1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
381 és mivel ebbeli szabadalmas levelei erejében a’ törvények szentségében, ’s eddigi évszázados háborgatlan törvényes gyakorlatukban bizva, ezen új, ’s reájok nézve a’ törvényen nem alapszó megyei követeléseknek engedni vonakodtak, mint a’ két megye tiszti ügyészei által rövid szóbeli perekbe indéztetvén, bár a’ város emlitett ebbéli teljes mentességét alapitó és erősitt) k. kir. szabadalmi leveleit előmutatá, bár az 1346: 13. 1741: 63. 1807: 2, t. ez. 14. §-a, és 1840: 43. t. ez. 4. §-a világos, és egyenes azon rendeletéire, mellyek a’ várost, határbeli bányapolgárainak olly közsegedelmezésckre rovatási helyhatósági jogát elisméne, abban raegerősilék, hivatkozna; bár végtére ezen helyhatósági jogának folytonos évszázados gyakorlatát is köz hiteles adatokkal, ’s saját hatósági körében az ebbeli eljárásról szóló irataival is bizonyító, — mind ezen clutasíthatlan , 's törvényes védalapok önkényes egyszerű mellőztével, a’ nélkül, hogy az ítéletek jogból, vagy törvényből meritett okokkal támogattatnának, elmarasztaltattak, és a’ bírói foglalás azonnal külon-külön végre is hajtatott. Mivel pedig a’ város maga, mint külön adóbeli portákat viselő köztörvényhatóság saját határaiban birt bányatulajdonától (mellyet koronái jogon bírván, annak jövedelméből a’ koronának amúgy is bónyatized czim alatt elég terhes adót fizet) az előmutatott szabadalma erejénél fogva, bár milly czim alatt okvetetlen adó mentes lévén, ’s eddig soha mit sem fizetvén, más bár melly törvényhatóságtól semmi szín, ’s törvényes jog alapon érvényesen nem rovattathatik ; de bányapolgárait is tiszta bányajövedelmüktől az ország közszükségeire esetről esetre megrovathatni, a’ fentidézett világos törvények szentségénél fogva saját helyhatósági jogaihoz kirekesztőleg tartozna; mi több határbeli bánya polgárai, kik mint ollyanok azon osztályokhoz, mellveket a’ törvény a’ nemesekhez hasonlít, nem számláltatván, sem a’ megyei követek, sem különben megyei tisztviselők választásához nem is bocsáttatnak; tehát a’ megyék követei által az országgyűlésen nem is képviseltetnek, ezen költségei fizetéséhez járulni semmi jog czim alatt nem is köteleztethetnek; (a’ mivel ez már csak a’ tőszomszéd nemes Zólyom megyében fekvő Beszterczebánya városával és bányapolgáraival sem történt; mi ha törvény helyes lenne, a’ Besztercze városi bányapolgároknak városi bányajövedelmeiktől a’ megyei pénztár részérei rovatásuk, csak ugyan ott is bizonyosan megtörtént volna!) mivel végtére az emlitett két nemes megyék a’ kir. bányakamarát, melly mind a’ város határában, mind kül a’ megyékken más magánosokkal is vegyesen miveit bányáit semmi előjoggal, csupán csak olly bányatörvényszéki engedélyezés mellett bírja, mint ezen város, vagy bár melly más bányatársulat, a’ panaszlott rovatásból egészen kihagyván, már ez által is a’ város és bánya polgárai ellen megindított, ’s megvett követeléseik jogtalanságát, és önkényes tettlegességét tagadhatlanul bebizonyiták, "s eljárásuk helyessége ellen teljes erejű okot nyújtottak: ezen város az emlitett nemes megyék felállított helytelen új követelését, és más hatóságnak aratásába avatkozó eljárását törvénytelennek tekintvén, helyhatósági törvényes joga lényeges sértésének tartja; ’s azért, mivel eddig ebbeli panaszára felsőbb helyről semmi orvoslást nem nyert; ellene országgyülésileg ünnepélyes óvását olly kérelemmel jelenti: miszerint mind magának a’ városnak e’ részbeni különös