1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
nak ki, midőn már a vádlott n’ bűnvizsgáló bírák által kihallgaltalott, és ezeknek az elzárás szüksége feletti jelentésére a’ közvádló véleményt adott. 193. §. Illy eseteken a' bűnvizsgáló bírák a' vizsgálati irományokat, mihelyest az elzárás szükségét látják, azonnal az itélőszék elnökének beküldik, ez pedig a’ közvádlónak általadja, ki véleményét 2 Jóra alatt benyújtani és más nap az itélőszék felette végzést hozni köteles. 194. §. Elzárási parancs azon esetben adatik ki, midőn erős gyanú van valamcllv személv ellen, hogy ollyas bebizonyodott bűntettet követett el, vagy részt vett benne, mellv a’ kiviláglott körülményekhez képest legalább öt évi rabságot vonhat maga után. 195. §. Elzárási parancs továbbá, erős gyanú esetében valamelly személy ellen kisebb bűntettnél is adathatik ki, ha attól tarthatni, hogy a’ vádlott magát szökés által a’ hűnvizsgálat alól elvonja. Illy esetben azonban az itélőszék a’ bekövetkezhető büntetés nagyságát, nem különben a’ vádlottnak családi, vagyon és egyéb viszonyait, úgv eddigi magaviseletét is tekintetbe venni tartozik. 196. §. Elzárási parancs soha sem adathatik ki, ha olly bűntett iránt tétetik vád, melly egy évi rabságnál kisebb büntetést von maga után; — kivétetnek mindazáltal a’ 197. §-ban említett eseten kívül még azok, midőn a’ vádlott kóborló, vagy szökés gyanújával terhelt külföldi. 197. §. Elzárási parancs a’ nélkül, hogy szökés veszedelme forogna fen, adathatik ki ollvan személv ellen, ki valamelly bűntett erős gyanújával terheltetik, ha egyszersmind az illető eset körülményeinél fogva attól tarthatni, hogy a’ vádlott vétkes társaival üszvebeszélés által a’ bűnv izsgálat hátráltatására, vagy kijátszására fog szabadságával v isszaélni. — Ha a’ kiviláglott körülmények azonban arra mutatnak, hogy a’ vádlottat egy évi rabságnál kisebb büntetés érendi, akkor ezen elzárás, ide tudva a’ Ietartoztatási időt is, semmi esetre tiz napnál tovább nem tarthat; sőt nagyobb büntetés esetében is, az elzáratási parancs azonnal megszüntetendő, mihelyest összebeszéléstől többé nem tarthatni, vagy e’ miatt a’ bűnvizsgálat már nem veszedelmeztetik. 198. §. Az elzárási parancs az elzárandónak kereszt és vezeték nevén, lakhelyén és azon vád megemlítésén kívül, mellynél fogva az elzárás elrendeltetett, hivatkozást foglal magában azon törvényre, melly az elkövetett tettet bűntettnek mondja. A’ parancs az elzárandónak mindig előmutattatik, és ha kívánja másolatban általadatik. 199. §. A’ vádlott, kinek el kellene záratnia, vagy ki már el is záratott, elegendő biztosság mellett, a’ felségsértés, gyilkosság és gyújtogatás eseteit kivéve, szabadon bocsátását kívánhatja; mi azon esetre, ha a’ fenforgó körülményeknél és az ajánlott biztossági sommánál fogva remélhetni , hogy a’ vádlott szabadságával szökésre vagy összebeszélésre vissza nem élend, tőle meg nem tagadtatik. 200. §. Elegendő biztosság alatt egyedül pénzbeli biztosítás értetik; a’ biztositó somma pedig, a' vádlott nagyobb vagy kisebb vagyonosságához úgy a’ vádlottat érhető büntetés nagyságához, nem különben a’ kártérítés — és v izsgálati költségekhez képest az eljáró itélőszék által lészen meghatározandó. 201. §. A’ meghatározott biztosító sommát a’ vádlott maga, vagy a’ kezesek, kik tudniillik helyette arra nézve egészben vagy részben kezességet vállalnak, azonnal kész pénzben vagy zálogban az itélőszék pénztárába olly világos lekötéssel teszik le, hogy a’ vádlott, ügyének végső ellátásáig, minden bírói idézésre, a’ 203 §-ban érintett elitélés terhe alatt az illető bíró vagy bíróság előtt személyesen meg fog jelenni. 202. §. Készpénz vagy zálog hijányában maga a’ vádlott ugyan nem, de azon kezesek, kik a’ biztosító somma bátorságositására elegendő vagyont mutatnak elő, a’ vádlottért betáblázolt kötelezvénnyel is jót állhatnak, melly szóbeli per útján lészen rajtok megveendő. 203. §. Midőn a’ biztosság mellett szabad lábon maradott vádlott, magát a’ bűnvizsgálat alól szökés által vagy bármikép elvonja, akkor idézése a’ bűnvizsgáló bírónak jelentésére az eljáró itélőszék elnöke által az illető és az ezzel szomszéd törvényhatóságokban, — a’ királyi Helytartótanács útján pedig az egész országban közhírré tétetik; és ha a’ kiszabott határidő alatt meg nem jelenik, az itélőszék által a’ biztossági somma elitéltetik, melly az illető hatóság pénztárába tétetvén, annak tulajdonává válik. Ezen ítélet ellen helye van a’ biztossági sommába való visszahelyheztetésnek, ha a’ később megjelenő vádlott azon akadályokat, meliyck a’ határidőiéi megjelenését lehetetlenné tették, azoknak megszűnése után legalább nyolcz hét alatt előadja. Ugyan ezen feltételek alatt a’ biztossági sommába való visszahelyheztetési kereset a’ kezeseket és a’ vádlott örököseit is illeti. 204. §. A’ biztosság melleit vagy a’ nélkül szabad lábon maradott vádlott elzáratik: ha bírói idézésre elégséges ok nélkül meg nem jelenik, vagy ha szökésre készületeket tészen, vagy már el is szökött; 's ekkor az illető körülményekhez képest, elfogatása a’ többi bűntető hatóságokhoz intézett nyomozó levelek útján is szorgalmaztatik. Az ekkép elzárt vádlottak a’ fenforgó ügyben többé szabad lábon nem védhetik magokat. 203. §. Elzáratik továbbá a' biztosság mellett vagy a' nélkül szabad lábon hagyatott vádlott, midőn szabadságával új bűntett elkövetésére visszaélt: azonban ekkor is az itélőszék az újabban elkövetett bűntetthez alkalmaztatott biztossági sommának letétele mellett, a’ vádlott szabad lábon maradását elrendelheti; kivévén azon esetet, midőn a’ vádlott a’ fenforgó vagy azzal hasonnemű bűntettbe visszaesik , vagy midőn Öt évi rabságot maga után vonó új bűntettet követett el. 206. §. A’ biztossági pénz, zálog, vagy kötelezvény visszaadatik, mihelyest a’ vádlottnak az Ítélet kihirdettetik, vagy a vádlott a' 204 és 203 §§-ban megállapított esetekben elzáratott. OrsZti fifty ül. írásai. 1. 2*"> tő. Ütés írásai. Julius 5-én 1843. »>7 (150__lő 1)
