1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

lő. Ülés írásai. Julius ő-én 1843.

178. §. A' bűnvizsgáló bírák mind azon személyeket, kik az elkövetett bűntett által kárt vallottak, kárúk becsűjének előadására felszólítják, tés ez iránti nyilatkozatukat, ha Írásba foglalják, a’ jegyzőkönyvhez csatolják, ha pedig szóval teszik, szóról szóra abba iktatják, és azokat mind a két esetben a’ nyilatkozó kárvallottak aláírásaikkal, vagy keresztvonásaikkal elláttatják. Midőn ellenben a kárvallott, vagy hozzátartozói távoliét, betegség, vagy más akadályok miatt ez iránt nem nyilatkozhatnának, vagy midőn a’ vádlott, kivel nyilatkozatuk mindig közöltetik, vagv magok a’ bűnvizsgáló bírák ebben meg nem nyugodnának: akkor az okozott kár becsűje, vagy a’ bűnvizsgáló bírák, vagy ezek jelenlétében, ahhoz értő legközelebbi, megesketendő személyek által történik, és a’ becsűlevél áltatok aláírva a’ jegyzőkönyvhez csatoltatik.

!Mi (148—149)

*4’ vádlott elten kibocsátandó megjelenési, előállítási, letartöztatási és elzárási parancsokról.

179. §. A' bún vizsgáló bíró a' vádlottat kihallgatás végett egyszerű megjelenési parancs által idézi maga elejébe, kivéve a’ 184. §-ban előforduló eseteket.

180. §. Az idézés rendszerint Írásba foglaltatik, de ha az idézendő a’ hely szinén, vagy annak szomszédságában tartózkodik, az idézés egyik helybeli előjáró vagy törvényhatósági szolga által élőszóval is történhetik.

181. §. Ha ezen parancsolatra az idézett meg nem jelenik, azonnal előállítási parancs adatik ki ellene.

182. §. Ezen előállítási parancs rendszerint írásban adatik ki, kivévén ha a’ késedelem veszedelemmel jár, vagv ha kóborlót kell előállítani.

183. §. Az előállítási parancs a’ végrehajtónak kötelességébe teszi, hogy a’ nevével, lakhelyével, vagv ha ezek ismeretlenek volnának, máskép kijelelt vádlottat, az ellene fenforgó vád iránti kihallgatás végett, az idéző bíró elejébe hozza, ’s abban egyszersmind a’ helybeli elöljáróknak meghagyatik, hogy szükség esetében a’ parancs végrehajtására segéd kezeket nyújtsanak.

18 i. §. Előlállításí parancs clőlegcs idézés nélkül kiadathatik:

á) minden ollyas bűntettről vádolt ellen , melly két évi rabságnál nagyobb büntetést vonhat maga után;

b) olly vádlott ellen, kinek megszökésétől vagyontalansága miatt félni lehet, és ki a’ bűnvizsgáló bírák által kihallgatott legalább két tanú vallomásánál fogva valamelly bűntett elkövetéséről vádoltatik.

185. §. Tettenkapási esetekben a’ bűnöst mindenki letartóztathatja, de őt késedelem nélkül egyik vagy másik bűnvizsgáló bírónak, vagy a’ helybeli elöljáróknak átadni köteles. Tettenkapás pedig az, midőn a’ bűntett elkövetésén valaki rajta éretik, vagy azok által, kik rajta érték, nyomban űzőbe vétetik.

186. §. Letartöztatási parancs kiadathatik:

a) midőn valaki magát Önkény t valamelly bűntett elkövetéséről v ádolja , mcllv két évi rabságnál

nagyobb büntetést vonhat maga után;

b) midőn valamelly személy ellen, kihallgatása közben, erős gyanú támadt, hogy a’ bűntettet elkövette, vagy hogy részt vett henne ;

e) midőn szökés veszedelme forog fen.

187. §. Letartöztatási parancs adathatik ki továbbá azon esetekben, midőn az előállítási parancs következésében, az idéző bíró elejébe hozott vádlott nem hallgattathatik ki azonnal; a’ kihallgatásnak azonban mihelyest csak lehetséges, minden esetre pedig 24 óra alatt, meg kell történnie, és az okot, hogy miért nem történhetett felébb, mindig a’ jegyzőkönyvbe kell iktatni.

188. §. Midőn valamelly verekedés, összecsődülés, vagy lázadás alkalmával nagy bűntettek követtettek el, és szerzőik azonnal ki nem tudhatok, a’ bűnvizsgáló bírák minden jelenvalóknak, kik nem tökéletesen menttek a’ részesség gyanújától, letartóztatását elrendelhetik, de ennek semmi esetben sem szabad 24 óránál tovább tartani, kivévén ha valaki ellen olly gyanú támadna, mellynél fogva letartöztatási parancsnak van helye.

189. §. A' letartóztatás az elzárásra nézve megállapított szabályok szerint történik; de mindig a’ vádlottnak szállásán, vagy ha ez a’ hely szinén volna ugyan, de a’ bűnvízsgáló birák abbani őriztetését lehetetlennek tartanák, a’ bűntető fogháztól különböző letartöztatási helyen hajtatik végre.

190. §. A’ letartöztatási parancs élőszóval adatik tudtára a’ vádlottnak, és arról, hogy ez megtörtént, a jegyzőkönyvben említés tétetik; midőn pedig a’ vizsgálat folyamata alatt, a’ letartóztatásra szolgáló okok megszűntek, azonnal szabadon bocsáttatik a’ vádlott.

191. §. A’ letartóztatott vádlottat a’ 187. §-ban érintett esetet kivéve, azonnal, ha pedig a’ bűnvizsgáló birák a’ hely szinén jelen nem volnának, haladék nélkül oda elindulni, ’s őt megérkezésük után 12 óra alatt kihal— gatni kötelesek; az útnak indulás vagy kihallgatás elhalasztása, mellynek okai mindig a’ jegyzőkönyvbe iktatandók, felelőssé teszi a’ késedelmes eljáró bírót.

192. §. Elzárási parancsot felségsértés, hűtelenség, hamis pénzverés és a’ király személye elleni sértő kifejezések eseteiben a’ feltörvényszék, egyéb bűntetteknél egyedül az. első bírósági! törvényszék , és csak akkor adhat