1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 205. ülés
110 205. Ülés. írásai. Augustus 26-«« 1844. mi a’ meghívólevélben világosan említessék meg, a’ tiz nap hiánya nem elég ok az elmaradásra. Ha a' meghívó levél az illető esküttnek személyesen nem adathatik ált, a' helybeli bíró köteles elfogadni, ki azt az esküllnek haladék nélkül átadni tartozik; azonban a’tiz nap lefolyása előtt bármikor érvényesen áltadhatja. Szabad kir. úgy Arad, Eszék, Felsőbánya és Pécs városok, ’s Fiume és Bukkari város kerületek törvényhatóságaiban, ha a’ meghívólevél az illető esküttnek személyesen nem adathatik ált, az két tanú jelenlétében akár családja ’s cselédei egyikének átadathatik, akár ezek lávollétében lakának ajtajára szögeztethetik. 45. §. Ila valamellyik az illető osztálybeliek közül nem jöhetését jelenti, a’következő osztálybeliből mindig a’ sor szerint elsőbb hivattassék meg. 46. §. 11a az összéjölt esküdtek nincsenek teljes számmal, azok, kik megjelentek, a’legkorosb elnöksége alatt, az esküttszéki képességei bíró helybeli egyének közül szabad választással egészítik ki magukat, és igy akkor is, ha később az ülések folytában bár mi okból megfogyatkoznak. Kiegészítés elölt e’ választáson kívül semmi végzést nem hozhatnak. Ki lévén egészítve, az eskütt-birósági terembe kijönnek, ’s a’ büntető törvényszék elölt, nyilvános ülésben a’ hitet valamennyien letevén ismét saját szobájokba vonulnak ’s magok közül előjárót ’s felolvasót szótöbbséggel választván, tanácskozásaikat megkezdik. Ha a’ sorbeli, de elkésett eskütt az ülések folytában megjelenik, a’választott mint annak helyettese, az épen akkor tárgyalás alatt lévő pörben hozandolt határozat után tovább bíráskodni nem köteles. 47. §. Melly eskütt vagy meg nem jelent, vagy megjelen ugyan, de idő előtt ’s engedetem nélkül távozott el: 100 ftig büntettetketik. E’ kérdésben 's a’ 14 nap alatt beadható mentségek helyessége fölött maga az esküttszék, vagy ha ez a’ 14 nap elölt eloszlott volna, a’ legközelebb összeülendő eskültszék itél. Eltávozásra engedelmet, oknál fogva, szinte maga az esküttszék adhat. 48. §. Ki melly ügyben mint tanú, miiértö, tolmács vagy fél jelen meg, az ugyan abban, a’ 13 eskütt kőié nem mint szinte a’ vádlottal bezárólag második fokú atyafiságban vagy sógorságban lévő sem alkalraaztathatik. Egyébiránt vádesküttszéknél a’ visszavetésnek helye soha nincs. 49. §. A’vádesküttszék tagjaiüléseikel naponkint mind addig folytatják, migazelejökbe terjesztett minden bünvizsgálali ügyekben végzést nem hoztak; de eloszolhatásuk ekkor is csak a’ büntető törvényszék által, a’ teremben, mondathatik ki. Ha nincs elöttök ügy, hanem egy vagy más ok miatt várakozniok kell, üléseiket, a’ büntető törvényszék engedelmével, legfölebb három napra elhalaszthatják. Együltlétökre naponkint 2 forint dijt kapnak. 50. §. Ki melly évben a’ vádesküttszék tagja, azon évben egyszersmind az ítélő esküttszéknek tagja nem lehel.“ 51. §. A’ vádesküttszék tagjai az esküt teszik le: „Én NN. esküszöm az élő Istenre’slb. hogy minden elömbe terjesztet adatot lelkiismeretesen és gonddal megvizsgálok; vélem, kedvezés, gyülölség vagy más személyes tekintetek miatt, igazságtalanul, vád alá senkit nem állítok, sem az alól fel nem oldozok, hanem teljesítem kötelességemet az igazság szava ’s lelkiismeretem sugallása szerint. A’ mint ekképen cselekszem, Isten úgy segéjen engem is.“ VI. FEJEZET. Az Ítélő esküttszék szerkezetéről. 52. §. Minden törvényhatóságban egy ítélő esküttszég állittatik. 53. §. Az I. Rész I—LVI. Fejezeteiben körülirt minden bűntetteknél, a’ tény kérdésében, az illető ítélő esküttszék itél, melly mindig 12 tagból álland. ítélethozatalra mind a’ 12 tag együtt léte kívántatik. 54. §. Az V-ik Fejezet 39, 40, 41, 42 §§-ai szerint készített névkönyböl vétetnek az ítélő esküttszék, tagjai is. 55. §. Miután az V-ik Fejezet 43. §. szerint a’ közgyűlésben a’ vádesküttszék tagjai megválaszlattak, folytatólag utána, a’ törvényhatóság határozata szerint legalább 120 és legfölebb 240 tag választatik, és ezek lesznek az Ítélő esküttszéknek tagjai a’ legközelebbi egy évben. Akkinti elosztályozásuk pedig, hogy mindenik osztály 30 esküdből álljon, az érintett 43. §-ban kijelelt küldöttség állal határoztatik meg. 56. §. Ki egy évben akár vád-, akár ítélő esküttszék tagjai volt, az a' következő egy évben semmiféle esküttszék tagja lenni, akaratja ellen, nem köteleztetik. 57. §. Az V-dik Fejezet 44 és 45 §-ának rendeletéi az itélöesküttszék tagjaira uézve is megtartandók. 58. §. Az első alispán ’s illetőleg a’ főkapitány, gróf, polgármester a’ meghívott esküttek névsorát, az ülések megkezdése előtt öt nappal, a’ büntető törvényszék elnökének megküldeni tartozik. 59. §. Ha az összejött esküttek nincsenek 30-an, azok, kik megjelentek, a’ legkorosb elnöksége alatt az esküttszéki képességgel biró helybeli egyének közül szabad választással; szavazatuk egyenlőségének esetében pedig ugyan azok közül kor-elnökük általi sorhuzással, egészítik ki magokat, ’s igy akkor is, ba később az ülések folytában, bár mi okbul, megfogyatkoznak. Ha a’ sorbeli, de elkésett eskütt az ülések folytában megjelenik, a’ választott, mint annak helyettese, az épen tárgyalás alatt lévő perben hozandott határozat után, tovább bíráskodni nem köteles. Elöljárót magok közül, minden ügynél újra, szótöbbséggel, mindig akkor választanak, midőn az esküt már letették; szavazatok egyenlőségének esetében elöljáró az lesz, ki a’ meghívott soros osztályban sor szerint első. 60. §. Melly esküit vagy meg nem jelent, vagy megjelent ugyan, de idő előtt ’s engedelem nélkül távozott
