1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
3 84 előterjesztését, a’ tárgyalás idejére fentartja. — Ungh vármegye erre nézve országos választmány kiküldését kívánván, mellj a’ zsidó előjáróság kihallgatásával, az egyesülést nehezitő akadályok megszüntetését, és a’ zsidók polgárosítását eszközlő törvény javaslatot terjeszszen elő. A? izraeliták állapotja mind lüredelmi adó megszüntetésére, mind a’ polgárosításra nézve külön tanácskozás alatt lévén, ezen pont alatti I kiváltatok oda utasiltatnak. 126. Borsod vármegye megújítja abbeli kivánatát: hogy a’ száraz és hig mértékeknek az egész országban és hozzákapcsolt részekbeni egyenlőségre hozatala, ’s nevezetesen y,0 és y20o részekrei osztása dolgoztassák ki, ’s alkotandó törvénnyel hozassák be. — Arad vármegye pedig o’ mellett egyszersmind kívánja, hogy az országos, posta, kereskedő és közlekedő utak és azokon járó kocsik tengelyeinek egyenlő szélessége is országgyülésileg határoztassék meg. Ezen kívánat a’ kereskedési és azzal kapcsolatban lévő tárgyakkal lévén összeköttetésben, oda utasittatik. 127. Borsod vármegye kívánja: hogy mindazon tárgyak , mellyek iránt az utóbbi országgyűlésen a’ két tábla közötti egyzség meg nem történt, jelesen: az egyházi megürült javak jövedelmeinek az ország küzszükségcire fordítása; a’ in. k. Helytartótanács felügyelése alatt álló sokféle pénztárak, és ájtatos adományok iránti számadások előterjesztése; — semmi szerzetes rendeknek, és jelesen az újra feltámadt Jesuitáknak az országba országgyűlési végzésen kívüli be nem fogadása; a’ szegedi várban ülő olasz politicus foglyoknak megkegyclmezése; és a' bányász itélőszékek hatóságának törvénnycli elrendezése; — folytatólag tárgyalás alá vétessenek ’s intéztessenek el. — Veszprém vármegye általánosan ugyan ezt; Ugocha vármegye pedig jelesen azt, hogy a’ m. k. Helytartótanács kezelése alatt lévő küzintézeti pénztárokról eddig bemutatni nem szokott számadások is nagyobb nyilvánosság tekintetéből a’ törvényhatóságok, és országgyűlés eleibe terjesztésének ; végre Arad vármegye azt kívánja: hogy a’ szerzetesek szaporítása — a’ betegeket ápoló irgalmas szüzeket kivéve — törvény által tiltassék. Ezen pontban érintett tárgyak már az utóbbi országgyűlésen a' két tábla között különös tanácskozás alatt lévén, az akkor függőben maradt tanácskozás folytathatásának a’ küldöttség semmi akadályát nem látta. /Í.9. Ülés Írásai. Május 8-án 1844. 128. Borsod vármegye az országbeli minden törvényhatóságokhoz elbocsátott körlevelében kifejtett adatok, törvények és okoknál fogva azt kívánja törvénnyel elrendeltetni: hogy az egyházi vagy is papi minden jószágoknak jövedelmeik, — kiszakítván azokból azon meghatározandó öszveget, mi az isteni tisztelet és a’ vallás külsőkép is díszes fentartására, valamint a’ papi személyeknek állásuk és hivataluk fontosságához mérséklett illendő és szinte meghatározandó mennyiségű évi fizetéseikre megkivántatik, — az ezektől felmaradandó jövedelmek, részint a’ szükséges népnevelésre, iskolák felállítására, a’ meglévők czélszerűbb elrendezésére, részint a’ tanítók kiképzésére, ’s azok jobb fizetésére, részint országosan meghatározandó más közhasznú czélokra fordittassanak. Jelen kívánat, mint a’ törvényes jogokkal ellenkező, a’ küldöttség által nem pártoltatliatík.• 129. Borsod vármegye szükségesnek tartja ugyan, hogy az olly sok pusztításokat és károkat okozó marha vésznek kiirtásáról, vagy legalább annak súlyos csapásai enyhítéséről országos rendelkezés történjék; a' mennyiben mindazáltal azon javaslatot, mellyet az utóbbi országgyűlésnek vége felé egy kerületi választmány készített, több tekinteteknél fogva — inkább károsnak mint hasznosnak tartja, — egy újabb és czélirányosabb tervnek megkészitését szükségesnek véli. Ezen kívánat maga helyén teendő indítványozásra utasittatik. 130. Borsod vármegye ismételve szorgalmazza: hogy az úri, valamint a’ szolgabirói és alispáni székeknek is eltörlésükkel, első biróságú itélőszékekké a’ megyék törvényszékeik állandósíttassanak , 's azon törvényszékeknek kor- és czélszerűlegi elrendezésük törvénnyel állapíttassák meg. — Ide vonatkozólag Bihar vármegye azt kívánja: hogy az igazság kiszolgáltatását lényegesen használtató úgy nevezett decretalis napoknak törvény általi megszüntetése még ezen az országgyűlésen eszközöltessék. Ezen kívánat tárgya a' törvényszékek elrendezését érdeklő rendszeres munkálat körébe tartozván, oda utasittatik. 131. Borsod vármegye kívánja: hogy a’ közötte 's szomszéd Abauj vármegye között Aszaló városa és Belső- Böts helysége iránt fenforgó kérdéseknek, az 1840-dik évi 35—ik t. czikkely szerinti elitélésére — minthogy az országos biztossági volt elnök (Lányi József unghi főispán) az elnökségről lemondott — 's több tagok is hiányoznak; — országos biztosságnak megszabott móddali választása rendeltessék el, ’s a’ biztosságnak országgyűlési végtettel hagyassák meg , hogy munkálkodását az országgyűlés után legfelebb hat hónapok múlva kezdje meg, 's végezze be. Ezen kívánat maga helyén teendő inditváuyozásra tartozik. 132. Borsod vármegye a’ hamis papiros pénz csinálással vádolt nemes Szikszay Sámuel és Kis József megperlésükből származott, 's az utóbbi országgyűlés alatt, a’ KK. és RR. táblája által országosnak elfogadott, de a’ inéit. Főrendek meg nem egyezésük miatt akkoriban fel nem terjeszthetett sérelmet, felterjesztetni kéri. Az utóbbi országgyűlésen is a’ két Tábla közti tanácskozás tárgya lévén, oda utasittatik. 133. Borsod vármegye a’ törvény sérelmének tekintvén azt: hogy bátor az 1840-iki 15-ik t. czikkely világosan megrendelte, miszerint a’ váltótörvényszékek 1841-dik évi Januar 1-ső napján hozassanak létre, ez még is csak
