1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
Ill el, 100 frtig büntetethetik. E’ kérdésben ’s a’ 14 nap alalt beadható mentségek helyessége fölött is a’ büntető törvényszék ítél. Eltávozásra engedelmet, oknál fogva, szinte azon törvényszék adhat. 61. §. A’ büntető törvényszék elnöke a’ meghívott itélöesküttek névsorát, két nappal az ügy fölvétele előtt mind a’ közvádlóval, mind a’ vádlottal közölni tartozik. 62. §. A’ kitűzött napon, és minden ügyben külön, még az ülés mégnyitása előtt, de a’ köz vádló, a’ vádlott, ennek védője és az esküitek jelenlétében, a’törvényszék elnöke az eskütteket a' törvénybatóságbeli elnök által megküldött névsorozat szerint egyenkint fölszólítja. A’ mint egyenkint történik a’ felszólítás, a’ szerint utána egyenkinl kell történni a’ visszavetésnek is, előbb a’ közvádló, aztán a' vádlott nyilatkozván. Mihelyest, mindi«* sort tartva, 12-re megy a’vissza nem vetett esküttek száma, az Ítélő eskütlszék tüstint alakitottnak jelentetik. Ezután következik az eskütétel. 63. §. A’ közvádló 6-ot a’ vádlott 10-et vethet vissza okadás nélkül, sőt ez esetben a’ visszavetés okát kijelenteni nem is szabad. 64. §. Ha a’ vádlottak többen vannak sem vehetnek 10-nél többet vissza okadás nélkül. A’ visszavetés külön vagy együtt ’s mikép gyakorlása iránt szabad értekezniük ’s egyezkedniük. Ha nem tudnak megegyezni, köztük rendet sorshúzás szab, ’s egyenkint mindenik vethet vissza, mig a’ törvényes szám ki nem merittetik. Melly eskütt egy által visszavetletell, az minden vádlottra nézve visszavetettnek tekintetik. 65. §. Ha a’ közvádló olly törvényen alapítja vádját, melly tiz vagy több évi rabságot rendel ’s vádlottak többen lévén a’ visszavetés iránt meg nem egyezhetnek, mindenik kívánhatja hogy a’ többiektől elválasztatván külön esküttszék Ítéljen fölötte és ez esetben egész visszavetési joggal bir. Ez elválasztás kérdésében a’ büntetötörvényszék tüstint ’s végképen ítél. 66. §. Oknál fogva mind a’ közvádló, mind a’ vádlott a' visszavetést a’67. §-ban körülirt kiegészítés után is, határozatlan számig gyakorolhatja. Törvényes okok csak azok, mellyek a’ 19. §. és 34. §-ban foglaltatnak. Az előadott okok törvényszerűsége felett a’ büntelötörvényszék azonnal és végképen ítél. 67. §. Ha a’visszavetések folytában legalább 7 eskütt maradt, a’ megmaradónak, szobájokba vonulva, az esküttképességgel biró helybeli egyének közül szabad választással egészítik ki magokat; ha 7 sem maradt, ugyan a’ heh beliek közül a’ törvényszék elnöke sorshúzással tölti ki a' 7-et ’s ezek magokat választással egészítik ki. 68. §. Ki melly ügyben mint tanú müértö, tolmács vagy fél jelen meg, az ugyan abban a’ 30 eskütt között, melly még visszavetés alá kerülend, nem hagyathatik meg. Helyébe más az 59 §. értelmében választatik. 69. §. Hosszab pörben, melly több napig tarthat, a’ törvényszék elnökének joga van, vissza nem vetett esküttek közül, a’ 12-én felül legfölebb kettőt fölesketni, kik a’ pörfolyamra figyelni tartozván, ’s mint a’ többiek kérdéseket’s meg jegyzéseket tehetvén helyét elfoglalják azoknak, kik az ülések folytában megbetegednek. Ha kettőnél több helyettesítésnek szüksége állana elő, a’ per a’ meghívott esküitek közül újra alkotandó esküttszék előtt újra kezdődik. 70. §. Az itélöesküttszék tagjai üléseiket naponkint mind addig folytatják, mig minden kész bünperek elejökbe nem terjesztettek. Az 49. §-nak egyéb rendeletéi az itélöesküttszékre is alkalmazandók. 71. §. Az ítélő esküttszék tagjai ezen esküt teszik le: „Én NN. esküszöm az élő Istenre ’stb. hogy a’ pörnek egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, ’s félretévén kedvezést, félelmet, gyülölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem össze mért erősségei és okai nyomán, Istennek igazsága és saját belső meggyőződésem szerint igazán szabadon és becsületesen Ítélek. Isten úgy segéljen engemet is.“ VII. FEJEZET. A’ büntetötürvényszék szerkezetéről. 72. §. Minden Ítélő esküttszék mellé, a’ törvény alkalmazása végett, ’s egyszersmind a’ rendőri bíróságokra nézve fólebbviteli itélöszékül törvényhatóságonkint egy állandó bíróság állittatik.“ 73. §. Áll ez: egy elnökből, négy ülnökből és szavazattal nem biró egy vagy több jegyzőből, kik mindnyájan rendes fizntést húznak, ’s a’törvényszék helyén tartoznak lakni állandóan. ítélethozatalra három birólag jelenléte kívántatik meg. 74. §. Ezek mindenütt az illető választok által, három évre választatnak. E’ végből megyékben a’ főispán, kerületekben ’s Kővár-vidékén a’ főkapitány, mindenik üres helyre, polgári állapotra nem tekintvén, törvén}tudó egyéneket a’törvények’ értelmében tartozik kijelölni. Túrmezején, a’szabad királyi, és Arad, Eszék, Felsőbánya és Pécs városokban a’ választók kijelelés nélkül, de szinte csak törvénytudó egyének közül választhatnak. Elnökül azonban csak ollyan jeleltethetik ki ’s választathatik el, ki a’ büntetötörvényszéknél ülnöki, közvádlói, bünvizsgálat-birói vagy jegyzői hivatal legalább 5 évi folytonosan viselt. 75. §. Elnöki és ülnöki hely mindig csak rendes választás által töltethetik be; ellenben a jegyzői hivatalnak időközben megüresedett helyei a’ 32. §. szerint betöltendők. 76. §. Törvénytudónak az tekintetik, ki a’ 25-dik §. c) pontja szerint a’ szokott ügyvédi vizsgálaton kívül, a’ főigazitószék állal a’ büntetőtörvénykönyvbül is szorosan megvizsgáltatván, ebbeli tudományáról bizonysaglevelet nyert. 77. S. Mind a’ közvádló, mind a’ vádlott részéről a’bírák visszavetésének helye van azon esetekben, mely-28* 204. Ülés. írásai. Aia/ns Ins 26-án 1844.
