ szemlének megtétele a' helybeli elöljáróknak kötelességébe tétetik; kik azonban erről a’ bünvzsgáló bíráknak tüstént jelentést tenni tartoznak, ezek pedig a’ hely’ színére érkezvén, a’ szemlét, mennyiben még szükséges és lehetséges volna, njra megteszik vagy folytatják. 117. §. Valahányszor a’ szemle alá veendő tárgy külön tudomány — vagy meslerségismeretet kíván, azt mindannyiszor az illető müértök kozzájrulásával kell megtenni. 118. §. A’ szemle' megtételére rendesen két müértö szükséges, egy csak akkor elegendő, midőn a’ másodiknak megjelenéséig veszedelem nélkül a’ szemlét nem halaszthalni. 119. §. A’ biinvizsgáló bírák illy szemle’ megtételére rendszerint a’ törvényhatóság’ szolgálatában álló müértöket alkalmazzák, hol pedig illyesek nem lennének, vagy időhaladék nélkül meg nem jelenhetnének, a’ végre másokat is alkalmazhatnak. 120. §. Olly személyek, kiknek tanuságu ellen a’ fenforgó bűntett, esetében törvényes kifogást lehetni, ugyan azon bűntett iránt a’ szemle’ megtételére mint müértök nem alkalmaztathatnak. 121. §. A’ müértök, mennyiben hű eljárásra eskü által lekötelezve nem volnának, a’ szemle’ megtétele elölt a’ bünvizsgáló bírák által megeskettetnek, hogy észrevételeiket híven és tökéletesen ’s azokon alapuló véleményöket tudomásuk szerint lelkiismeretesen elöadandják. 122. §. A’ szemle alá veendő tárgyak müértök által a’bünvizsgáló bírák ’s helybeli elöljárók jelenlétében vizsgáltatnak, kivévéu azon eseteket, mellyekken a’ szemérem érzete ’s erkölcsi Hiedelem azoknak jelenlétét meg nem engedik. 123. §. Azon esetekben, midőn a’ müértök’ vizsgálata, a’ vizsgálandó tárgyaknak bonczolásával vagy változtatásával jár, — ezen tárgyaknak, mennyiben lehet, csak egy része vételik próba vizsgálat alá, a’ többi rész pedig változatlan állapotban csatoltatik a’ jegyzőkönyvhez. 124. §. Észrevételeiket és vizsgálódásaik’ eredményét a’ müértök okokkal támogatott véleményökkel együtt a’ bünvizsgáló bíráknak írásban nyújtják be. Alidon a’ törvényszék vagy eskütt-biróság előtt hallgattatnak ki, — vélemények, hanem nyújtják be írásban, azonnal jegyzőkönyvbe iglattassék. 125. §. Ha ezen vélemény homályos, határozatlan, vagy épen tökéletlen; nem különben, ha önmagával vagy egyéb a’ vizsgálat folytán kiviláglott ténykörülményekkel ellenkezik, vagy ha a’ vélemény a' kifejtett elölételekböl nem következik: ezen nehézségek elhárítására a’ bünvizsgáló biró vagy újra hallgassa ki a' müérlöket, vagy másokat alkalmazzon. 126. §. Olly esetekben, midőn a’ két müértö által fölfedezett jelenségek, az általok vizsgált tényekre nézve egymástól lényegesen különböznek: a’ biinvizsgáló bírák, hacsak lehetséges, a’megtekintés vagy vizsgálat ismétlését, ugyanazon vagy más müértök által elrendelik. 127. §. Midőn a’ müértök különböző véleményekre oszlanak, a’ bünvizsgáló bírák vagy egy harmadikat alkalmazni, vagy a’ tárgyat más müértök véleménye alá terjeszteni kötelesek. — 128. §. Az orvosi vélemény mindig a’ törvényhatóság rendes orvosának elébe terjesztetik, és ha ez, az adott véleményhez; vagy többek esetében egyikhez sem járulna, az ország főorvosától kéretik vélemény. 129. §. Midőn a’ jelenségek oda mulatnak, hogy valaki erőszakos halállal múlt ki, a’ helybeli elöljárók ezen esetet a’ bünvizsgáló bíráknak tüstént bejelenteni, ezek pedig a’ temetés elölt a’ holltestszemlét, vagy a’ szükséges holttestbonczolást megrendelni kötelesek; ha azonban a’holttest már eltemetletett, ez ismét kiásatik, és ha szükséges, felbonczoltatik. — 130. §. A’ holttest, mielőtt felbonczoltatnék, olly személyeknek, kik a’ meghalálozottat ismerték, és a’ vádlottnak megismerés végett elömutatandó lészen, de a' melly elömutatás úgy történjék, hogy minden kísérletetek és vallomásra való rábeszélések (suggestio) lehetőségig elkerültessenek. 131. §. Ila ismeretlen a’ meggyikolt, a’ holttestnek leírása az iltetö törvényhatóságban a’ bünvizsgáló birák által, az egész országban pedig a’ Helytartótanács és hírlapok utján közzé tétetik. 132. §. A’ holttestszemléhez vagy bonczoláshoz rendszerint két orvos vagy seborvos alkalmazandó, azon orvos vagy seborvos pedig, ki a’ meghalálozottat legközelebb gyógyította, e’ czélra szinte meghívandó, mennyiben az haladék nélkül történhetik. 133. §. Azon orvos vagy seborvos, ki a’ meghalálozottat gyógyította, véleményét külön nyilatkozásban adja a’ jegyzökönyvhöz. 134. §. A’ véleményben megfejtendő azon kérdés: mi lett légyen eszközlö oka a' bekövetkezett halálnak? nevezetesen: 1- ör. álljon erőszakos halállal-e, még pedig valljon az észrevett sértések vagy bántalmak, ’s különösen mellyekneknek következésében múlt ki a’ meghalálozott? 2- or. Valljon a’ meghalálozott már ama sértések vagy bántalmak előtt nem volt-e meghalva? 114 205. Ülés. írásai. Augustus 26-án 1844.
