1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 41. ülés
r>4 52. §. A’ ki mást az 51. §-ban körülírt módon valamelly bűntettre felbojtott, mind azokra nézve, miket a tettes az ő felbojtása szerint elkövetett, úgy szintén azokra nézve is, mik a’ fel bojtás ba n határozattan kijelelt bűntettnek elkövetésére mint eszközök szükségesek voltak , vagy abból mulhatlanúl következtek bűnszerzőnek tekintetik ’s úgv büntettetik, mintha azokat maga követte volna el. 56-ik §. Midőn a’ felbojtó mást valamelly bűntettnek elkövetésére bérrel vagy jutalom igérésével csábitott el, ha a’ felbojtásban kijelelt bűntett olly nemű volt, mellynél a’ kísérletre is büntetést rendel a’törvény, még akkor is kísérletért bűntettetik a’ felbojtó, ba az , a’ kit felbojtott, azon bűntettre még kísérletet sem követettel, de illy esetben büntetése a’ bevégzésre rendelt büntetésnek csak egy hatodrészéig terjedhet. 63—ik §. Azon szövetkező, ki mielőtt a’ czélba vett bűntett elkezdetett volna, mindent a’ mi tehetségében volt megtett, hogy társait attól vissza tartóztassa ’s nekik világosan ki is jelentette, hogy a’ szövetségből kilép , szövetkezéséért büntetlen marad még akkor is, ha azt előre fel nem jelentette 's törekvéseinek ellenére, a’ bűntettt csakugvan elkövettetett — azon szövetkező pedig ki egyszersmind felbojtó volt, illy esetben is a’ felbojtásról szóló szabályok szerint fog megitéltetni. 34. Ülés Írásai. Augustus 31-ken 1843. Vili. Fejezet. 98—ik §. A’ közkereset elévülésének ideje olly bűntetteknél , mellyekre legnagyobb büntetésül holtig tartó rabságot rendel a’ törvény, húsz esztendő leend. Egyéb bűntetteknél , ba azok magány panasz nélkül is közkereset alá veendők, tiz esztendő alatt sőt a’ 446 és 447-ik §§-ok eseteiben egy esztendő alatt évül el a’ közkereset. a 106-ik §. /lelyébe főnek a következő új öt §§-ok. a. §. A’ kegyelmezésnek csak a’ biróság végítélete után lehet helye, ’s a’ törvényes közkeresetet és büntető eljárást kegyelem utján megsemmisíteni vagy gátolni nem lehet. b. §. Kegyelmezés által az ítéletben kiszabott büntetésnek felénél többet elengedni nem lehet , — holtig tartó rabságnál pedig— a’büntetés csak tizenkét évi rabságra szállittathatik le. c. §. Kivétetnek azonban olly bűntettek, mellyekről a’ 43, 44, fejezetnek a, b, c pontjai , és 47-ik fejezet szólanak, mert ezekre nézve kegyelmezés utján az egész büntetés is elengedtethetik , sőt a’ közkereset is megszüntethetik. d) §. A kegyelmezés ki nem terjed arra, hogy valaki hivatalát, mellytől valami bűntett miatt a törvény értelmében meyfosztatott visszanyerje — vagy olly hivatalokba léphessen, mellyeknek viselhelésétöl ítélet által jövendőre eltiltalott. e. §. A fentebbi d. §-nak rend elet e szolgáit szabályul azokra nézve is, kik az f> 7-ik fejezet értelmében az iigyészkedéstöl Ítélet által végképen eltiltattak. XXII. Fejezet. 222. §. Ollyanok között, kik törvényesen első fokozatú sogorságban állanak egymással, az illy bujasági bűntettnek legnagyobb büntetése hat hónapi fogság leend. A’ ki pedig ipával vagy napával, vejével, vagy menyével vér fertőztetést követett el , — két évi rabságig bűntettethetik. 225. §. A’ ki valamelly 14 évesnél kisebb korú fiú — vagy leány gyermekkel bármi bujasági cselekvést követ el, ha tette más valami súlyosabb bűntettet nem foglal magában egy évi rabságig büntettethetik; közkeresetnek azonban csak a’ gyermeknek , szülőinek , gondviselőinek, vagy ha szülői nem volnának rokoninak panaszára leend helye; de ba a’ bűntett nyilvános helyen ’s közbotránkozással volt elkövetve , magánpanasz nélkül is mozdítathatik közkereset. 228. §. A’ ki feleségét , vagy gyermekét , vagy gyámoltjat vagy növendékét tudva bujasági czélokra bérért, vagy haszonértáltadja, háromévi rabságig büntettethetik. 395. §. Hidaknak, erdőknek, nádasoknak, turfa-téreknek , kőszén- és egyéb bányáknak valamint szintén a majoroktól, kertektől, szérűktől távol eső, akár még lábon álló, akár már öszverakolt szénának, szalmának, tarlónak ’s egyéb efféle termékeknek , szándékosan , és mások károsításával elkövetett felgyújtása , az okozott károknak mennyisége szerint fog büntettetni, ’s ha a’ kár ezer forintot meg nem halad , bárom évi rabságig, ha pedig ezer forintot
