1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

So. §. A' közvádlót visszavetni (recusálni) nem lehet; az illető feleknek azonban jopuk van, azon esetben, midőn ó a' Sí §-ban kifejtett visznyokban áll, és még is az eljárásba belé ereszkedett, az illető itélőszéknek jelentést tenni, mollv a’ panaszt valónak találván, a’ fenforgó ügyet a’ közvádlói hivatal más tagjára bízza. Illy esetben azonban a’ közvádló a’ feleknek a' törvényszék által meghatározandó kárpótlással tartozik.

86. §. A’ visszavetési joggal élhet mind a’ közvádló, mind a’ vádlott, mind a’ sértett fél; de a' visszavetés okait előadni, és bebizonyítani tartoznak.

87. A' visszavetés okai felett Ítél:

a) midőn bűnvizsgálati bíró, vagy törvényszéki jegyző ellen tétetik kifogás, az első bírósági! törvényszék;

b) midőn az első bírósági!, a’ fel-, vagy a’ főtörvényszék egy vagy több tagjai ellen, úgy mindazonáltal,

hogy a’ fenmaradt tagokból az itélethozásra megkívántaié szám kitelik, kifogás tétetik, illetőleg maga az első bírósági!, a’ fel-, vagy főtörvényszék ítél; r) midőn az első bíróságú törvényszék elnöke, úgy midőn valamennyi vagy annyi tagjai ellen, hogy a’ fenmaradt tagokból az itélethozásra megkívántat«, szám ki nem telik, kifogás tétetik, akkor a’ fel— törvényszék, — midőn pedig hasonló eset a’ feltörvényszéknél fordul elő, — a’ főtörvényszék ítél;

ti) midőn végtére a’ főtörvényszék elnöke, úgy, midőn valamennyi vagy annyi tagjai ellen, hogy a’ fenmaradt tagokból az Ítélet hozására megkívántat» szám ki nem telik, kifogás tétetik, ezen kifogások felett ő Felsége határoz.

SS. §. Midőn a’ most érintett kifogásoknak nevezetesen:

a) midőn a’ bűnvizsgáló bíró, vagy a' törvényszéki jegyző visszavetésének adatik hely, az illető itélőszék

helyekbe más bűnvizsgáló bírót, vagy más jegyzőt rendel;

b) midőn az itélőszék egyes tagjai visszavetésének adatik hely, akkor az első bíróságú itélőszéknél az

elnök a’ helyettes bírókból a’ választás rendsora szerint annyit hí meg, mennyi visszavettetett; — a’ fel törvényszéknél, nevezetesen a’ királyi Ítélő Táblánál, a’ Tábla polgári osztályának ülnökeiből — a’ báni Táblánál pedig Ilonát, Tót, és Dalmát országok ítélő Táblájának ülnökeiből — a' főtörvényszéknél végtére e’ Tábla polgári osztályának ülnökeiből az illető elnök a’ kinevezés rendsora szerint annvit hí meg, mennyi visszavettetett;

c) midőn az egész törvényszék, vagy annvi tagjai ellen tett kifogásoknak adatik hely, hogy a’ fenmaradt

tagokból az Ítélet ldozására megkivántató szám ki nem telnék, akkor a’ feltörvényszék, midőn a' kifogások felett itéetet hoz, egyszersmind más szomszéd, illetőleg megyei, kerületi vagy városi törv ényszéket jelel ki;

ti) midőn végre a’ fel-és főtörvényszékeknél fordulnának elő a' c) pont alatti esetek, akkor más feltörvényszék alakítására az első bíróságú törvényszékek elnökeiből és legidősebb ülnökeiből a főtör— vényszék, — ennek hasonló alakítására pedig ő Felsége annyi számú tagot nevez ki, mennyi ezen lönénv székeknél az itélethozásra törvényesen megkivántatik.

89. §. Midőn akármelyik itélőszék elnöke ellen tett kifogásnak adatik hely, akkor azon bírót illeti az elnökség, ki hivatal méltósága, vagy a’ választás, vagy nevezés rendsora szerint első a' többiek közölt.

90. §. A' bírói visszavetés kérdésében hozott Ítélet ellen sem felebbvitelnek, sem más törvényes orvoslásoknak helye nincsen.

91. §. A’ bírói visszavetés iránt megállapított ezen általános rendelcteken kiviil, még azok is érvényesek, inellyek alább a' 286 — 291 §—ig előfordulnak.

,l0 (Ujj__],{({) 7. Ütés írásai. Junius 21-én 1843.

10. Fejezet.

.*1' bünriszsqá tatról.

92. §. A’ bűnvízsgalat mind a’ tényálladékuak megállapításával, mind a tettes felfedezésével és minden

nyomos körülmények bebizonyításának előkészítésével ollykép foglalkodik, hogy a perbefogó szék a perbefogás

törvényszerűségét megitélhesse.

93. §. A’ bűnvizsgálat csak akkor történik, midőn a’ bűntett iránt panasz vagy jelentés akárki által tetetik, vagy az maga a’ bűnös által feljelentetik, vagy a’ köztisztviselő saját tudomására elkövettetett.

94. §. A’ panasz vagy jelentés mindenki által szóval vagy írásban történhetik; ha szóval, a tisztviselő Írásba foglalja, — mind a’ két esetben tartozik a’ panaszló vagy jelentést tevő azt aláírni, vagy keresztvonásával ellátni.

95. §. Egyedül a’ sértett fél panaszára tétethetik bűnvizsgalat mind azon esetekben, mellyekre nézve a jelen büntető törvénykönyv szerint csak a’ sértett fél panaszára van helye a’ közkeresetnek.

96. §. A’ panasz vagy jelentés mindig a’ bűnvizsgáló bíráknál tétetik, azonban a többi büntető hatósági tisztviselők, és igy a- helybeli elöljárók is bűutetlokrőli panaszt vagy jelentést akárkitől ugyan elfogadni, de azt nyomban az