1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 79. ülés
7 it. Ütés írásai. December ii-kett Í843. 85 puszta szerkezeti, — hanem a’ dolog lényegében ható módosítás, nem csak hogy a’ két tábla kozott, a’ fenforgó tárgyra nézve már elébb megkészült egyességet bontaná fel: hanem «»Ily következéseket is hozhatna elő, mellvek a’ mélt. Főrendeknek ón kijelentésük szerint szándékokban nincsenek — 's mellyeknek elkerülését, a’ KK. és HR. szükségesnek tartják. — Mellőzvén tehát a' KK. és KR, a’ mélt. Főrendek által javaslóit módosítás mellett felhozaltaknak taglalgatását, tökéletesen elégnek tartják, a’ mélt. Főrendeket ezúttal is arra figyelmeztetni: hogy a’ mennyiben a’ mélt. Főrendek első válasz izenetokben, on magok javasolták Horvátországra nézve azon szerkezetet, mellv a’ 6-ik §-ban azon szavaktól kezdve „minden küz és magány ügyekre nézve 's a' t.“ végig foglaltatik; a’ KK. és RR. azon általuk akkoriban mindjárt elfogadott szerkezethez annvival inkább ragaszkodnak, mivel egyedül azon kifejezés „tetszésük szerint“ melly a’ inéit. Főrendek által javaslóit szerkezetben fordult elő, — volt a’ két tábla közötti különbség 's ezen kifejezéshez a’ KK. és RR. azért nem járultak, mert azt egv részről feleslegesnek, más részről pedig határozatlan értelmű, 's többfelé magyarázható kifejezésnek tartották; most azonban felvilágositásul szolgálván a’ mélt. Főrendek utóbbi válasz izenetokben határozottan kijelentett abbeli nyilatkozásuk: miszerint Horvátországban, a’ latin és magyar nyelven kívül, egy harmadik hivatalos nyelvnek türvénvesitésére alkalmat szolgáltatni koránt sincs szándékukban, — erre nézve a’ KK. és RR. a’ mélt. Főrendekkel tökéletesen egyetértenek; 's részükről is ugyanazon czélt akarván elérni, mellvtőli eltérhetésre a’ mélt Főrendek sem akarnak mó— dot nyújtani, miután mind a’ két táblának akarata és czélja ugyanazon egy; nincs ok, és további akadály, hogy a' küzüs akarat és czél, minden lehető elmagyárazások, és homály okozások kikerülésük tekintetéből is, a' szerkezetbe nyíltan és határozottan mondassék ki. F/zt pedig a‘ KK. és RR. ha a' mélt. Főrendek a’ 6-ik § végpontjának előbbi szerkezetét elfogadni nem akarják, akkép tartván legczélszerübben eszküzülhetőnek; ha a’ 6-ik §-nak végső szavai állani igy fognak „minden küz és magánv ügyekben azonban, a’ mennyiben ezek csak Horvátország kebelében, és horvátországi törvényhatóságok és ítélő— székek előtt folv tattatnak — úgyszinte a’ törvény hatóságok és itélőszékek tanácskozásaikban is a’ magyar, vagy latin nyelv fog használtatni“ — semmit sem kételkedhetnek, hogy ebbeli javallatukhoz mind azért, mivel ez által a’ közös czél legbiztosabban elérethetik — és az országgyűlési értekezések természete — az arróli visszalépést, miben a’ két táblák között megkészült már az cgyesség; nem tanácsolja, — mind pedig azért, mivel miután a’ 7-ik §-ust a’ mélt. Főrendek elfogadták, abban pedig világosan ki van mondva az; hogy a’ horvátországi törvényhatóságok tisztviselői, minő esetekben nem tartoznak használni a’ magyar nyelvet, ’s a’ helyett minő esetekben használhatják a’ latin nyelvet, ebbéli megegyezésükkel össze sem egyeztethető szerkezeti módosításukhoz többé nem is ragaszkodhatnak, -—■ a’ mélt. Főrendek is hozzájárulandnak; — továbbá A’ mélt. Főrendeknek a’ törvényjavaslat 7-ik §-ára tett észrevételéhez, a’ KK. és KK. is hozzájárulnak ugyan; épen a’ felhozott okoknál fogva azonban, a’ helyett „megyés püspök“ — azon kifejezést „megyés püspökök“ kivánják tétetni. Egyébiránt Nem titkolhatván el a’ KK. és RR. abból eredő fájdalmas érzeteiket, hogy szinte 6 hónapok folyának már le, mióta a’ honi nyelv és nemzetiség tárgyában készitett törvény- és felirási javaslatok felett, hova tovább mind csak húzódván a’ két táblák közötti értekezések; a’ nemzet e’ valójában mint kínos, mind pedig már tovább túrni is igen fájdalmas várakozás miatt; legforróbb óhajtásainak beteljesedése, úgymint nemzetisége biztosítása iránti különben olly édes és biztos reményeit csüggedni aggódva érezi; — a’ KK. és RR. ő cs. kir. Főherczegségét tisztelettel kérik, a’ mélt. Főrendeket pedig, a’ közös honnak szent nevével, ’s a’ viszonyos méltányosságnak, és a’ legszentebb ’s legigazságosabb nemzeti ügy kivívásában rokon együtt munkálkodás nem csak kedves, hanem szoros kötelességének is érzetére való hivatkozással ezennel felszólítják: hogy részükről fájdalmas megilletődéssel révén azt is, hogy bár a’jelen tárgy feletti értekezések már olly rég óta folynak, — bár továbbá a‘ honi nyelv és nemzetiség tárgyában védők közlőit felírás iránti észrevételeik előadásában, — részint már eddig is bebocsátkoztak, — azon felirás szerkezeiére nézve lehető észrevételeiknek előadását azonban, utóbbi válasz izenetök szerint is, mind csak továbbra halasztották, — maga a’ tárgy pedig, az egész nemzetre nézve sokkal érdekesebb ’s sokkal magasabb — mint sem hogy annak befejezését, és a’ királyi Felség eleibe terjesztését, a’ felirás szavainak taglalgatásával még továbbra is méltányosan feltartóztatni lehessen, — abban, miután az egész nemzet esdeklik, ’s égő remények között ohajtozik; hogy t. i. a’ jelen tárgyat érdeklő törvény- és felirási javaslat, az igazságos Fejedelem eleibe minden további késedelem nélkül terjesztessék fel, — a’ KK. és RR-kel egyesülni méltóztassanak. ihfatfiiiHÜi. írásai II, 22 V*
