1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 48. ülés
48. Ülés írásai. September 20-kan 1843. XVIII. Fejezet. 384. §. Minden törvényhatóság a’ kerületi börtönbe küldött rabjainak tartásáért, rubázásáért, a’ reájok fordítandó gyógyszer költségekért, 's a’ nekiek kiszolgáltatandó dolgozási szerszámokért járó kiadásokat, a’ mennyiben ezek a' rab munkájának béréből, vagy a’ büntető eljárásban megállapított szabályok szerint annak vagyonából ki nem kerülnek, saját pénztárából fizesse. 385. §. A’ kerületi börtönökhöz rcndszercsitctt tiszti és szolgálatbeli személyzet fizetésére, úgyszintea' kerületi börtönök épületeinek fcntartására és minden egyébre szükséges azon költségeket, mellyek a’ 384. §-ban nem említetnek, az ország és hozzá kapcsolt részckbeli összes törvényhatóságok közösen fogják viselni. 386. §. A’ 385-ik §-ban említett minden költségek is, szinte a’ 382. §-ban megállapított mód szerint a' nemesek és nem nemesekre lévén kivetendők, azon költségek igazságos arány szerinti kivetésének kulcsa (valamint jelenleg történt) ezentúl is mindenkor és egyedül az országgyűlésen kidolgozva fog megállapíttatni. 62 (>3 dik S Z Á M A L A T T 3-ik izenete a' KK. és RR uek, a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ méli. Főrendekhez. Köz örömmel és biztos reményekkel nézett a’ jelen országgyűlése megnyílásának eleibe a’ nemzet — mert ettől várta és várja boldogabb jövendőji között annak is már valahára bekövetkezését—hogy annyi bajok, és annyi vészek után a’ honi nyelv virágzása, ’s ezzel együtt a’ minden jólétet , és polgári erényeket teremtő nemzetiségnek is emelkedését századokon átgátolt akadályok legyőzésével — forró reményei ’s méltányos kivánati teljesülésüknek tarthatja nemzeti öröm ünnepét. — Keblet feszitő aggodalmat okoz tehát a’ nemzetre nézve mind az , mi olly édes, olly közös reményeik várakozásának meg nem felelve feltartóztatja. Ezen nemzeti igaz ügy kivívásábani forró részvétet, állhatatosságot, ’s a’ haza tettekkel tanúsított szeretetét méltán várván, és kívánván fiaitól a’ hon nemzeti öröm napja megérését, e’ részben is idegen ajkú polgárjai nyelv viszonyaik elnyomásával eszközleni soha sem akarta, — senkinek jogait nem bántani, de saját jogait is sértetni nem engedni volt és lesz’mindig kitűzött feladása, ’s állandó jelszava a’ magyarnemzet törekvésinek. —llly szempontból kiindulva késziték meg a’ KK. és RR-ek jelenleg is a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ mélt. Főrendekkel közlött törvény javaslatukat, ’s majd hazafiui örömmel és bizodalommal fogadván a’ méltóságos Főrendeknek abbeli nyilatkozását; hogy a’ KK. és RR-ek nézeteit és kivánatit részükről is osztják, illy indulatból, ’s legjobb akaratuk valódi jelének mutatásával semmit se késtek a’ Főrendek Horvátországra nézve tett javaslatit is elvileg és pedig egyhangúlag elfogadni. — Azonban ! midőn a’ KK. és RR. végkép megkészültnek vélték a’ kérdéses törvényjavaslat iránti egyességét — szivüket fájdalmasan sebhető aggodalommal látják, hogv a’méltóságos Főrendek utóbbi válasz izenetükben olly javaslatok elfogadására szólítják fel a’ KK. és RR-et, ’s ismételve olly alakban szorgalmazzák részint bővíttetni, részint módosíttatni a’törvény javaslatnak Horvátországról szóló 6—ik §. szerkezetét, mikhez a’ KK. és RR. a’ nélkül, hogy törvényhozásra nem érdemlett homályt hárítanának ’s a’ törvény kijátszására alkalmat nyújtanának , — legbelsőbb meggyőződésük szerint nem járulhatnak. Nem járulhatnak legelsőben is ahhoz: hogy a’ 6—ik §. szerkezetében mondassék ki az; miszerint a’ törvényhozás Horvátországnak belső nyelv viszonyaira elnyomólag hatni nem kíván: mert önként mellőzve azon tekintetet, hogy annak torvénybeni kimondásának, hogy a’ törvényhozás cselekedni mit sem fog, 's cselekedni mi sincs szándékában? sem helye, se szüksége nincs. Ha a’ mélt. Főrendek (mint jelentik) azt, biztósitáskép, ’s Horvátország lakosai megnyugtatása tekintetéből óhajtják kimondatni? a’ KK. és RR. miután kivált elébb, mintsem e’ részben a’ mélt. Főrendek által csak figyelmeztettek volna is az ország Rendéi üszves nevekben, ő Felségéhez tenni szándékozott felirási javaslatukban már előre is, ’s a’ nemzeti adott szó szentsége alatt ünnepélyesen kimondatni kivánták, és pedig nem egyedül Horvátország, hanem a’ közös hon idegen ajkú minden lakosira nézve átalánosan, hogy azoknak magány életük nyelv viszonyaiba, a’ nemzeti valamint eddig elnyomólag nem hatott, ugv ezentúl is hatni nem kíván, a’ mlgos Főrendek által biztósitáskép javaslóit kifejezések törvénybe iktatásának helyét és szükségét szinte, ’s még annál fogva sem láthatják, mivel a’ dolog természete szerint, minden elnyomás nem puszta szavakkal, hanem tettekkel lévén eszközölhető, az oilv tettek ellen is nem a’törvény szavai, hanem a nemzetnek a’ törvény szentsége iránti tisztelete, ’s a’ királvi Felségnek a’ törvény rendelete betöltése feletti alkotmányos őrködése szolgál biztosításul.
