1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 81. ülés

02

8i. Ülés írásai. December 7-kén 184S.

sAg hadi pénztárára intézett útalványúl szolgáland, mcllynél fogva a’ becsbeli summa a’ hadi pénztárból kifizettet\én, — a’ számvetések alkalmával a’ kir. kincstár részéről kész pénz gyanánt elfogadandó lészen, — ha pedig az eljáró tisztviselőnek az illető katonai parancsnoksághoz intézendő hivatalos megkeresésére a’ katonai rend részéről a’ kártétel helvén, a’ meghatározott időben senki meg nem jelenne, akkor az eljáró tisztviselő a’ fentebbi 2-ik §. rendeleté szerint véghez vitt becsültetésről szóló becslevélre ezen körülményt feljegyzi — ’s ez esetben, ezen becslevél az abban foglalt summának a’ hadi pénztárból leendő kifizetésére nézve szinte olly érvényes lesz, mint ha a' jelen §. értelmében az illető katonai tisztek aláírásaival lenne ellátva.

Azokból is, mik az országos Választmány jelentésének 25—ik lapján, G. pont alatt, előladatnak, kitetszvén: hogv a’ katonai kórházak felállításának, bútorozásának terhét az ország Rendéi soha el nem vállalták, ’s e’ szerint ezen teher a’ mennyiben jelenleg az adózó nép által viseltetnék, arra törvénytelenül vettetett; — a’KK. ésRR. meg nem egyezhetnek abban: hogy a’ katonaság számára szükséges kórházaknak akár felépítése, akár bútorozása az ország költségén történjék, hanem arra kívánják a’ kincstárt felszólitatni, hogy a’kórházakról minden tekintetben maga gondoskodjék, 'se' végett némellv törvényhatóságok által már felállított illy étén kórházi épületeket, a’ mennyiben c’ czélra jövőre is alkalmasoknak találtatnának azoktól méltányos becslés mellett átvegye.

Azokra vonatkozólag, mik az országos Választmány jelentésének 26 és 27-ik lapjain II. pont alatt a’ termesztőiéinek kiszolgáltatásából az adózó népre háramló veszteségnek érdemében előadatnak, kénytelenek a’ KK. és HU. megjegyezni, hogy az adózóknak ollyatén kötelezését, miszerint pénzbeli adójukat termesztőiéinek kiszolgáltatása állal lehajtani kényszeríttetlietnének, törvényben gyökerezettnek nem tartják, annyival inkább pedig el nem ismérhetik, hogy azok törvényesen köteleztethessenek arra : hogy termesztménveiket a’ királyi kincstárnak valóságos igaz árukon alól engedjék át. .Midőn a’ had szabályzati ár behozatott, ez azon nyilván kijelentett szándékkal történt, hogy általa az adózó népnek könnyebbség szereztessék, ’s kétséget sem szenved, hogy ezen had szabályzati ár megállapításának idejében a’ piacziét felülhaladta. Az hogy, az időközben a’ körülmények változvák a’ had szabálvzati ár jelenleg a’ piaczinál rendszerint alább áll, az adózóknak a’ közállomány iránti viszonyait meg nem változtatta, ’s' nem kötelezheti őket arra, hogy a’ mit lőlök azelőtt minden veszteség nélkül kivántatott, azt most súlyos veszteségükkel is teljesíteni kénytelcníttessenek, sőt inkább őket azon méltányos kivánatra jogosítja fel, hogy valamint a’ termesztmények kiszolgáltatásánál azelőtt veszteséget nem szenvedtek, úgy illvetén veszteség elszenvedésére most se kényszerittessenek. Nem lévén tehát semmi alapja annak, hogy az adózó nép termesztményeit a’ piaczi árnak minden változásain keresztül örök időkre, ’s pedig egy előre megszabott áron a’ királyi kincstárnak átadni tartozzék, a’ mint az illy követelésnek törvényességét az ország Rétidéi azok szerint is, a’ mik e’ részben az országos Választmány jelentésében előadatnak, soha el nem ismerték, úgy kötelességüknek tartják a’ KK. és RR. most is kijelenteni: miszerint a’ termesztményeknek mostani kiszolgáltatásából az adózó népre háramló teher megszüntetése fejében is ajánlat tételbe nem bocsátkozhatnak, mielőtt e’ tárgyra nézve is a’ kormány szándékát meg nem értendik.

A’ mi egyébiránt az országos Választmány jelentésében a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyára nézve felállított egyéb elveket és nézeteket illeti: azokat a’ KK. és RR. helyeselvén, irántuk észrevételük nincs.

<•) FYIirási javaslat ugyan azon tárgyban.

Felséges ’s a' t.

Tanácskozás alá vévén az 18-iO—ik esztendő 3-ik tön. ezikk által a’ katonai élelmezésből és szállásolásból származó terheknek megszüntetése végett, a’ mennyiben azok törvényesek, a’ kir. kincstárral eszközlendő egyezkedésre kiküldött országos Választmánynak jelentését, — nem csekély megütközéssel értettük ; miszerint a’ kir. kincstár részéről kinevezett kiküldöttek az országos Választmány által annak kijelentésére felszólittatván: hogy a’ katonai élelmezésből származó terheknek megváltása fejében a’ kincstár által minő megváltási summa kívántatik ? miután előbb azon kérdésnek megfontolását indítványozták : valljon nem lenne e’ czélszerübb a’ mostani élelmezési módot a’ divatozó visszaélésektől megtisztítva, továbbá is megtartani? utóbb pedig a’ megváltás fejében megállapítandó pénzbeli summának az adózó nép közötti igazságosabb felosztását rendes és pontos behajtásának biztosítását, s azt szorgalmazták: hogy a’ megváltási summa a’ közadótól elkülönözve kezeltessék ; — végre nyíltan kijelentették: hogy hatáskörük egyedül a’ szükséges adatoknak előmutatására terjedvén; — a’ megváltási summa iránt egyezkedésbe nem bocsátkozhatnak. Az 18-40—ik észt. 3-ik türv. czikkely világos szavai szerint, az országos Választmány egyenesen a’ katona tartással összekötött terheknek megszüntetése végett a’ kir. kincstárral eszközlendő egyezkedésre lévén kiküldve, minthogy ez egvezkedést a’ másik egyezkedő félnek a’ kir. kincstárnak közbejötté nélkül eszküzülhetőnek, a törvény fel nem teheté, kétség alá nem vonathatik: hogy nem csupán adatok előmutatására, hanem az emlitett terhek megváltása iránti egyezkedésre is volt a’ törvény értelmében a’ kir. kincstár részéről küldöttség nevezendő — se nézetből indultak ki magok a’ kincstár részéről kiküldött egyének is, midőn az országos Választmány előtti legelső nyilatkozásukban, annak további munkálódására nézve olly nehézségeket tevének, mellveket nem tehettek, ha törvényes hatáskörük csupán adatok előmutatására terjedett.