1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 81. ülés
86 81. Ütés írásai. December 7-kén 1843. 81. ORSZÁGOS ÜLÉS December 7-kén 1843. 75-dik S Z Á M A L A T T a) Izencte a’ KK: és RR. a’ inéit. Főrendekhez, az 1836. tositása iránt. 21 törvény czikkely fogana-A KK. és RH. a’ részek követei jelen nem létének köz tanácskozásaikban naponkint érezett hiánya által az 1836: 21-ik törvény ez. teljesítése elmulasztásának a’ hazára nem kevésbé, mint magukra az említett részekre is káros következményeire folyvást emlékeztetvén; az ide ./• alácsatolt felirási javaslatban bővebben körülirt okoknál fogva ő Felségét mély tisztelettel megkérni kívánjuk: hogy mind azokat, mik eránt az ország Rendei folyó évi Julius 12-ről költ alázatos felírásukban esedeztek, minél előbb teljesitletni; egyszersmind pedig a’ részeknek hozzájok intézendő különös kegyelmes királyi rendeleté által újabban is hathatósan meghagyni méltóztassék: hogy az országgyűlésre haladék nélkül követeket küldjenek: ’s azért ő cs. kir. Főherczegségét tisztelettel kérik, a’ mélt. Főrendeket pedig szives bizodalommal felszólítják, hogy ezen felíráshoz megegyezésükkel hozzájárulni méltóztassanak. b) Felirási javaslat ugyan azon tárgyban. Felséges ’s a’ t. Az országgyűlésnek megnyitásával legelső teendőink közzé tartozandónak véltük Felségedet folyó esztendő Julius 12-ől költ alázatos felírásunkban mély tisztelettel megkérni: hogy az 1836: 21 törvény czikket, melly által Kraszna, Közép-Szólnok, Zaránd megyék, és Kővár- vidéke a’ hazához visszacsatoltatnak, minden részeiben hova hamaribb teljesen és tökéletesen foganatositatni méltóztassék , ’s midőn egyszersmind tapasztalánk , hogy az emlitett megyék Felségednek kegyelmes meghívására követeket az országgyűlésre nem küldöttek, a’ törvény értelmében nyomban intézkedtünk, hogy ellenük a’ szent korona ügyészének felperessége alatt a’ királyi ítélőtábla által megbírálandó törvényes kereset inditassék. Hosszabb idő múlt az óta el, ’s midőn még is folyvást üresen látjuk körünkben azoknak helyeit, kiket a’ nemzet a’ hon kebeléhez visszacsatoltatni olly régtől fogva óhajt, ’s kiknek egy részét a’ legközelebb múlt országgyűlés alatt a törvényhozásban már részt is venni örömmel szemlélte, törvényeink szentségének ’s hazánk épségének, az előlemlitett törvényczikkelv teljesítésének elmulasztásából eredő súlyos sérelmére naponkint meg nem emlékeznünk nem lehet, s c sérelmet annál fájdalmasabban érezzük, mert egy részről az 1836—ik észt. 21-ik törvényeziknek minden kétséget kizáró világos rendelete mellett, foganatosításának illy hosszú időre terjedett elmulasztása a’ visszacsatolási munkálat gyakorlati nehézségei által nem igazolható ’s a’ törvény teljesitésébeni illyetén késedelemnek — fóképen midőn onnét ered, hol a’ törvények végrehajtása leginkább szorgalmazandó — a’ köz jóra minden tekintetben káros hatást szülni kell, más részről pedig tekintve arra, hogy épen ezen érdemben hozott 1T40—ik 18—ik tÖrvényczikkcly az ország Rendéinek ismételt felszólalásai mellett egy század lefolyása alatt foganatositatlan maradhatott; azon aggodalom tölti el kebleinket: hogy a annak folytában hozott 1836—ik 21-ik törvényeziknek tökéletes teljesítése is hasonló akadályokkal lévén kéntelen küzdeni, míg szinte bizonytalan hosszú időre elhalasztathatik. Súlyositotta ezen sérelmünket: hogy a’ legközelebb tartott erdélyi országgyűlésre a’ részek is meghivatván, midőn oda ezen meghívásra Kraszna megye közönsége követeket nem küldött, Felséged annak e’ végett kiadott különös kegyelmes királyi leirata által másodsor meghagyni méltóztatott: hogy az erdélyi országgyűlésen jelenjen meg, s e kegyelmes meghagyásnak következésében az emlitett megye követeit azon országgyűlésre el is küldötte. El nem titkolhatjuk ugyan, hogy valamint a’ részeknek az erdélyi országgyűlésre meghívása, úgy ezen kegyelmes királyi leirat kiadása is az 1836-ik 21-ik törvényezik sérelmével történt, reá mindazáltal azért vélünk ez alkalommal hivatkozhatni, mert biztosan reméljük; hogy a’mi Erdélyben törvényeink sérelmével történt, azt Felséged tőlünk törvényeink
