1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
380 107. Kézmár'k sz. kir. városa előadja: Hogy az újonczok állítása idején sokszor a’ polgárok, és egyéb lakosok fiai a’ papságnak és nemességnek ingyen elvállalt szolgálatában a’ katona állítás ellen menedéket találván , miattuk legügyesebb kézmives ifjak szorittatnak a’sorshúzásra; ugyan azért jövendőre az illy menedék helyek megszüntetését óhajtja. Ezen sérelem iránt az 1808: 6- I. ez. rendelete világos lévén, ennek elhárítása végett az előterjesztő város oda otasiltatik ; _ ha pedig ezt elegendőnek nem tartja e’ törvény változtatása iránti külön indítványozásra igazittalik. 108. Esztergám vármegye előadja: Miképen Esztergám királyi városa ellen a’ mértékek és nehezékek vizsgálata akadályoztatásáért folytatott tiszti perben közbenjött királyi rendeletekkel mint azért, hogy az 1639: 71. és 1729: 28. t. czikk ellenére, ezen per a’ kir. Curiához birtokon belőli biráltatására felvittetni rendeltetett, mind szinte azért is, hogy 1639: 71. t. ez. 2-ik §-a értelmében egyedül a’ szolgabirónak tulajdonitott mérték vizsgálási hatóság, a’ pert megelőző gyakorlat szerint végeztetni határoztatván, ’s igy a’ nevezett város részéről követelt azon visszaélésre, miszerint a’ megyei tisztviselővel, a’ városi hatóság is közösen kiván eljárni, alkalom szolgáltatott; sérelemnek tekintvén, ennek orvoslását sürgeti. A’ felhozott esetről keletkezett per, ezen városnak előterjesztése szerint törvényes bíró által el lévén intézve, ez a’ múltra megszűnik; _ jövendőre azonban az ez iránti felfigyelés a’ városi rendszer iránti munkálatban lévén tárgyalva, ennek kimenetelétől várni kelletik. 109. Ilonth vármegye sérelemképen előterjeszti: hogy mivel keblebeli Szántó mezővárosában, a’Ferdinánd főherczeg nevét viselő huszár ezredbeli hadfogadó kormány katonái, és az ottani lakosok között történt kihágásokra nézve a’ m. k. Helytartótanácsnak 1843. évi Julius 18-án 26383. sz. alatt költ intézménye által közlött azon legfelsőbb határozatot : miszerint az illető tisztviselőknek azon eset alkalmáróli helytelen eljárásuk roszaltassék, — e’ megye Rendei foganatosítani vonakodtak , ’s ezen legfelsőbb határozatnak teljesítése újabb legfelsőbb parancs által, a’ melly ben a’ megyének ezen tette komolyan roszaltatik, ismét meghagyatott volna, — ámbár ezen megye az igazság ’s helyhatósági jog fentartása, de az ismét eredhető szomorú példák elhárítása tekintetéből is, a’ m. kir. Helytartótanácsot a’ végre megkérte, hogy e’ tárgyat ő Felsége előtt bővebben felvilágosítván, inkább a’ bűnös katonáknak illő megfenyitését sürgesse, ’s arról a’ megyét tudósítsa, mind e’ mellett mégis, a’ midőn e’ megye tisztviselői hivatalos tiszti eljárásuknál fogva törvényes hatalmukban álló módon a’ koz csendet megháboritó katonákat a' további kicsapongásokban megakadályoztatták, csak törvényes kötelességüket teljesítették; — azért e’ megy e Rendei tisztviselőinek teljes igazuk, ’s eljárásuk törvényessége érzetében e’ roszallást el nem fogadhatván, az ebből eredett sérelmet orvosoltatni kívánják. Miután az előterjesztő megye ezen kihágásnak orvoslását kormányszéki utón sürgette, ennek eredményét bevárni kelletik. 110. Nagy-Bánya sz. kir. városa több tekinteteknél fogva sajnosán érezvén a’ kebelében létezett pénzverésnek közelebbi időkben történt beállítását, — miután az érczgyüjtés azon bányászkerületben naponta nevekedik, — a’ pénzverő háznak keblébeni visszaállítását az ekkint szaporodandó pénzforgás által nem csak ön magára, de az egész környékre háromlandó haszon, és disz tekintetén kivűl, az előbbi országgyűléseken is már előterjesztett kivánata nyomán még azon szempontból is óhajtja, és kéri: mivel az említett pénzverő ház bezáratása óta az egész magyar honban most csak egyetlen egy pénzverő ház létezik. A’ nemes érczeknek pénzzé veretese , ’s a’ pénzverő házaknak miképen leendő elintézése a’ bánya munkálatban előfordulván ; — itt ez megszűnik. 111. Esztergami fő káptalan előadja: Minthogy az I. 2-ik czimének a’ többi törvények összevetéséből világosan kitetszik, hogy az alsóbb rendű áldozó papok is az ország többi nemeseivel egyenlő nemesi igazokkal, ’s szabadságokkal bírnak, következőleg nekik is a’ megyei dolgok tárgyalásába, ’s elintézésébe azokkal egyenlő szavazatuk vagyon, ezen joguk pedig némellv vármegyékben az által, hogy a’ szavazati jog a’ káptalanbéliek ’s egyéb áldozó egyházi személyek kirekesztésével csupán csak a’ plebanusokra szorittatott, kívánja törvény által kimondatni, hogy minden világi áldozó pap személyére nézve külön, és a’többi nemesekkel egyenlő szavazattal bírjon, minthogy az egyházi személyek a' Rendek abbeli osztályához tartoznak, a’ kiknek tanácsa, és határozatai által a’ 111. 2. 8. §-a szerint a’ közdolgok elintézendők lennének. A’ megyei közgyűlési tanácskozások, és változtatások iránti munkálatban tárgyaltatván, — annak kimenetelétől függ. 112. Selmecz és Bélabánya egyesült bányavárosok országgyűlési királyi udvari költségek czime alatt minden országgyűlés után következni szokott megrovatásukat, melly 1000 p. frtra is tétetik, mint semmi alkotmányos törvényen nem alapszó adóztatás nemét, melly azonfelül az 1625. év 43. t. ez. 1-ső §. szellemével nyilván ellenkezik, — annál terhesebb sérelemnek tekintvén: hogy polgárai az előadott, 's keresetjüket nyomasztó kamarai függési körülmények miatt, már rendes adójukat sem képesek többé egy esztendő alatt lefizetni; ezen törvény telen országgyűlési rovatásukat törvény által végképen megszüntetni kívánják. A’ királyi díjnak megváltása, országgyűlés kincstári költségek megszüntetése, a’ városi rendezés munkálatában előfordulván, itt elhalaszlatik. 113. Selmecz sz. kir. bányavárosa sérelemkép előterjeszti: miképen legújabb időben nem csak a város maga, saját határában lévő bányabirtok jövedelmétől, hanem szinte határában bányákat mivelő polgárai is, ugyan olly bányanyereségektől, nemes Bars vármegye által, a’ pesti magyar szinházra, és 1840. év országgyűlési követi költségek fejében, öszvesen 87. p. frttal 1 krral, — nemes Honth vármegye által pedig szinte az 1840—ik országgyűlési követi költségek fejében 160 p. frtokkal, ebbéli kir. kegy. mentő szabadalmai, világos törvények, és évszázados gyakorlat ellenére is megrovattak. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844.
