1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 182. ülés
8 182. Ülés. húsai Julius 26-án. 1844. A' 85. 86. 87. úgy az elnök hatóságát kiszabó 88— 93-ra nem lévén észrevétel. A’ 94. §—ban, visszatekintve a’ 93. §-ban foglalt azon rendelkezésre, hogy az elnök határozza a’ felveendő tárgyak rendét, azzal összehangzólag, hol mondatik: „a’gyűlés határozza el“ a’„gyűlés“ helyébe az „elnököl“ teendőnek, — e’ szavat pedig „határozza el“ — utána következő tételt ekkint módositandónak czélirányosnak látják a’ mélt. Főrendek: „sőt fontosabb közérdekű tárgyak felvétele a ’jövő gyűlésre is elhalaszlathalik“ _ a’ többi megmaradván. A’ 95. §-ra nem lévén észrevétel. Mi a" 96—ik §—f, ’s azt követőket illeti, mellyek a' köztanácskozásokbani csend és Hiedelem fentartását tárgyazzák; ezek egy tartalmúak lévén a’ városi munkálatban foglalt §§-al, mellyekben mind a’ két tábla beleegyezett, ahhoz képest itt is, mint már a’Hajdú kerület iránt kijelenletelt, ezen §§. következőkép volnának módositlandók, és jelesen: „96. §. A’ hallgatóságnak a’ teremben sem helyeslés, sem helybehagyás jeleit adni nem szabad; ha azt akár egyes hallgatók, akár a' hallgatóság együttvéve cselekednék , a’ hallgatóság a’ csend megtartására mindenek elölt intetni fog, és ha a’ csendbontó tudalik, öt az elnök a’ teremből kiparancsolhatja, sőt ki is vezettetheti.“ A’ 97. 98. 99. §§. mint az előbbi 96. §. által kimerittettek, kimaradván; — a’ 100. §-ban ezen szavak helyett ,,a’ karzatot bezáratja“ — szinte mint a’ városi munkálatban történt, tétetnék ,,a’ hallgatóság helyére nyíló ajtókat bezáratja“; — végre a’ mélt. Főrendek a’ 102-ik §-t, a’ 100-ik §-ban foglalt módositással megtartva, a’ 101. és 103. §§-kat, mint feleslegeseket kihagyandóknak találják. A' 104, úgy a bíráskodásról rendelkező V-dik Résznek 105 —108. §§-ra nem lévén észrevétel; a’ mennyiben a’ 109—ik §-ban a‘ rendőri törvényekre hivatkozás történik, itt is mint a’ Hajdú-kerületi munkálatban előfordult hason tartalmú §-nál a’ mélt. Főrendek részéről megjegyeztetett, czélirányosnak tartják figyelmeztetni a’ fék. Karokat és Rendeket, hogy azon esetre, ha ezen országgyűlésen a’ büntető törvénykönyv nem létesülne, világosan jelelnék ki azon eseteket, mellyekben és mennyire terjedő bíráskodást kívánnak ruházni rendőri tekintetben egyes községek törvényszékeire; egyébiránt magára a’ fenemlitett §. tartalmára nincs észrevétel. Úgy szinte a’ 110. és 111. §§-ra nem lévén mit megjegyezni; a" 112-dik §-t és azzal a’ módositással, hogy a’ főbíró helyébe az alkapitány emlittetnék, kire a’ javallatba hozott főbíró hatóságát ruházandónak találják a’ mélt. Főrendek, valamint a' 113-dik §-t is elfogadják. Mi a’ 114—ik §-t illeti: a’ Jász-Kunoknál is, mint a’ Hajdúknál megjegyzik: hogy mind a’ szükséges képességgel bíró egyének hiánya, mind pedig a’ költség kímélés tekintetéből azt a’ törvényben szabály gyanánt felállítani e’ kerületekre nézve, hogy törvényszék tagjai bírói eljáráson kívül semmi egyéb eljárással ne foglalkozzanak, czélirányosnak nem látják: miért is a’ §. végén e’ szavaktól kezde„a’törvényszék tagjai“ kihagyandónak találják. A’ 115. és 116. §§-ra nem lévén észrevétel, csak hogy ez utóbbinak eme szavai: „és felkészítése“ minthogy tanuvallalásuknál és biintetti nyomozásoknáli nyilvánosságot; főleg mig a’ büntető rendszernek átalános átalakulása törvénybe menend, attól elválasztva kimondani czélhoz vezetőnek nem találják, kihagyandók volnának. A' 117—ik §-t azzal a’ módositással, hogy ezen szó „köztörvény“ után e’ tétel „és törvény biztosította szabadalmaik értelmében hozott szabályaik szerint az eddig divatozott eljárásra való tekintettel“ — iktaltatnék, elfogadván. A’ 118. §. a’ munkálat 3—ik §-ában előadott oknál fogva, miután a’ büntető hatalom a’ kiváltságlevél szerint gyakoroltatik, e' §-koz eme szavak után „a’ kerületek által“ ezen tételt „a’ kiváltsági levél értelmében“ a’ mélf. Főrendek nagyobb biztosítékul hozzáadafni kívánnák. Átférve a’ sorban következő végrehajtásról határozó VI-dik Részre, ennek 119. §-ra nem lévén észrevétel. A’ 120. §-ra, hol elösorolfatnak minden egyes Jász-Kún község tisztviselői, meggyőződtek a’ mélt. Főrendek, hogy annyi számú tisztviselőnek megállapítása minden községnél nem szükséges, de az onnét a’ község lakosaira háramló szerfeletti teher miatt, melly a’ házi pénztárra nehezednék, kivihetetlennek is mutatkoznék, miért is e’ §-t ekkint javalják megváltoztatni: „120. §. Minden egyes Jász-Kún községben a’ tisztviselők következők: a) Főbíró, b) 1 anácsbeliek , kik közül egyik adószedő, egyik közgyámalya. <0 Jegyzők, kik közül egyik levéltárnok. d) Gazda, a’ mennyire az illető községek a’ közös javaikat a’ 264. §. alatt elöfordulandók nyomán inkább közvetlen kezelni hasznosabbnak találnák. e) Mezei rendőr.“ A’ 121-dik §-nál világosság kedvéért a’ népgyülések helyett e’ raukálat előbbi §§-ban használt kifejezést „a’ képviseleti gyűlést“ megtartandónak, úgy a’ három év helyett már az előbbi §-ban tett javaslat nyomán hat évet helyezendőnek vélik. A 122. §. mellyben a kerületi tisztviselők elösoroltalnak, minthogy a’harmadik §. értelmében a' büntető hatalomnál telt említés nyomán ezzel az egyes kerületek is felruháztatva maradnának, jegyzőknek, és tiszti ügyészeknek megemlítése, nem különben a tek. KK és RR javaslatából kihagyott, de az 1751. évben a' kiváltsági levelek értelmében kiadott rendszer 6. és 7. pontjai szerint e’ kerületekben eddig hivalaloskodott esküitek kihagyattatván, kiknek eddig hivatalos körét mások állal pótolva nem találják a’mélt. Főrendek további megtartásukat szükségesnek vélik, minél lógva e §-t az elöbocsálotlak fonalán ekkint javalják szerkeszteni: „a) Kerületi kapitányok.
