1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

15. Ülés írásai. Julius 5-én /843.

560

Szentkirályi Móricz, b. A ay Lajos, Hunkár Antal, Petöcz György, és Josipovich Antal követ uraknak az egyházi javak, és költsön felvétele iránti külön veleményök.

Az alólirottak az oszágos Választmány többségének a’ folyamok szabályozására fordítandó kútforrások iránti javaslatától elvileg két tárgyra nézve különböznek úgymint:

1- ször Feltételül kívánnák a’ javaslatban hozott subsidiumok különböző nemeinek megajánlásához kapcsoltatni, hogy ő Felsége megkérettessék : miszerint ugyan annyival, mint az ország ajánl, e’ nagy és a’ nemzet erejét csak nem meghaladó munkák létesítéséhez járulni méltóztassék:

2- szór Az egyházi javak jövedelmeinek egy bizonyos része évenkinl e’ czélra forditassék , végre

A’ költsönre nézve némelly körülményekre figyelmeztetni kívánnak, miután az országos Választmány a’ költsönt minden óvás nélkül általánosan fogadta el. —

I. Az országos Ajánlat.

Miután a’ koronái javak kivételével, mellyek egyedül a’ királyi fény fentartására rendeltettek, minden egyéb jövedelmek a’ köz állomány szükségeinek fedezésére valók, ’s e’ czéltól el nem vonathatnak, legegyszerűbbnek találnák ugyan az alólirottak megtudni: a’ magyar köz állomány terhei mennyire vannak fedezve a’ köz jövedelmek által, és ha a’ rendszerinti szükségeken túl akár a’mostani kezelés, akár annak czélszerübb elrendezése mellett valami felesleg mutatkozik, e' felesleget segéd forrásokkal pótolni annyira, hogy a’ czélba vett nagy munkának befejezhetése nem épen a’ jövő századok homályába borittatnék.

Hogy e’ kérdés a’ Választmány hatás körén túl nem fekszik , maga a’ törvény bizoyitja, mert mi szükség lenne keresni kútforrásokat, basem a’ kormány , sem a’ nemzet többet, vagy máskint tenni mint mit, és mikint eddig történtek, nem akart volna. —A’subsidium adás olly egyszerű mód, az ország Rendei által olly sokszor gyakorlott eszköz, hogy ennek feltalálása végett országos Küldöttségre szükség nem volt, a’ só felemelt ára, mellynek egy részét a’ kormány illy munkákra eddig forditá, a kormány előtt ismét minden kétségentuli világosságban áll. Ha pedig kell kútforrásokat keresni, mi előtt újakhoz nyúlnának az ország Reudei az aloliróttak véleményök szerint a’ már meglévőknek állapotját szükség kitudni.—

E’ kérdést mégis az alólirottak elmellőzik azért: mert abban olly elvet látnak rejleni, melly a' kormány és nemzet között tisztába hozva még nincs , és mivel a’ folyamok szabályozására nézve mind a’ nemzet, mind a' kormány annál, mi eddig történt többet tenni elhatározott akaratját a’ törvény alkotása által már kimondotta , hogy e’ szándék a’ fen előterjesztett elv megvitatása által feltételeztessék felelőseget mint az 1840—ik évi 4-dik czikkely küldöttjei magokra nem vehetnek.

Úgy vélik mindazonáltal bátran ki lehet mondani: hogy azon kormány, mellynek kezében az ország minden jövedelme központosul felszólíttassék , mutasson szilárd elhatározott szándékot azon köz munkák létesítésére, mellyeket maga tett indítványba, ’s e’ szilárd akarat bebizonyítására midőn a’ nemzet között, mellynek rendelkezése alatt semmi koz jövedelem sincs, és a’ kormány között, mellynek kezében minden koz jövedelem van, forog a’ kérdés, azon vizsgálatot mellőzve, melly az ország köz jövedelmei iránt megemlitetett, a’ kivánatok mértéke szerényebb nem lehet,minthogy azokhoz a’ nemzettel felébe járuljon.

És hogy ezt mint feltételt az ajánlathoz kötni szükséges, az alólirottak bizonyságul a’ magyar vas utaknak még mindig vastag köd lepte jövendőjére , úgy szinte több az ország által létesítetni kívánt köz intézetek történeteire hivatkoznak.

Miért kívánják az alólirottak a’ kormányt a’ költségeknek épen felében részesíteni, okul az is szolgálhat, mert a’ folyamok stratégiai tekintetben mint a’ szapora közlekedés eszközei lehető külháború alkalmával a’ készülő keleti crysisekben már csak azért is felette fontosok, mert mindenik a’ Dunába, a’ Duna pedig a’ Feketetengerbe; és éppen azon tartományokon keresztül foly, mellyek a’ keleti omladozó birodalomból az országnak tő szomszédai. — Igaz külhadak az ország érdekében viseltetnek ; miután azonban a’ kormány a’ birodalom közös külső dolgait, ’s ezekkel együtt a’ magyar dolgokat is de facto az ország minden béfolyása nélkül intézi, hogy illy háborúk által az ország ne veszélyeztessék, erről gondoskodni is kizárólag kötelességében áll; —- egy eszköz erre a’ vizeni könnyű közlekedés megnyitása.

Másik ok: miért kívánják ezt az alólirottak, az országos Küldöttség ama javaslatában foglaltatik, miszerint a' szükséges pénz öszveget költsön által ajánlja Öszvegyüjteni, ’s az indítványozott forrásokat törlesztésül használtatni, úgy, hogy e’ költsön iránt a’ hitelezőt a’ nemzetért jótállólag a’ kormány biztosítsa, e’ részben is tehát: mellőzve azon észrevételt, hogy az előadott költsönözési, és biztosítási módban a’természet rende épen és általánosan fel van fordítva, az alólirottak szükségesnek látnák, hogy ha e’ terv létesülend a’ jótállóval, kinek az egyenes adós a’ közöttük lévő viszonyra nézve a’ dolog természetes fekvése miatt mindég feltételenül hatalma alá adja magát, az érdek is a’ teher egyirányos elvállalása által közössé tétessék. —