1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
/>) illyctén esetekben, ha a’ sértett vagy hozzátartozandói kívánják, vagy az illető köztisztviselő szükségesnek látja a’ törvényhatósági orvos vagy seborvos megjelenését, akkor ez, mind a’ sértettet meglátogatni, mind pedig ha az eljáró orvosnak gyógymódját nem hclyeslené, azt is eziránt értesíteni, és ha az nézeteiben nem osztoznék, külön jegyzőkönyvbe iktatni, azt aláírni, és az eljáró orvossal is aláíratni köteles; r) a’ törvényhatósági orvos a’ sértetten semmi olly működést nem tehet, mellv ennek gyógyulását az eljáró orvos véleménye szerint akadályozhatná. 129. §. A' bűnvizsgáló biró mind azon eszközöket, mellyekkcl a’ bűntett elkövettetett, vagy mellvekről feltehetik, hogy a’ bűntett azokkal követletett cl, vagyonnak elkövetésére voltak szánva, szóval, mind azt elfoglalják, mi a’ fenforgó eset valóságának kiviláglására szolgálhat, és mind ezeket a’ jegyzőkönyvbe beírván, egyszersmind természetükben is hozzácsatolják. 130. §. Ha valamelly irománynak kitől származása forog kérdésben, és valódisága kézirásokkali Összehasonlitás által kinyomozható, akkor a’ bűnvizsgáló bíráknak, olly irományok megszerzésére kell törekedniük, mellvek kétségtelenül a’ vádlott által írattak, még pedig mennyire lehetséges, ugyan azon időből valóknak, mcllyben az összehasonlítandó iromány keletkezett. — llly irományok hijányában pedig, vagy különben is, ha szükségesnek látják, megkívánhatják a’ vádlottól, hogy saját kezével hosszasabb próbairást tegven előttük. 13Í. §. Ha idegen nyelven kelt irományoknak hiteles fordítása lenne szükséges, és ez az illető hatóságban nem eszközölhető, fordítások a’ királyi Helytartótanács útján szorgalmaztatik. 132. §. A’ szemlének megtétele és eredménye feletti jegyzőkönyvet olly határozottan és részletesen kell szerkeszteni, hogy a’ szemle alá vett tárgyaknak tökéletes és hiv képét ábrázolja; miért is a’ jegyzőkönyvhöz rajzolatok, tervek vagy rajzlapok csatolandók, úgy a’ mértékek, nehezékek mekkorasága, a’ hely színének térsége, széle, hossza, távolsága meghatározottan, és kétségbe nem vehető szabatossággal kijelelendők. 15. Ütés írásai. Julias 5-en 1843. 93 (141__143) .*1' házkutatásról. 133. §. Olly házakban, mellyek a’ közönség előtt mindig nyitva állanak, nevezetesen vendégfogadók-, csapszékek- és csárdákban, a’ bűnvizsgáló bírák mind annyiszor rendelhetnek el házkutatást, valahányszor okuk van hinniük, bogy illy házban a’ nyomban űzőbe vett vádlott tartózkodik, vagy hogy abban akár a’ tettes felfodozésére, akár a’ bűntett felvilágosítására szolgáló nyomokra akadhatnak. 134. §. A’ magát elrejtő vádlott házának vagy lakhelyének kutatása, akár bűnszerző vagy felbujtó, akár bűnszövetkező vagy bűnsegéd légyen, elrendeltethetik a’ végett, hogy a’ vádlott feltaláltathassák: midőn már elzárási, vagy letartóztatási, vagy előállítási parancs adatott ki ellene. 133. §. A’ vádlott házának, vagy lakhelyének kutatását a’ bűnviszgáló bírák még akkor is elrendelhetik, ha elegendő okuk van hinniük, hogy azon házban olly tárgyak találtathatnak fel, mellvek a’ fenforgó bűntett bébi— zonyitására, vagy a’ vádlott elmarasztalására szolgálnak. 136. §. Más személyek házait, vagy lakhelyeit a’ bűnvizsgáló bírák csak akkor kutathatják, ha valószínű, hogy a’ nyomban űzőbe vett vádlott ottan tartózkodik, vagy hogy abban az elkövetett bűntett nyomaira akadhatni, vagy hogy azon házak tulajdonosai, vagy lakosai olly tárgyak birtokában vannak, mellyek a’ tény álladókhoz tartoznak, ’s egyszersmind elegendő ok van hinniük, hogy azon személyek e’ tárgyakat későbben eltitkolhatnák. Ezen esetekben azonban a’ bűnvizsgáló bírák a’ házkutatás tárgyát és okait előlegesen kijelelni kötelesek. 137. §. A’ házkutatás indító okait, az ezt elrendelő tisztviselő, mindenkor a’ jegyzőkönyvbe iktatni köteles. 138. §. A’ házkutatást a’ bűnvízsgáló bírák mindig személyesen, megyékben a’ helybéli elöljárók, — kerületekben és városokban pedig a’ képviselő testületből magok mellé vett egy egyénnek jelenlétében teljesítik. 139. §. A’ vádlott házának vagy lakhelyének kutatásánál, magának a’ vádlottnak, vagy ennek távollétében családja együk tagjának, és ha ez sem lehetne, a’ szomszédnak kell jelen lenni; — ezen szabály minden más személyre nézve is áll, kinek háza vagy lakhelye kutatás alá vétetik. 140. §. A’ házkutatást azon személvnek, kinél történik, legnagyobb kíméletével kell végrehajtani, és mindent kerülni, mi a’ törvény által kijelelt czélnak elérésére nem szükséges, ’s mi a’ ház lakóit ok nélkül háborgatná. 141. §. A’ vádlott papirosait vagy irományait a’ bűnvizsgáló bírák csak akkor foglalhatják cl, midőn a' vádlott olly bűntettel terheltetik, mellynek felvilágosítására és bebizonyítására az illy elfoglalásból nevezetes eredményeket várhatnak, és egyedül azon esetekben, midőn a’ vádlott már elzáratott, vagy az elzárási parancs már kiadatott ellene. 142. §. Ezen papirosok vagy egyéb tárgyak, mellyeket a’ bűnvizsgáló bírák gondviselésük alá vesznek, külön boritékba takartatnak, vagy edénvbe vagy zsákba tétetnek, és a’ két bűnvizsgáló biró pecsétével ellátva, melly mellé az illető tulajdonos vagy helyettese saját pecsétjét is nyomhatja, a’ jegyzőkönyvvel együtt beküldetnek; a' felbontás azután az eljáró itélőszék előtt, a’ vádlott jelenlétében történik. 143. §. A bűnvizsgáló bírák azon esetben, midőn a’ vádlott már elzáratott, vagy az elzárási parancs már kiadatott ellene, a’ vádlotthoz intézett vagy általa másokhoz irt leveleket lefoglalhatják és elolvashatják; egyszersmind Oiszággyiil. írásai. /. 24
