1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
112 205. Ülés. írásai. Augustus 26-án 1844. lyek a’ 19. §. és 34. §-ban foglaltatnak. E' kérdésben maga a' törvényszék ’s végképen ítél: az ítélettől folyamodás a’ föigazilószékre csak a' pörbeli végítélet után, azonban a’ végrehajtás elölt történhetik. 78. §• A’ bírói visszavetés írásban történik, mellyet a’ vádlott az elnöknek az ülés elölt 24 órával tartozik beadni. De épen ezért, ha a' törvényszéken nem mind annak rendes birói fognának ülni, erről a’ szabad lábon volt vádlott megjelenésekor, az elzárt pedig a’ határidő elölt két nappal értesitessék. 79. §. Alidon a’ visszavetésnek maga a’ törvényszék helyét találja, ugyan azon hatóság polgári törvényszékének bírái közül helyettest maga választ. 80. §. Ha a’ visszavetésnek az elnökre nézve találtatott helye, ’s nem elnök helyettesítik, az ülnökök közül az összes hivatal évek szerint legidösb fog elnökleni. 81. §. Birói, közvádlói ’s jegyzői hivatalba léptekor a’ szokott birói ’s illetőleg közvádlói jegyzői esküt letenni mindenki tartozik. Alig valaki az összes birói ’s illetőleg közvádlói, jegyzői hivatalkörben marad, bár állást ’s helyet változtat, hivatalos esküt újra tenni nem tartozik. 82. §. Közvádló ’s jegyző bíróvá soha nem helyettesitelhetik. 83. §. A' büntető törvényszék szakadatlanul tartja üléseit. 84. §. Jlinden büntető törvényszék a’ Felségtől külön pecsétet nyer, melly alatt hivatalának köröben az illetőkkel közvetlenül levelez. 85. §.. E’ törvényszék alsóbb hivatalnokai, a’ folyamodók közül, a’ törvényhatóság közgyűlésében, az I. R. L1V. Fej. értelme szerint elmozdithatlanul választatnak. 86. §. Az itelö eskültszék ’s a’ büntető törvényszék együtt véve eskütibiróságnak neveztetik. VIII. FEJEZET. A’ foigazitószék szerkezeiéről. 87. §. Ha a’ törvényes formák a’ büntető egész eljárásban bár mikép megsértetnének, vagy a’ büntető törvény szabálya valamelly esetre a’ törvényszék által hibásan alkalmaztatnék, ennek megigazitatása, mint szinte a’ perújítás törvényességének megítélése végett, a’ szent korona alatt lévő valamennyi büntető bíróságok íölibe, Pesten , egy foigazitószék állittatik. 88. §. All ez egy első, egy másod elnökből, tizenegy ülnökből, két vagy több jegyzőből, kik a’ 76. §. szerint törvényludó ’s mindenek helyre ez országgyűlés állal ajánlott három egyedek közül, ö Felsége által az I. R. LIV. Fej. értelmében elmozdithatlanul, ’s polgári állapotra minden tekintet nélkül neveztetnek ki, ’s rendes fizetést kapnak és a’ szék’ helyén tartoznak lakni állandóan. ítélethozatalra a’ birák közül kilencz tag jelenléte kívántatik meg. 89. §. Mind a’ közvádló, mind a’ vádlott részéről a’ birák visszavetésének a’ 19. §. és 34. §-ban körülírt esetekben helye leven, e’ kérdésben a’ foigazitószék végképen Ítél. 90. §. Ha a’ visszavetésnek helye találtatván, a’ megmaradtak közül a’ törvényes kilencz szám ki nem telnék, a’ foigazitószék helyettest as egész királyi ítélő udvar ülnökei és a’ büntető törvényszékek elnökei közül maga választ. De ki mint törvényszéki elnök valamelly ügyben Ítélt, ugyan abban a’ föigazitószéknél mint helyettes soha nem Ítélhet. 91. §. Ha a’ visszavetésnek az elnökökre nézve találtatott helye, az ülnökök közül az összes hivatal-évek szerint legidösb fog elnökleni. 92. §. A’ 81, 82 §. rendeletéi ide is alkalmazandók. 93. §. A’ foigazitószék szakadatlanul tartja üléseit. 94. §. ü Felségétől saját pecsétet nyer, melly alatt hivatalának körében az illetőkkel közvetlenül levelez. 95. §. Alsóbb hivatalnokai, a’ folyamodók közül, a’ foigazitószék által az I. R. LIV. Fejezet értelmében elmozdithatlanul neveztetnek ki. IX. FEJEZET. A’ birói illetékről. 96. §. A’ büntettek vizsgálata és elítélése a’ vádlott polgári állapotának különbsége nélkül, a’ külföldieket is ide értve, azon büntető hatóságot illeti, mellynek kebelében a’ bűntett elkövettetett; kivétetnek: a) Külső követségekhez tartozó egyének bűntettei, mellyek a’ nemzetek közlti jog szabályai alá esnek. b) A’ köztisztviselők hivatalboli visszaélései, mellyek fölött, ha a’ tisztviselő megyei, városi, kerületi vagy túrmezei, az illető megye , város, kerület vagy Túrmezö itélöszéke, [minden egyéb köztisztviselő hivatalbeli visszaélései esetében azon hatóság törvényszéke Ítél, mellynek kebeléhen lakik. 97. §. Ha valaki két vagy töhb büntető hatóságban, vagy azoknak közös határszélén elkövetett, — nem különben ha az egyikben elkezdett, a’ másikban bevégzett bűntettekről vádoltatik; — továbbá ha vizsgálatközben kiviláglik, hogy a' vizsgálat alatt lévő bűntetten kívül, más törvényhatóságban más bűntettet követett el, ezen hatóágok közül az lészen kirekesztőleg az illető, mellyben a’ bünvizsgálat idő szerint előbb megkezdetett. 98. §. Ha a megkezdett eljárásból nem az eljáró, hanem más büntető hatóság kebelében elkövetett bűntett világolnék ki, a további eljárást az illető hatóságra kell áltszállitani.
