1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 182. ülés
<2-ik §-ra, melly a tanácsgyülés tárgyait kiszabja, egyéb észrevétel nincsen, csak hogy a’ inéit. Főrendek a lakosok könnyebbsége tekintetéből a község kebelében fekvő birtok eladását tárgyazó örök eladások tételét is a’ tanacsgyülés tárgyai közé sorolni czélszerünek látnák, az f) ponthoz pedig, ne hogy olly általánosságban a’ törvény túl terjeszkedő magyarázatokra, és ebből eredhető visszaélésekre szolgáljon alkalmai, hozzáadatni kívánnák: „a’ jelenlegi gyakorlat szerint“ a’ §. többi pontjai megmaradván. A’ 73 — 76. §§-ra nem lévén észrevétel; — a’ 77. §. szinte elfogadtatván; — a’ c) ponthoz azonban minden kétes értelmű magyarázat kikerülése tekintetéből hozzáadandónak látnák a’ szabályokról a' 14 — 25 §§-ig szóló §§. értelmében; — az r) alatti pontban pedig a’ 186. §-ra való hivatkozást, miután az a’ fentebbiekben megváltozott, kihagyandónak vélik. 182. Ülés. írásai. Julius 26-án 1844. ? Közgyűlések. A' 78. §-ban, hol annak a) pontjánál fogva a’ községeknek képviselői összesen kerületek közgyűlési tagjainak neveztetnek, még nagyobb mértékben tűntek fel a’ mélt. Főrendek előtt a’ Jász-Kún kerületekre názve azon nehézségek, mellyek a' mélt. Főrendeket már a’ Hajdú munkálatban foglalt hason tartalmú §-nál javallott módosítás tételére bírták, ugyanis kivihetetlennek tartják a’ kerületi városoknak és helységeknek a’ gyűlések székhelyétől való távolsága tekintetéből, hogy a’ képviselők összesen a’ kerületek gyűlése helyére Jász-Berénybe megjelenjenek, annyival inkább, mert a’ kerületek lakosai nagyobb részben csak mezei gazdaságot űzvén, és jövedelmeket ebből nyervén, őket arra igazsággal kötelezni nem lehetne, hogy saját költségeken olly messze útra gazdaságuk körül annyira szükséges napjaikat elveszítsék; ha pedig gyűlések alatt közköltséggel láttatnának el, ez által az egyes községek terhei elviselhetlenekké válnának, ha pedig csak szabad akaratjokra hagyatnék a’ képviselőknek a’ megjelenés, a’ távolabb eső községek képviselői ezen jogokat nehezen gyakorolhatván, ép1 a’ távolság és költségek miatt a’ közelebb esők túlsúllyal bírva minden ügyekben Jász-Berény határozna, — végre ha föltéve megjelenésük gyakorlatilag kivihető volna is, csak azon zavarokra és szomoritó eseményekre adna alkalmat, mellyeknek gátlására épen a’ jelen hongyülés a’ k. k. Előadások 2-ik pontja által hathatósan figyelmeztetve törvényes intézkedéseket tervez, mellyek nyomán a’ mélt. Főrendek csend háborító elemet, melly eddig a’ Jász-Kún kerületekben nem létezett, illyetén nagy számú népnek összecsoportozása által elővarázsolni üdvösnek sem találván, sőt meggyőződve lévén: hogy ezen összecsoportozások egyedül a’ közigazgatás serény és lelkiismeretes folyamát akadályoztatnák, és a’ képviselőkre nézve mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben káros következéseket szülhetnének; ahhoz, hogy a’ kerületi gyűlésekben minden képviselők egyenes befolyással bírjanak, nem járulhatnak, hanem a’ renddel ’s igazsággal azt látják leginkább megegyezőnek, hogy a’ városok és községek a’ kerületi közgyűlésekbe csak bizonyos számú, ’s egyenkint külön külön szavazattal bíró követek által folyhassanak be, úgy hogy ebbcli követek számának meghatározásában alapúi a’ megváltási summához valójárulás vétetvén fel, a’ megváltáshoz legkisebb summát adó város vagy községre egy illyetén küldött határoztatván, ezen küldötteknek száma egyéb városokra és községekre nézve azon arányban nevekednék, a’ milly arányban áll az azok által teljesített megváltási fizetés, ezen egyes küldöttel biró város vagy község megváltási sommájához — a" követek számának ezen kulcs szerinti elhatározása a’ közgyűlésre bízatván, — kiket is a’ városok és községek a‘ bizodalom utján szabadon választva, ’s ha akarják, utasítással is ellátva, kiildenének a’kerületi közgyűlésekre, úgy tisztiválasztásokra, mellyek nyomán is a’ 78. §. a) pontja következendökép javaltatik szerkesztetni: „a)tagjai az egyes kerületeknek külön, a’ hármas kerületeknek közös tisztviselői és minden község által küldendő egyenkinli szavazattal felruházott annyi számú követek, a’ mennyi a legkisebb megváltási summára egy követet megállapítva, ezen summának az általuk fizetett megváltási summához képesti állása szerint reájuk esik, kik a’ községeknek képviselői gyűlésből minden kerületek gyűlésére választandók.“ d) pont pedig igy módosíttatnék: ,,d) tartására pedig megkivántatik, hogy a’ tagoknak ’/jda jelen legyen-*, a’ többi megmaradván. A’ 79. §-ban, mellyben, úgy az azt követő 80. és 81. §§-ban a’ kerületi és képviselői gyűlések kihirdetése iránti szabályok foglalvák, annak végsarkán e’ szavakat „kitűzendő zászló állal** mint törvénybeni megemlítésre felesleges rendelkezést kihagyandónak, úgy a’ 80—ik §-t megtartván, a 81. §-t tekintve e szó „hirdetésektől kezdve egész „a’ tudakozó képviselőnek“ foglalt tételt, hogy az előforduló tárgyak az egyházak ajtai előtt nyilvánosan kihirdettessenek, rézszerint mint a’ 69—ik §. e) pontja alatt foglalt rendelkezésnél fogva szerfelettit, részszerint félremagyarázó ’s könnyen nép-tolongásokra ürügyül szolgálhatót, innen szinte mint a zászló kitűztél kima radhalónak találják a’ mélt. Főrendek. A’ tanácskozási rendről értekező 82—ik §. a’ városi munkálatban közbejött mind két tábla közti megállapodás nyomán hivatkozva a’ Hajdú munkálat iránt kijelenleltekre, ekkiut volna ugyanazonos tartalmánál fogva meg változtatandó: „82. §. A’ gyűlésekben indítványt minden tag bámilly tárgy iránt elöleges bejelentés nélkül is tehet. 83. §. pedig, mint a’ 82. §. ekkint módosított rendeletéből önkint következtethető, kihagyatni javaltatik. Szinte ezeknek nyomán a’ 84. §. következőleg szerkeztetnék: „84. §. Fontosabb tárgyakban elöleges véleményezés végeit választmány is rendeltethetik, az illelén választ mánynak, ha az valamelly indítvány következésében történt, az indítványozó mindig tagja, és ha a választmány ban indítványa helyesnek találtatnék, ha elvállalja, jegyzője is.“
