1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
113 99. §. A’ büntető hatóságnak a’ bűntettesre nézve megállapított illetősége a’ bűnsegédekre is kiterjed, ha bár azoknak tettei más büntető hatóságban követettek is el. 100. §. Különböző büntető hatóságok ’s bíróságok közt az illeték iránt fenforgó bár mi kérdések a’ közvádló vagy a vádlott kivánatára, a’ fő iga zi tószék re tüstént fölterjesztetnek, melly minden más nemű ügynek fél re tételével, fölöltök haladék nélkül határoz. Időközben a’ hatóságok ’s bírák azon eljárási lépéseket folytatják, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók. 101. §. Külföldön elkövetett, és az I. Rész 5, 6, 7, §-ál fogva büntetés alá kerülő büntettek iránt, azon büntető hatóság az illető, mellynek kebelében amaz egyén állandó lakást vön; ha pedig állandó lakása nincsen, az hol ideiglen tartózkodik. 205. Ülés. fiúsai. Augustus 2fí-ún 1844. X. FEJEZET. A‘ bíráskodási képetlenségröl. 102. §. A biro azon esetekben, midón felesege, habar tőle elvált volna is, vagy mennyasszonya, va^y olly személy vádoltalik, ki vele, vagy ezekkel egyenes ágon bár melly fokbau (a’ fogadott és gyám gyermekek is ide értetvén), oldalágon pedig a’harmadik fokig bezárólag atyafiságban vagy sógorságban van, — nem bírás— kodhalik. 103. §. Nem biráskodhatik továbbá akkor sem, midőn az elkövetett bűntett által a’ biró maga, vagy felesége, vagy mennyasszonya, vagy fogadott és gyámgyermekei, vagy olly személyek közvetlenül sértettek meg, vagy vallottak kárt, kik hozá vagy feleségéhez a’ 102 §-ban kijelelt atyafiságban vagy sógorságban állanak. 104. §. Illy bíráskodási képetlenség esetében, ha a’ közvádló vagy a’ vádlott részéről kifogás nem tétetnék is, a’bűn vizsgáló biró a’fenforgó ügyet tartozik azon legközelebbi ’s ugyan azon hatóságbeli bűn vizsgáló birótársának állküldeni, ki a’ vádlott személlyel hasonló összeköttetésben nincsen: a’büntető törvényszék ’s főigazítószék bírái pedig e’ körülményt az illelöszéknek, mellyhez tartoznak, bejelentvén, ezeknél a’ helyettesítésre nézve a’ 79. 80. 90. 91. §§-sok szabályai fognak megtartatni. XI. FEJEZET. A’ bünvizsgálatról. 105. §. A’ bönvizsgálat mind a’ tényálladéknak megállapításával, mind a’ tettes felfödözésével, és minden nyomós körülmények bebizonyításának ollyképeni elökészitésével foglalkodik, hogy mind ez Írásban a’ vádesküttszék elébe terjesztetvén, ennél fogva a’ tettes vád alávonandónak, vagy nem vonandónak igazságosan ítéltethessék. 106. § A' bünvizsgálat csak akkor történik, midőn a’ bűntett iránt panasz vagy jelentés akárki által tétetik, vagy az maga a’ bűnös által feljelentetik, vagy a’ bünvízsgáló saját tudomására elkövettetett. 107. §. A’ panasz vagy jelentés mindenki által szóval vagy írásban történhetik; ha szóval, a’ tisztviselő írásba foglalja, — mind a’ két esetben tartozik a’ panaszló vagy jelentést tevő azt aláírni, vagy keresztvonásával ellátni. 109. 8- Egyedül a’ sértett fél panaszára tétethetik bünvizsgálat mind azon esetekben, mellyekre a’ jelen büntetölörvénykönyv szerint csak a’ sértett fél panaszára van helye a’ közkeresetnek. 108. §. A’ panasz vagy jelentés mindig a’ biinvizsgáló bíráknál tétetik, azonban a’ többi bünlelöhatósági tisztviselők, és igy a’ helybeli elöljárók is bünlellekröli panaszt vagy jelentést akárkitől ugyan elfogadni, de azt nyomban az illető bünvízsgáló bíróra állszállítani, addig pedig azon eljárási lépéseket megtenni tartoznak, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók. 110. §. Illy állszállitásnak van helye akkor is: a) Midőn a’ panasz vagy jelentés nem azon bünvízsgáló bírák előtt történt, kik a’ fenforgó esetben az illetők. b) Midőn a’ biinvizsgáló biró hivatalos foglalosságán kívül az elkövetett bűntettnek tanúja volt, és mint ollyan fog kihallgaitatni. — Mind a’ két esetben azonban a’ bünvizsgálók azon eljárási lépéseket megtenni kötelesek, mellyek tiszttársaiknak a’ hely színén megjelenéséig, veszély nélkül nem haszthatók. 111. §. Fölségsértés, hűtlenség, és a’ király személye elleni sértő kifejezések iránti jelentéseket mindenik tisztviselő, mihelyt azok a’ 106 és 107-ik §-ban érintett módon tudomására jöttek, minden további eljárás nélkül a’ közbejött irományokkal együtt a’ törvényhatósági közvádlónak, ez pedig a’ szent korona ügyvédének, mint ez esetekben közvádlónak azonnal bejelenteni tartozik. 112. §. Az illető bünvízsgáló bírák, mihelyest valamelly bűntett a’ 106, 107 §-ban érintett módon tudomásukra esik, azonnal a’ hely színére kimenni, az elkövetett bűntett valóságát megállapító körülményeket, vagy is a tényálladékot nyomozni, a’ bűntettet felvilágosító ismeretforrásokat haladék nélkül fölkeresni, és mind a vád bizonyító jeleit, mind a’ vádlott’ védelmére szolgáló körülményeket egyenlő pontossággal kinyomozni tartoznak. 113. §. Ugyan azért mindenek elölt a’ bírói szemlét, hol szükséges müértök’ hozzájárulásával megtenni, az illető tanukat és a’ vádlottat kihallgatni, az okozott kárt megbecsülni és a’ törvény által kijelelt esetekben a' vádlottal letartóztatni, kötelesek. Alidon valóságos szolgálatbeli katonák ellen történik a bünvizsgálat, a’bünvízsgáló biró ez iránt legközvetlenebb felsőbb tisztét értesíteni köteles. Országgyül. írásai. III. 29
