1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 41. ülés

meghalad, hat évi rabságig terjedhet a’ tettesnek büntetése. Ha azonban az ekképen okozott tűz által valamellv lakház \agy egyéb épület volt Veszélyeztetve, a’ tettes a’ 386-ik illetőleg 387-ik §§-ik szerint büntetendő. — lía pedig a’ tűz által életétől valaki megfosztatolt, vagy ba a’ gyújtó ellen bebizonyítatik , hogy inár előbb is követett el valamelly gyújtási bűntettet, büntetése a’ 391-ik§-us a.) és h.) pontja szerint holtig tartó rabságig is súlyosítathatik.

396—ik §. A’ fentebbi 395—ik §-ban körülirt gyújtásnak bűntette akkor tekintetik bevégezettnek , ha a’ tűz által valakinek kár okoztatott; ha pedig a’ tűz minden kár nélkül magában ismét elaludt, vagy mások által eloltatott , — a’ tettesnek büntetése másfél évi rabságig terjedhet ; végre ha a' tettes valamelly a’ 394—ik §-ban körülirt kísérletet követett még csak el, midőn tette felfedeztetett, hat hónapi rabságig büntettethetik.

398—ik §. A’ ki azon szabályoknak , mellyeket az illető törvényhatóság , vagy helyhatóság a’ tűzi veszélynek eltávoztatása végett megállapított, megszegésével vagy elmulasztásával vigyázatlanul tűzi veszélyt okozott, ’s az által valakit megkárosított, a’ kár megtérítésén felül 800 íltig , sőt súlyosabb beszámításnak vagy tetemes kárnak esetében hat hónapi fogságig büntettethetik.

41. Ülés írásai. September 9-kén 1843. 55

XL. F ej ezet

402— ik §. A’ ki valamelly töltést, vagy gátot jogtalanul, és szándékosan megrontott vagy valamelly zugot jogtalanul és szándékosan felnyitott, vagy lezárt , ha tudta , vagy legalább előreláthatta, hogy az által káros , vagy vészéi vés vizáradást fog okozni, büntetendő lészen, ’s büntetése:

a) Hat hónapi fogságig terjedhet , ha a' viz áradás mások által még idején meggátoltatott, mielőtt abból veszély vagy kár következett volna ;

bj Három évi rabságig , ha az okozott vizáradásból egy 1000 Htot meg nem haladó kár következett;

c) Hat évi rabságig , ha az ekképen okozott kár 1000 (ltot is meghalad;

d) Tizenkét évi rabságig, ha a’ vizáradás falút , vagy egyéb lakhelyeket pusztított el ;

e) Holtig tartó rabságig , ha a’ vizáradásban valaki életét vesztette.

403— ik §. A’ ki a’ fentebbi 402-ik §-ban körül irt ’s általa czélba vett bűntettet az által már megkezdette, hogy valamelly töltésnek , vagy gátnak megrontásához, vagy zúgónak felnyitásához — avagy lezárásához tettlegesen hozzá fogott, mielőtt azonban a’ megrontást, vagy' felny itást, vagy lezárást bevégezhette volna , felfedeztetés által meggátoltatott, bűnkisérletért három hónapi fogságig büntettethetik.

XLIV. Fejezet.

429—ik §. Hűtlenségi bűntettet követ el :

a) a’ ki az országnak valamelly helyét, erősségét, vagy táborát szándékosan az ellenségnek elárulja , vagy elárulni tettlegesen törekszik ;

b) a’ ki a’ haza ellen szabad akaratból fegyvert visel, vagy szabad akaratból az ellenségnek mint kém szolgál;

c) a’ ki midőn az ellenségnek hatalma alatt nincsen , szabad akaratból annak számára zsoldosokat szerez, vagy az ellenség seregének pénzt, fegyvereket , hadi, vagy élelem szereket szolgáltat, vagy szolgáltatni tettlegesen törekszik;

d) a’ ki valamelly alkotmányos jogot, erőhatalommal felforgató királyi rendeletnek kiadásában vagy végrehajtásában, akár egyenesen és határozottan kijelentett tanácscsal, akár tettleges teljesítéssel részt vesz.

a’ XLIV ik Fejezet után jönne ezen új Fejezet;

A. §. Ha valamelly köztörvényhatóság az 1825: és 1827—ik esztendei 4—ik torvényczikkelyének ellenére , országgyűlési ajánlás nélkül , vagy azon felül közadót, vagy bármiféle közsegedelmet akár pénzben , akar termesztményekben , akár pedig katonai ujonezokban megigér, kivet és beszed, mindazok, kik azt a’ gyűlésen indítványozták, vagy nyilván kijelentett szavazattal pártolták, és azok, kik a’ kivetésben, vagy behajtásban tettleges részt vettek, a legközelebbi országgyűlésen üszvegyült RIt—ek határozatára köz kereset alá venndők, ’s a’ már beszedett pénznek vagy termékeknek visszafizetésében egyik a’ másikért elmarasztalandók; —ezen felül pedig ha az ajánlás és beszedés pénzben, vagy termékekben történt, a’ zsarolásról szóló 34—ik fejezetnek rendelete szerint fognak bűntetteim; ha pedig a törvénytelen ajánlásnak következtében — kényszerítő módon ujonezok állitattak, az emberrablásról szóló 1 z —ik fejezetnek büntető rendelete lészen reájuk alkalmazandó.

14 *