1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
lő. Ülés írásai. Julius ő-én 1843. Hi) (132 — 134) b) külső követségekhez tartozó egyének bűntettei, mellyek a’ nemzetek közti jog szabályai alá esnek; f) a’ köztisztviselők hivatalbeli visszaélései, mellyek felett, ha a’ tisztviselő megyei, városi vagy kerületi, az illető megye, város vagy kerület itélőszékc, — minden egyéb köztisztviselő hivatalbeli visszaélései esetében azon hatóság törvényszéke itél, mellynek szolgálatában áll ama tisztviselő va"v mellynek kebelében lakik; (I) mind azon bűntettek, mellyeknek elítélését jelen törvénykönyv külön itélőszékre bizza. 73. §. Ila valaki két vagy több büntető hatóságban, vagy azoknak közös határszélén elkövetett; — nem különben , ha az egyikben elkezdett, a’ másikban bevégzett bűntettekről vádoltatik, -—- továbbá ha vizsgálat közben kiviláglik, hogy a’vizsgálat alatt levő bűntetten kívül, más törvényhatóságban más bűntettet követett el, ezen hatóságok közül az lészen kirekesztőig az illető, mellyben a’ bűnvizsgálat idő szerint előbb megkezdetett. 7-i. §. Ha a’ megkezdett eljárásból nem az eljáró, hanem más büntető hatóság kebelében elkövetett bűntett világolnék ki, a’ további eljárást az illető hatóságra kell átszállítani. 73. §. A' büntető hatóságnak a’ bűntettesre nézve megállapított illetősége a' bűnsegédekre is kiterjed, ha bár azoknak tettei más büntető hatóságban követtettek is el. 76. §. Különböző büntető hatóságok között, — úgy a' büntető és az egyházi hatóság közt az illetőség iránt fenforgó bár mi kérdések a’ hétszemélyes Táblának tüstént felterjesztetnek, ez pedig felettük haladék nélkül határoz. — Időközben ezen hatóságok azon eljárási lépéseket folytatják, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók. 77. §. Külföldön elkövetett, és a’ büntető törvényköny v 3, 6, 7 törvényczikkelyeinél fogva büntetés alá kerülő bűntettek iránt, azon büntető hatóság az illető, mellynek kebelében amaz egyén állandó lakást vön; ha pedig állandó lakása nincsen, az, hol ideiglen tartózkodik. 8. Fejezet. A’ bíráskodási kepef/ense«/röl. 78. §. A’ biró azon esetekben, midőn felesége, ha bár tőle elvált volna is, vagy menyaszonya, vagy olly személv vádoltatik, ki véle, vagy ezekkel egyenes ágon bár melly fokban (a’ fogadott, és gyámgyermekek is ide értetvén), oldalágon pedig a’ harmadik fokig bezárólag atyafiságban vagy sógorságban vagyon, — nem bíráskodhatik. 79. §. Nem bíráskodhatik továbbá akkor sem, midőn az elkövetett bűntett által a’ biró maga, vagy felesége, vagy menyasszonya, vagy fogadott és gyámgyermekei, vagy olly személyek közvetlenül sértettek meg, vagy kárt vallottak, kik hozzá, vagy feleségéhez a’ 78-ik §-ban kijelelt atyafiságban vagy sógorságban állanak. 80. §. Illy bíráskodási képctlenség esetében a’ bűnvizsgáló biró a’ fenforgó ügyet azon legközelebbi bűnvizsgáló biró társára bízza, ki a’ vádlott személlyel hasonló összeköttetésben nincsen; az ítélő bírák pedig a’ szükséges helyettesítés végett a’ torvén\széki elnöknek azonnal jelentést tenni tartoznak. 9. Fejezet. A bírái visszavetésről. 81. A’ bűnvizsgálati, perbefogó és itélőszéki bíró visszavetésének helye van a’ következő esetekben: «) midőn a’ bíró a’ vádlottal, vagy a’ sértett féllel oldalágon negyedik fokú atyafiságban, vagy sógorságban vagyon; b) midőn a’ vádlottal, vagy a’ sértettel személyes ellenségeskedésben áll; c) midőn a’ vádlottnak, vagy a’ sértett félnek ügyvéde volt, vagy egyébkint szolgálatában állott; d) midőn a’ kérdéses ügy elítélésében más bíróságnál részt vett, vagy azzal, mint eljáró tisztviselő, már elébb foglalkodott; e) midőn azon ügyben mint tanú vagy műértő kihallgattatott, vagy kihallgattatni fog. 82. §. A’ törvényszéki jegyzőt ugyan azon okokból vethetni vissza, mellyekből a’ bírót. 83. §. Egy egész itélőszéket csak akkor lehet visszavetni, ha az elébbi szakaszokban kijelelt vissíavetési esetek, annak valamennyi, vagy annyi tagjai ellen volnának alkalmazhatók, hogy a’ többi fenmaradt tagokból, az Ítélet hozására törvényesen megkivántató szám ki nem telnék. 8i. §. A’ közvádló hivatalos foglalatosságihan eljárni képeden: 1. azon esetekben, mcllyekben a’ bíró is a’ 78 és 79 §§-oknál fogva bíráskodásra képeden; 2. midőn a’ közvádló, a’ vádlottal oldalágon a’ negyedik fokú atyafiságban, vagy sógorságban vagyon; 3. midőn azon ügyben, mint tanú, vagy műértő kihallgattatott, vagy kihallgattatni fog. Ezen esetekben az illető közvádló, azonnal a’ fenforgó ügyet a’ közvádlói hivatal más olly tagjára bízni köteles, kire ezen esetek nem alkalmazhatók. 23 (tmi'n/uijiil. leütni. /.
