1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 33. ülés
40 közölt, a’ vélemény zsarnokiás t. i. mellynek utóbbi időkben az úgynevezett nyers erő szolgált támaszul , 's ha bún volt zsarnokság ellenébe visszatolást , erőszak ellenébe erőszakot állítni , azért, hogy annak megtörése után a' bomladozolt rendet hehre állítsuk s a jogok és kötelességek szentsége felett alkotmányos hatalommal őrködjünk: úgy e’ hunért, mellv a’ legszomoritóbb kénytelenségnek eredménye, csak azok érdemelhetnek feleletre vonatást, kik ama kémtelenséget előidézték. De \an egy másik súlyos vád személyem ellen irányozva, melly ha igaz volna, azt minden lebünhödhctés fölöttinek tartanám. Alkotmányos szabadságunk és a’föld kerekségén legszebb municipalis jogaink ellen intézett sérelemről szóló vád ez; jogaink ellen , mellyeket véremmel tudnék megváltani ; az mondatik ugyan is, hogy a’ tiszt- követválasztási zavarok lecsillapítására közbejött fegyveres katonai erőt én vezetém be a’ megyeház udvarába. Kívánnám , hogy a’ t. KK. és RR. közül mindenki olly mélyen, olly bensőleg fogná fel e’ vád iszonyatosságát mint én , ki annak hallatára elborzadék. E’ vádat nyugodt öntudattal nagyszerű gonosz rágalomnak nyilatkoztatom ’s miután e’ tárgy országgyűlési nvilványosság elibe került,—a- rágalomnak köböléit országos becstelenséggel bélyegzetteknek nyilványítom , ’s e’tekintetből a’kérdéses kéremény levélnek szerkesztőit és fogalmazóit: jelesen pedig az ellenem bele foglalt másod rendű alaptalan vádnak ’s illetőleg rágalomnak előterjesztőjét maga helyén törvényesen megboszulni el nem mulasztom. Még egy iránt kívánom a’ t. KK. és RR. komoly figyelmét éberré tenni ’s ez — az aláírók számát ’s a’ kéreraénylevél benyújtóit és általában kezelőit illeti. —Csalatkoznék, ki azt hinné, hogy minden aláirott egyén önként , belső meggyőződésből ’s úgy irta volna alá , mint mellynek tartalmát s czélját tökéletesen isméri. Hogy ez igv nincs , hogy néhány főnökei ezen pártnak, megjárták a’ megyét, és majálisokat adtak öszvegyüjtendők a’ nemességet, mellv nek nagy részét lakoma közben bár mire rábírhassák ; ezt annak idején adatokkal bebizonyítandom. Mi pedig a’ kéreménv néhány szerzőit, és benyújtóit illeti, — ezek jobbadán olly emberek , kik törvényen és megyei közigazgatáson fölülemelkedni akarva, szándékosan idézték elő a-tisztválasztáskori szavazatokat, hogy ön érdekeik jog ellenes czéljait bár mi áron eszközölhessék ; most pedig bukva mindenütt és mindenben , tetteik súlyos következményeitől tartva nem csak a’ felelet teher alól kívánnának szép módon menekülni , hanem a- bűnösökből vádlók, a' vesztesekből bosszúállók keletkeznek, kik a’ sérelem orvoslatnak rendes útját kerülve a’ lcgujabbi közgyűlés határozata szerint kikért királyi biztosság mellőztével panaszukkal a’ hongyüléshez fordulának. Mind ezeknek legfőbb eszközlője 's előmozdítója pedig Madarász László , kinek szabadelmüség palástjával takart vélemény ^zsarnokságától megyénket megszabadítani po'gári legfőbb hivatásomnak tartottam ’s ki ennél fogva boszuja tárgyául választott, illy módon akarván nevemre országos meggyaláztatást hárítni, ő ki irigv szemekkel nézi másban azt, mit ön magában fel nem találhat, minthogy abból magát aljas tettek által kivetkeztette ; a’mint ez nem csak Fejér megyében , de a’hirlapok által országszerte tudva van. Képes e’ illy ember homályt vetni egy egész megyei törvényhatóságra , sőt csak személyemre is; érdemel e’ továbbá illy ember előadása ’s ügy vezérlete hitelt és figyelmet? azt a’t. KK. és RR. Ítéletére bizom, csupán azon egyért esedezvén, hogy az 1805: 5 t. ez. 5 §-a értelmében vélem a’ kéreménylevelet az ugyanott megirt módon és czélra nézve közleni ’s mint honfiúi érzelmeiknek rokon keblű ápolóját kegyes hajlandóságukban mindenkorra megtartani méltóztassanak. Költ Posonyban Junius 20-án 1843. A’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek alázatos szolgája fí. Vüchy Ödön. 33. Ülés írásai. Augustus 23-kán 1843. 45 dik S Z Á M A L A T T Főrendi válaszizenet a’ magyar nvelv tárgyában a' tek KK. és RR-liez. 0 cs. k. Főherczegsége és a’ méltóságos Főrendek áthatva ama nagy érdekek fontosságától, mellyek a’ nemzeti nyelvnek rendeltetési helyére való emeltetését sürgetik , teljes mértékben osztják a’ t. KK. 's RRknek azon hazafiui buzgó ki\ánatát: miszerint mind azok után, mellyek a’ 1790 év óta fejedelmi kegyelmes hozzájárulással országgyülésileg a magyar nyelv gyarapodására üdvös sikerrel történtek most, már törvény által mondassék ki általános szabályul, hogy magyar országban ezentúl úgy országlási , mint hivatalos nyelv egyedül a’ magyar legyen ; méltányosnak látják azonban szinte azt is , hogy Horvátországra nézve, tekintve annak nem magyar ajkú lakosait 's egyéb helyhezetét a magyarnyelv használata eránt különös intézkedések hozattassanak. És midőn egy részről a’ honi nyelv körének terjesztését, és az evvel Y V
