1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 33. ülés
41 válhatatlan kapcsolatban álló nemzetiségnek szilárdítását jelen törvényhozói hivatásuk fő kötelességei közzé számítják , más részről az igazság ’s méltányosság tekinteteinek hódolva, olly törvényes intézkedést látnak Horvátországra nézve a’ legczélszerűhbnek, melly a’ t. KK. és 1U{. izenetéhen felállított elv szerint a’ jó polgárok belső nyelv viszonyaiba elnyomólag ne hasson, sót e’ részben azoknak kedélyeit megnyugtassa , de azért a’ magyar nyelvnek kizárólagos használatát ollv közigazgatási tárgyaknál, mellyekre nézve Horvátország a’ kormány ’s Ítélő székekkel, vagy magyar ország törvényhozásával , vagy egyes törvényhatóságaival érintkezésbe jön, elrendelvén , eszközölje , hogy azon kapocs, melly magyar országgal Horvátországot egyesíti és alkotványszerúleg annak kiegészítő részévé teszi, magyar legyen. Egyébiránt valamint Horvátországra, úgy Posega , Szerém 's Yerőcze megyékre és a’ fiumei kerületre nézve szinte szükséges volna az általános szabálv alól annyiban kivételt tenni , hogy miután a’magyarnyelv tudománya még ezen törvényhatóságokban aránylag kevés egyénekre szóritatik , 6 évi határ idő tűzetnék ki, mellynek elfolytáig az eddigi szokás szerint gyakorlatban volt nyelv használata fentmaradjon. Itt mindazáltal ő cs. kir. Főherczegsége és a’ méltóságos Főrendek nyíltan kijelentik, hogy midőn az említett három megyét alábbi javallatukban egv enkint megnevezik ez által akár Magyarországnak, akár a’ kapcsolt részeknek ezen megy ékre vonatkozó jogait érdekelni koránt sem czéljok; sőt inkább ezen törvény es kérdésnek megoldását a’ maga idejére , és helyére halasztani, addig pedig a’ kapcsolt részeket a’ mostani állásukban megtartani kívánják. Ezen általános szempontokból indulva ki, öcs. kir. Főherczegsége és a’ mélt. Főrendek észrevételeiket a’ magyar nvelv tárgyába közlött törvényjavaslatra a’ következőkben központosítják : A’ törvényjavaslat l-ő szakaszában foglalt tárgy érdemére nézve megegyeznek ; de czélszerübbnek tartják azon szerkesztést , melly a’ múlt országgyűlésről felterjesztetett, következőleg módosítva. ,,Az 1560 : 5; 1569: 33; 1572: 2. t. czikkelyben gyökeredzett nemzeti közobajtás folytában, ő cs kir. apostoli felsége azon kegvelmcs Ígérete , hogy a’ korona örökösöknek valamint a’ fels. uralkodó házból származandó többi Főherczegeknek ’s Herczegasszonyoknak a’ magyarnyelv tökélletes tudományba még serdülő korukban beavatása részéről nevelési rendszerül megállapítatott légyen“ törvénybe iktattatik. A’ 2-ik §-ból következő szavakat ,,és a’ hozzá kapcsolt részekben“ kihagyatni kívánják, részint, mivel felesleges , részint mivel az alábbi szakaszok úgy is szólanak az ezen részeket illető különös rendelésekről. Továbbá e’ szakasznak azon tartalmát ,,minden más nyelven készült hivatalos irat és oklevél érvénytelen“ igy kívánnák módosítani „jövendőre minden más nvelven készült hivatalos oklevél, vagy irás érvénytelen“ hogy e’ szerint a’§. rendelete a’ már eddig készített hivatalos levelekre , vagy általában a’ magános oklevelekre soha ne értethessék. A’ 3 §-ra nincs észrevételük. A’ 4 §-ra akkép kívánják módosítani mint az 1840-dik Aug 30-án kelt felírás mellett felterjesztetett, mellynek tartalma következő: „Minden magyarországi pénzek magyar jelekkel , és körirással verettessenek — és minden egyéb akár polgári, akár katonai intézeteknél is az ország czimere , szinei és magyar körülírásai pecsétje használtassák“. Ezen 4 §. után volnának iktatandók a’ Posega, Szerem, Verőcze megyéket s a’ Fiumei kerületet illető intézkedések következőleg: „Posega, Szerém ’s Verőcze vármegyékben, úgy szinte a’ Fiumei kerületben is hat esztendőnek elteltéig az eddigi szokás szerint gyakorlatban volt nyelvnek használása fenthagvatik; melly határ időnek lefolyása után ezen megyék ’s kerület is kizárólag a’magyarnyelv használatára köteleztetnek“. Az 5 § helyett pedig az előre bocsátott általános nézetekhez képest a’ következő bárom elfogadását javallák: ,,A’ törvényhozás Horvátországnak belső nyelv viszonyaira elnyomólag hatni nem kivánván , és ezekre nézve a fenálló szokást sértetlenül fenhagyván, a’ magyarnyelvnek általános alkalmazása kizárólag csak azon törvényhozási 's közigazgatási tárgyakra terjesztetik , mellyekre nézve Horvátország a’ kormány, és magyar főtörvényszékekkel, vagy Magyarország törvényhozásával, vagy egyes törvényhatóságaival érintkezésbe jön. E’ szerint „Minden köz 's magány ügyekre nézve, a’ mennyiben azok csak Horvátország kebelében — ’s horvát törvényhatóságok előtt folytatatnak , úgy szinte e’ törvényhatóságok ’s törvényszékek tanácskozásaira nézve a’ latin nyelvnek tetszésük szerinti használása fenhagyatik“. „Magyarország egyes törvényhatóságaival, úgy szinte közigazgatási dolgokban a’ kormány ’s magyar főtörvényszékekkel folytatandó levelezéseknek, a’ csatolmányokat ide nem értve, egyedül törvényes nyelve a’ magyar legyen ; melly nek használatára Horvátországnak Magyarország gyűléséhez küldött követei is köteleztetnek“. A' 6 §-ra nincs észrevételük ; A’ 7 §-1. azonban kihagyandónak vélik , mivel az által, hogy a’ felebbi intézkedések létesülnek , mind azon egyéneknek , kik hivatalba lépni kívánnak a’ magyar nyelvet tudni saját érdekükben álland. Egyébiránt sem volna a méltányossággal megegyeztethető , hogv tíz évek múlva olly egyének , kik külömben valamelly hivatalra tökéletesen alkalmasok 's érdemesek annak megnyerhetésétől csak azért, mert a’ magyarnyelv megtanulására alkalmuk nem volt — elzára Itassanak. 33. VIás írásai. Augustus 23-lián IS43. 1 1 0rs7.tt</uffil/ ír ás’fii. //.
