1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 81. ülés

lítmánvi szekerezés bérének fele a* felrakodáskor, fele a’ lerakodáskor fizettessék, következőképen kivárnák a’ KK. és RR. szerkezteim:

„Ugyan azon vármegye kebelében szállítmány i szckerezéseket a'szokott állomási helyeken túl szolgáltatni nem kötelesség, ba pedig a’ szállítmányok a’ megyének kebelén kívül más törvényhatóságokba lennének vontatandók, az illető törvényhatóságoknak ez iránti kölcsönös értekezések mellett a’ lerakás az utóbbinak legközelebbi állomási helységében történhetik. Ila az útnak rosszasága’miatt valamelly azelőtt egésséges vontató marha a’ kocsisnak hibája nélkül eldöglenék, ezen kárt a’ kincstár becsár szerint pótolja, és pedig a’ fegyver gyakorlások és nagyobb Összvevonulások alkalmával történt károk megtérítésére készült alább előforduló törvény javaslatban szabott úton és módon utalvány nélkül utazó tiszteket, vontatások nem illetnek“.

Ugyan azon czikkely 11-ik §-át a’ KK. és RR. ekképen kívánják módosítani:

,,Az ill vén vontatások mellett lévő adózók bármelly boszontásai szigorúan tilalmaztatnak, ennél fogva a’ katonai személyeknek szabad nem lészen az adózókat sebesebb hajtásra, az útról eltérésre, az állomáson, vagy közben lévő helyeken hosszabb maradásra, vagy további vontatásra kénszeríteni. Ma pedig az átkelő katonaság vagy 1-ső §-ban említett katonai személyek az úti-jegyzékben kitűzött, vagy különben is a’ megindúlásra határozott időn túl késnének, a’ fuvarosoknak minden fél óráért, mellyet azok az utazáshozi készületekre fenhagyott egy fél órántúl várakozással eltöltendőnek 30 kr. kármentesítés főjében fizetni lartozandanak. A’ fuvarosok ezen kármentesítésnek lefizetése előtt megindúlni, két óránál pedig tovább várakozni nem kötelesek: sőt azon joguk még ezen felül is fenmarad , hogy az idő veszteségből netalán származott egyéb károknak is a’ kincstár általi tökéletes megtérítését követelhessék“.

Szinte törvényezikk 12 §-a következőleg javaltatik szerkeztetni:

,,Ha az illyetén kihágások átkelések alkalmával történnek, az azok iránti panaszok, az illető parancsnok tiszt által tüstént és pedig felelet terhe alatt a’ helybeli tisztviselők, vagy ezek helyben nem lévén a’ helybeli elöljárók hozzájarúltával, intéztessenek el. Ila pedig nyomban el nem intéztetnének vagy egyes személvek átköltözésekkor történnék, a’ megye alispánjának azonnal jelentessenek be, ’s az alispán a’ fenforgó körülményeket haladék nélkül megvizsgáltatván, ’s a’ panaszlott katonai személyektől is illető elöljáróik közbejöttével nyilatkozást kívánván; az okozott károknak pótlása iránt summás úton ítéletet hozand; ‘s ezt a’ Helytartótanácshoz felküldendi, melly annak végrehajtását az illető katonai parancsnokságok útján késedelem nélkül eszközleni fogja; oily kihágások mindazonáltal, mellvck bűntettet foglalnak magukban büntetőtörvénykönyv 1-ső fejezet 2-ik §. értelmében a’ szokott bűnvádi eljárás alá tartoznak.

Az ismételve említett törvényjavaslatnak 14-ik §. ekképen szerkezendő:

„Minden négy lovas vagy Ökrös vontatásért járó bér, tisztekre szintúgy, mint a’ közlegényekre és szállítmányokra nézve egyaránt: áílomásonkint azaz 4000 két ölet tevő mérföldre egy pengő forinttal előre a’ marhák tulajdonosainak a’ helybeli elöljárók jelenlétében fizettessék le, (az illyetén előfizetés nélkül az adózók vontatásokat szolgáltatni nem tartozván) úgv hogv ha fentebbiek szerint 6 marhát kellene előfogni egy állomásért 30 garas, még többekért, ’s a' két mértföldet meghaladó távolságért aránylagi fizetés számitandó. A’ középponti helyekből pedig, úgymint a’ mellyekbe más helyekről szoktak fuvarosok rendeltetni, egy állomásért 24 pengő garas négy marháért, és így többért, vagy nagyobb távolságért aránylag fizetendő. Az előfogatoknak bére a’ fentebbi mennyiségben ez úttal egyedül a’ jövő országgyűlésig állapíttatván meg, ezentúl mindig csak egy országgyűléstől a’ másikig fog a’ fenforgó körülményekhez képest az ország Rendei által meghatároztatni.“

A’ fegyver gyakorlások alkalmával történhető károknak megtérítéséről szóló 23 •/. alatt jelelt törvényjavaslat críme ekképen módosíttatván, a’ fegyver gyakorlásra fordítandó térnek haszonvételéért fizetendő bérről, ’s a’ fegyver gyakorlás alkalmával történhető károknak megtérítéséről, ezen törvényezikk 1-ső §. következő lesz:

„1-ső §. A’ fegyver gyakorlásra szükséges térnek e’czélra használásáért a’ tulajdonost haszonbér illeti, 's ezen haszonbérnek mennyisége iránt az illető katonai parancsnokság a’ tér tulajdonosával, midőn a’ fegyver gyakorlás esete előfordúl, mindenek előtt egyezkedni probáland; ha azonban a’ barátságos egyesség nem sikerülne, akkor a’ fegyver gyakorlatok alkalmával történő károknak megítélésére az alább következő 2. §. kijelelt tisztv iselő a’ feleknek kihallgatása mellett a’ kérdéses térnek fegyvergyakorlás végetti használatáért a’ katonaság által, ’s mindenkor előre fizetendő haszonbérnek mennyiségét summás úton a’ körülményekhez képest meghatározandja“.

Ezen §-nak beiktatása miatt a’ törvényjavaslat következő §§-ainak száma is változván, a’ 2-ik §• így <"%'

állani :

„2-ik §. Fegyver gyakorlások alkalmával történő megkárositások minden egyes eseteiben, megyékben az illető kerületbeli szolgabiró, szabad kerületekben ’s kir. városokban az illető tisztviselő azonnal tudósítandó, — ki (az első esetben eskütjével együtt) tüstént a’ hely szilién megjelenend, ott a’ kárt szomszéd helységbeli ahhoz értő elöljárókkal, gazdákkal, vagy mesteremberekkel, a’ királyi városokban az illető eskütt becsüsökkel, a’ hely szinén tett tapasztalás nyomán, a’ tényrőli vizsgálat után hit alatt megbecsülteti“.

Az országos Választmány szerkezete szerint 4-ik, a' KK. és RR. által tett módosítás után pedig 5-ik §. ekképen kivántatik bővíttetni:

,,a-ik§. Melly esetben a’ becsű iránti egyező nézet, a' becslevélen hátiratkint az eljáró szolgabiró s eskütt vagy illető tisztviselő, mint szinte a’ kiküldött katonai tisztek aláírásaikkal ellátva feljegyeztetik, s az illető törvényható-23 *

81. Ülés írásai December 22-ken 1843. 91