1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

94 (143—145)

lő. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843.

a' postahivatalt a’ vádlotthoz intézett levelek kiadására felszólíthatják, mire azonban felhatalmazva nincsenek, ha az elzárás a* 107. 8- értelmében az összebeszélés veszedelme miatt rendeltetett cl.

1 44. 8- Az ckkén lefoglalt leveleknek tartalmát, mennyiben ez a’ fenforgó váddal Összefüggésben nincsen, a’ búnvizsgáló bírák titokban tartják; midőn azonban közlése a’ bűnvizsgálatra károsan nem hathat, a’ levelek a’ vádlottnak, vagy annak, kihez intézteitek, eredetiben vagy másolatban átadatnak.

145. §. Midőn a’ lefoglalt levelek valamelly szökevény vádlottnak szólallak, ezek a’ 114. §. értelmében annak felhatalmazottjával, és ha a’ történt felhatalmazásról a’ bűnvizsgáló bírák értesítve nincsenek, a’ vádlott családjának egvik tagjával közöltéinek. Ha illy személyek nem léteznének, vagy ha ezek a’ közlőit levelek elfogadásától vonakodnának, a' bűnvizsgáló bírák ezen környülállást a’ levél Írójának tudtára adni, és vagy a’ levelet visszaküldeni, VOgy mjdőn ez a’ vizsgálati irományokhoz csatoltatik, őt a’ lefoglalásról értesíteni kötelesek.

146. §. Midőn a’ vádlott elzárására okok ugyan léteznek, de az elzárási parancs vagy még nem, vagy csak összebeszélés félelméből a' 197. §. értelmében adatott ki; a’ bűnvizsgáló bírák a' 143. 8-ban említett leveleket ugyan lefoglalhatják, de a’ vádlott, vagy felhatalmazottjának akaratja ellen fel nem bonthatják.

147. §. Illy esetekben a’ bűnvizsgáló bírák a’ történt lefoglalásról a’ vádlottat azonnal, —- vagy midőn ez jelen nincsen, felhatalmazottját, ’s ha a’ történt felhatalmazásról értesítve nincsenek. a’ vádlott családjának egvik tagját értesíteni kötelesek.

148. 8- Midőn a’ vádlott, vagy helyettese a’ felbontást illy esetekben kívánják a’ bűnvizsgáló bírák a' 144 8-ban kijelelt szabályok szerint járnak el.

149. 8- A' bűnvizsgáló bírák szinte a’ 144. és 145. 8§-ban kijelelt szabályokat követni kötelesek, midőn a’ vizsgálat folyamata alatt az elzárási parancs visszavétetett. Ellenben, ha az itélőszék az elzárásnak helyet nem adott, akkor a’ lefoglalt levelek halasztás nélkül annak, kihez intézteitek, vagy a’ vádlottnak, vagy családja egyik tagjának. vagy ezek hijányában a’ postahivatalnak visszaadatnak.

150. 8- Az irományok ’s levelek kutatása, a’ magántitkoknak legnagyobb kíméletével történik, ’s minden esetre csak ozon irományokra szoríttatik, mellyek a’ fenforgó vádra nézve nyomadékkal bírnak.

*4’ tanúk kihallgatásáról.

151. 8- A’ bűnvizsgáló birák, mind azon személyeket mint tanúkat magok eleibe rendelik, kik a’ kövádló, a’ sértett fél, a’ panaszló, vagy mások által mint ollyanok jcleltctnek ki, kiknek az elkövetett bűntettről, részeseiről, vagy a’ vádra és védelemre szolgáló bármelly körülményekről tudomásuk van.

152. 8- A’ bűnvizsgáló bírák kötelesek ügysíettetés és költségkímélés tekintetéből, ha egyenlő hitelességgel és tényismerettel bíró több tanúk között választhatnak, a’ közelebb lakónak adni az elsőbbséget.

153. §. Minden tanúképen idézett személy megjelenésre köteleztetik, mennyiben azon személyek sorába nem tartozik, kik ezen kötelesség alól a’ jelen törvény által felmentetnek.

154. 8- Az idézésre meg nem jelenő tanúkat bűnvizsgáló bírák azonnal 15 forint birságra, vagy, ha nem fizethetnek, három napi fogságra Ítélik; sőt sürgetős esetekben ellenék előállitási parancsot is adhatnak ki. A' meg nem jelenők nevei pedig jegyzőkönyvbe iktattatnak.

155. §. Midőn a' megjelenő tanú törvényes ok nélkül vallomást vagy esküt tenni, a’ bírói megintés után sem akar: a’ bűnvizsgáló bíró által azonnal büntetés alá vonatik, de a’ melly 50 forint bírságot, vagy 10 napi fogságot felül nem haladhat.

156. 8- Azon tanúk, kik betegség vagy gyengeség miatt a’ bűnvizsgáló bíró előtt meg nem jelenhetnek, lakásaikon hallgattatnak ki.

157. §. Ila a’ tanú más törvén} hatóságban lakik vagy tartózkodik, akkora’ bűnvizsgáló bírák idéztetését az illető hatóság büntető törvényszéki elnökéhez küldik, ki a’ tanút felelet alatt idéztetéséről haladék nélkül értesittetni köteles. Ha pedig a' tanú Magyarországon ’s a’ hozzákapcsolt részeken kívül lakik vagy tartózkodik, idéztetése a királyi Helytartótanács útján eszközlendő.

158. 8- Tanúképen akaratuk ellen ki nem hallgattathatnak: az atyafiak, és sógorságban lévők egyenes ágon, a' gvámsziilőkel és gyámgyermekeket isidé értvén; testvérek, és sógorok az oldalág második fokában, és a vádlottaknak hitestársaik. — Miért is a’ bűnvizsgáló bíró köteles ezen személyeket midőn tanúságtételre felhivatnak, tanúságmegtagadhatási jogukról értesíteni, mellvel ha nem élnének is, eskü alatt még sem hallgattathatnak ki.

159. §. Tanúságot nem tehetnek:

<i) Papok, arra nézve, mi a’ gyónásban, vagy a' papi hivatallal járó titoktartás szentsége .alatt fedeztetett fel előttük;

b) bírák, mennyiben tanúságuk által hivatalos hallgatási kötelességüket megszegnék;

c) ügyvédek, arra nézve, miről tisztük teljesítése közben a' vádlott által értcsíttettek.

160. §. Olly esetekben, midőn a’ vádlott korábbi élete, erkölcsi tulajdoni, s hírének ismerete különös figyelmet igényel, — köteles a’ bűnvizsgáló bíró a’ helybeli elöljáróktól ez iránt írásban bizonyságot kérni, és mind