szabadalmi mentessége — ha a’ k. királyi szó, és szabadalmakat adhatni joga tiszteletben tartatni kívántatik, mind a’ határábani bányapolgárait bánya jövedelmeiktől az országos segedelemre és önön országgyűlési költségeire taksálhatási természetes és törvényes helyhatósági joga is, új külön törvény által elismértetve , előadott sérelme kegyesen orvosoltassék , ’s jövendőre clháritassék. Ezen panasz iránti kérdc.t a' törvény utján elitélve, ’s híréi foglalás által már foganatba is vétetvén, — ha az előterjesztő város ebbe megnyugvását nem találja, a’ fenálló törvény értelme szerint neki a’ birtokon kívüli felebbvilel nyitva áll. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844. 114. Esztergám vármegye, az utóbbi országgyűlési törvény czikkek felolvasása közben előfordult észrevételek után mindinkább meggyőződvén arról: hogy az országgyűlés végső napjaiban, az akkor már különben is összehalmosodott munkálodások közt, a’ m. kir. udvari Cancellaria tagjaival olly sietve tartatni szokott concertatiok czélnak megfelelők nem légyenek; ide járulván annak meggondolása is, hogy ámbár a’ hozott törvények — czéljukat tekintve — mihelyt sanctio által kötelező erőt nyernek, azonnal tudomásul terjesztendők lennének; még is az országgyűlés szétoszlása után két Dicasteriumok kezein keresztül húzamosabb idő múlva szoktak a’ törvényhatóságokhoz átküldetni: ezeknél fogva kivánata oda terjed: hogy az eddig szokásban lévő concertatio megszüntetvén , a’ felterjesztett törvényjavaslatra érkezendő kedvező királyi leirat után a’ törvényezikkek szerkezete is megállapittassék, egy választmány felügyelése alatt kinyomtattassék, és e’ szerint, a’ sajtó alól kikerülendő ’s sanctio után illető aláírásokkal hitelesítendő törvény czikkeknek — a’ követeik kezeikhez leendő szolgáltatása által — a’ törvényhatóságokhoz ideje korán leküldése ezzközöltessék. Somogy vármegye is, annál fogva; mivel a’ millió polgároknak hozott törvények végszerkezete mindenek felett elegendő időt és éber figyelmet kiván, az eddig szokásban lévő, ’s úgy szólván az országgy űlés végső óráiban tartatni szokott concertatiokat, — mint a’ törvény értelmére gyakran károsan ható vitatkozásokat — mellőztetni, ’s e’ helyett azt óhajtja: miszerint már ezen országgyűlésen is, minden törvény czikkek, a’ tárgynak tökélletes befejezésével, legfelsőbb hozzájárulással, akkép szerkesztessenek, hogy azok többé vitatás tárgya ne lehessenek; az ekkép szerkezett törvények kötelező erejüket egyébiránt is csak királyi jóváhagyás után nyerhetvén. Ungh és Veszprém vármegyék e’ részben azt kívánják: hogy a’ hozandó törvények szerkesztése és kinyomatása legrövidebb idő alatt országos ellenőrség mellett történjék, ’s azok a’ követek által küldőikhez haza vitessenek. Ezen pontban foglalt kivártatok az utóbbi országgyűlések nyomán is különös tanácskozás tárgya lévén , oda utasittatnak. 115. Borsod vármegye, annál fogva, mivel a’ törvények végrehajtásában, akár a’ kormányszékek, akár a’ törvényhatóságok részükről közbejövő hanyagság vagy elmulasztás, a’ törvénynek ezélzott üdvös és jótékony hatását semmisiti vagy gyengiti meg; több törvényeken kivül pedig jelesen az 1836-iki XI-dik ezikknek rendeletéi nagy részint mindeddig is végrehajtva nincsenek, — azt kívánja, hogy a’ királyi Helytartótanács, mint az 1723-iki 102-ik és 1791: 14-ik t. czikkelyek szerint, a’ törvények és országgyűlési határozatok végrehajtásaikkal és hajtatásukkal megbízott országos fókor- Umúijyyiil. írásai. II. 96
