1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 76. ülés

76. Ülés írásai. November 22-kén 1843. . 75 a’ bürtünrendszeri javaslatban tett változtatások miatt elhalasztani kívánnák. E’ részbeni kivánata tehát a’ mélt. Főren­deknek abban központosul: hogy az országos választmányi javaslatban a’ magányelzáráshoz mért büntetésekre nézve egy arány dolgoztassák ki, mellv meghatározza ezen büntetéseknek mértékét akkor, midőn ezek nem a’ magány elzárás, hanem az ideiglenesen elfogadandó rendszer szerint lesznek kiállandók. Ennek kidolgozása annál szükségesebb, mert az egyik rend­szerről a’ másikra való átmenetei egyszerre meg nem történhetvén, a’ mennyiben a’ magányrendszer a' másiknál szigorúbb, az egyik, vagy másik szerint kitöltendő büntetések közötti aránynak tönénv által leendő meghatározását elmellőzni lehetetlen. És igy az előrebocsáttoltak szerint a’ mélt. Főrendek kivánata a’ következő három pontokban foglaltatik: kí­vánják tudniillik egy minta börtönnek a’ magányrendszer elvei szerinti felállíttatását; továbbá addig is, míg a’ magány­rendszer közönségesen behozatható a1 mostani fogházaknak az 1827. országgyűlésről kiküldött országos választmányi javaslat alapján leendő ideiglenes javítását; és végre a’bűntettek, ’s büntetéseket tárgyazó javaslatban, a’ magányrendszerhez mért büntetésekre oilv arány megállapittatását, mellv szerint meghatároztassék a’ büntetések mértéke akkor, ha azok nem a’ magány eljárás szerint kitöltendők. Folytatása a’ börtönrendszer részletes tárgyalásáról következőleg; Áttérve a’ III—ik Résznek, melly a’ börtönrendszerről szól, részletes tárgyalására, — minthogy a’ mélt. Fő­rendek a' minta börtönt azon mód szerint óhajtják alakítani, melly a’ kerületi börtönökre javaltatik; ezen III—ik résznek csak a’ kerületi börtönökre vonatkozó szabályai vétettek fel, és mindennek előtt annak VI—ik fejezete, melly a’ kerületi rahokkali bánásmódról szólt, került tanácskozás alá. Az ezen Fejezet alatt előforduló 71, ’s 72-ik§§-ra nem volt egyéb észrevétel mint az, hogy miután a’ mélt. Főrendek egy minta börtön felállítását javalják, ezen, valamint a’ következő §§-ban a’ „kerületi“ szó kimaradjon , a’ 73-ikra kérdés támadván , hogy azon raboknak, kik a’ minta börtönben töltendő rabságra ítéltetnek azon ideje, mellvet a' törvényhatósági börtönben, és átszállításuk alatt eltöltenek, mikép tudassék büntetésükbe ? miután a’ mélt. Főrendek javallata szerint a’ törvényhatóságok börtöneibe a’ magányrendszer azonnal be nem volna hozatandó: Iegczélszerűbbnek találják, hogy a’ minta börtönbe küldendő raboknak azon idejük, mellyet az ellenek hozott ítélet után a’ törvényhatósági börtönben, vagya’ minta börtönbe való átszállittatásuk alatt eltöltenek azon arány szerint tudassék büntetésükbe, a’ melly arány meghatározandó lesz a’ magány eljárás, és a’ más rendszer szerint kiszenvedendő rabsági büntetés között. Megjegyzik azonban a' mélt. Főrendek, hogy nézetük szerint ezen szakasz rendelete alá csak olly rabok tartoznak, kik elitéltetésök után csak addig tartatnak törvényhatósági börtönökben, míg a’ törvényhatóság, és a’ bör­tönigazgatóság között a’ szükséges levelezések folynak, nem pedig azon rabok, kik már büntetésüknek egy részét a’ törvényhatósági börtönrendszer szabályai szerint kiállották ; — a’ 74, 75, 70, 77, ’s 78—ik §§-ra nem volt észrevétel a’ 79—ik §-ba a’ felhivott I-ső fejezet 1 ’s 2-ad; úgy az V-ik fejezet 41, 42, 44és 45—ik §§-ai ide igtatandók avval a’ módosítással, hogy itt már ne vádlott sze­mélvről, hanem elitéit rabról szólana a’ rendelkezés; — a’ 80— ik §-ra nincs észrevétel; — a’ 81- ik §-ra Hivatkozás történvén általánosan az V-ik fejezet alatt foglalt rendelkezésekre, azok a’ már fe­lébb megemlitett 41, 42, 44 és 45-ik §§-kon kívül szakaszonkint vétettek tárgyalás alá, és azokra a’ mélt. Fő­rendek a’ következőket jegyzik meg: Az V-ik fejezet 43, 44, 45, 46, §§-ira nem volt észrevétel; A’ 47-re ezen §-ba szakmánykint lévén a’ rabokkal való dolgoztatás elrendelve, mivel a’ mélt. Főrendek javaslata szerint minta börtön volna felállítandó, ebben czélszerünek vélnék azon mód megpróbáltatását is, melly a’ raboknak szabad tetszésére bizná a’ dolgozást, úgy hogy egy része a’ raboknak szakmán}kép dolgozna, a’ másik pe­dig munkára nem kényszerittetnék, hanem a’dolgozás szabad akaratjára bízatnék; mellvik rab tartoznék ez, vagy amaz osztályhoz legczélszerűbben elhatároztathatnék az igazgató által. A’ 48—ik §-ra nincs észrevétel; A’ 49—ik §-ban határnapok tűzetnek ki, meddig viseljék a' rabok nyári, vagy téli ruháikat, és ezen ruhák­nak, kevesebb, vagy több ideig való viselése csak az orvos jelentése következtében, és akkor sem egyes rabokra, hanem valamennyire egyszerre engedtethetik meg az igazgató által. A’ mélt. Főrendek jobbnak látják, ha az hogy mellyik rab mikor? téli, vagy nyári ruháját viselje-e? minden megszorítás nélkül az igazgatóra bizatik; Az 51 és 52-ik §§ nincs észrevétel. Az 53—ik § rendeletében megnyugosznak a’ mélt. Főrendek annál fogva, hogy valamint az izraelita ka­tonák, úgy a’ rabok is papjaik által rabságuk idejéig fel fognának azon vallásuk szabálya alól mentetni; melly a’ ke­resztények által készitett eledelekkel való élést tiltja. 19*

Next

/
Thumbnails
Contents