1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
•w 383 legfelebb egyharmadát tegye. Továbbá az országos választmányi elnök és alclnük törvénnyel neveztessék ki; — jegyzőt azonban az országos választmány titkos szavazattal maga válasszon, ’s a’ választmányi ülések elkezdésének határnapja és helye törvény által úgy jelöltessék ki, hogy akkorára minden tag további meghívás nélkül megjelenni tartozzék; — az országos választmányok üléseik (az illető rend fentartása mellett) nyilvánosan tartassanak ’s azoknak munkálataik olly elegendő számú példányokban nyomtattassanak ki, hogy azokat, az ország Nádora által, ne csak a' törvényhatóságokkal sietve közleni, hanem mindenkinek is illő áron megszerezni lehessen. Végre országos választmányi tagok olly egyének, kik később királyi hivatalba léptek, — továbbá se lehessenek. — Liptó vármegye annak megemlítése mellett, hogy országos választmányi munkálatok jelenleg is csak az országgyűlése beállása után közöltettck vele, kívánja, hogy az országos választmányok eljárására záros határidő állapíttassák meg, és azoknak munkálatai a’ törvényhatóságokkal a’ következő országgyűlésnek határideje előtt; legalább fél évvel közöltessenek. Ezen kívánat tartalma külön tárgyaltatván, — itt elmellóztetik. 121. Borsod vármegye a’ katona—állításnak az utóbbi országgyűlésen megállapított módját nagyon hiányosnak és szövevényes bajokat szülőnek lenni látván, azt jobban elrendeztetni 's jelesen a’ kivételeket a’ feleséges és gyermekes egyénekre nézve tágittatni, a' kóborlók iránti országos utasítást világosabban és határozottabban elkészíttetni; egyszersmind pedig — ennek folytában azt is kívánja, hogy az ország rendszeres és rendkívüli védelmének, ősi alkotmányunk elvei szerint ugyan, de a’ jelen idők szelleméhez és szükségéhez alkalmazandó elrendezése még ezen országgyűlésen vétessék tanácskozás alá, és ennek könnyitése eszközlésére is választmány rendeltessék ki. — Zemplin vármegyének ezzel összehangzó kívánat szerint a’ katonai állítás módjáról szóló törvényből a’ „bitang“ szó kihagyandó, a’ nemesség pedig, hogy hon védelmi törvényes kötelességének megfelelhessen, valamint Zemplin, úgy Arad, Komárom és Veszprém vármegyék kivánatuk szerint is fegyverben gyakoroltatandó; a’ mit Komárom megye olly módon eszközölhetőnek Iát, hogy kerületenkint a’ nemesi rend költségén különös ezredek állíttatván fel, azokban minden nemes ifjú kivétel nélkül magát bizonyos évekig a’ fegyver viselésben folytonosan ’s hadi fenyíték alatt gyakorolni tartozzék;— Arad vármegye e’ végett az országos választmány banderialis ’s insurrectionalis munkálatának felvételét sürgetvén. — Végre sz. kir. Szakolcza városa figyelemmel lévén a’ polgári rendet sújtó némelly nehézségekre, mellyek az 1840: 2-ik t. czikkely végrehajtásánál gyakorlatilag mutatkoztak; azoknak elhárítása végett a’ capitulatio idejét leszállittatni, és az állítandó újonezok életkorát 18 évtől 26-ig megállapittatni kéri. Az előterjesztett kivánatoh külön indítványozásra tartozván, oda utasitlatnak. 122. Borsod vármegye kívánja: Hogy adó fizetői (kik jelenleg is több mint három évi hadi adóbeli mennyiséggel tartoznak) a’ reájok vetett hadi adót megfizetni képesek nem lévén, azon (különben is örökre bévehetlen) tartozások töröltessenek el; továbbá, az adó egész rendszerének , mennyiségének alapjának , valamint megajánlásának, úgy a’ felosztásnak és bevételnek módja és kulcsa, — az ezeket megelőzni kellető biztosításokkal egvütti kidolgozására, az ország Rendei által teljes szabadsággal, 's minden felsőbb befolyás nélkül titkos szavazattal választandó országos küldöttség hova hamarébb rendeltessék ki, — melly a’ reá bízandó egész tárgyat minden oldalról kifejtvén, ’s a’ szükséges terveket elkészítvén, még ha lehet ezen, minden esetre pedig a’ közelebbi országgyűlésre — a’ kir. Felség által kinevezendő egyéneknek is meghallgatásukkal — véleményét készitse meg, — 's munkája sajtó utján is közönségessé tétetvén, az ország Nádora által minden törvényhatóságokkal jóeleve kozöllessék. Ez az adó rendszerre tartozván, — oda utasittatík. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844. 123. Borsod vármegye kerülhetlenül szükségesnek látja: hogy az országgyűlésen teendő nemesi ajánlatoknak a’ törvényhatóságok közti aránytagos felosztása, úgy szinte a’ lakosok és birtokosok közti kivetés kulcsa és beszedési módja törvénnyel határoztassék el; annyival inkább, mivel az országgyűlési ajánlatoknak, a’ nádori porták száma szerinti felosztását, sem igazságosnak, sem aránylagosnak nem tartja; — a’dolog érdemére tartozó javallatinak előterjesztését, annak országos tárgyalás alá leendő vétele idejére tartván fel. Külön tárgyalás alatt lévén, itt kimarad. 124. Arad, Békés és Borsod vármegyék kívánják: hogy a’nádori és korona őri választások alkalmával, a’ királyi Felséget illető kijelelés a’ törvényhatóságokkal eleve közöltessék, és — a’ két utóbbi szerint — a’ választás addig meg ne történjék, míg ez iránt a’ követek küldőiktől utasitást nem nyernek. Ennek új kívánat formábani felterjesztése az utóbbi országgyűlésen szükségtelennek találtatván, a' küldöttség állal nem pártoltathalik. 125. Arad, Baranya, Komárom, Liptó, Somogy, Veszprém vármegyék és sz. kir. Újvidék városa, a’ zsidók türelmi adójának megszüntetését kívánván, e’ mellett Somogy vármegye óhajtása oda is terjed, hogy az 1840: 29. t. czikk 1. 2. ’s 5-ik szakaszaiban foglalt megszorítások megszüntetvén, törvényben nyilváníttassák, mikint a' zsidóságnak, valamint a’ királyi és egyéb kiváltságos városokban, úgy jobbágy telkekre nézve is birtok képesség engedtessék. — Komárom vármegye egyszersmind kívánja : hogy a’ mennyiben a’ zsidóknak vallásbeli elveik kimélése mellett megtörténhet — különös szokásaik által elszigetelt helyezetük, az ország többi lakosainak állapotjával öszvehangzásba hozattassék; azonban külfóldrőli beköltözésük gátoltassék. — Borsod vármegye az izraélitáknak honpolgári jogok adását olly formán kívánja: hogy ebbeli hitvallásuk ágazatait és alap elveit egész kiterjedésükben, ’s minden visszatartás és titkolódás nélkül, az országgyűlés eleibe terjesztvén, vizsgáltassák meg, ha azokban a’ közállodalom boldogságával és jusaival ellenkező tanok nem foglaltatnak c? — ezen egész fontos dolognak tárgyaltatás alá vételét óhajtva, további észrevételeinek, és javallatainak 96*
