1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. tjlés írásai. Julius 5-én 1843. 555 Egyedül azon kérdés áll tehát elő, hogy miután a’ választmányok elnök és jegyző nélkül munkálkodásaikat meg nem kezdhetik, van e’ e választmánynak — miután elnök és jegyző a’ törvényben nevezve nincs, — joga: elnököt és jegyzőt választani a’ maga köréből, és ez magát függetlenül constituálni? ’s mi biztosítja inkább a’ választmányok független állását, az e’ ha ezt teszi, vagy ha egy a’ választmányhoz nem tartozó bár melly magas és fényes érdemű férjfiu cselekszi ezt? — Minden tisztelet és hódolat mellett, mellyel az alólirottak Nádor ő Főherczegsége ’s gróf Zichv Ferencz ő excellentiája iránt kötelezve lenni magokat őszintén vallják, olly véleménnyel vannak, hogy hasonló esetekben a’ választmányok ezt nem csak tehetik, hanem már csak azon egy okból is, mivel elnök és jegyző nélkül egy lépést sem tehetnek — tenniek kell. Ezekben pontosulnak, miket a’ substitutiók, az elnök és jegyzők választása iránt az alólirottak előterjeszteni szükségeseknek véltek, sőt úgy hiszik, kötelességükben is állott, indító okaik előterjesztése által megszámolni, hogy a’ fenebbi kérdésekben jogfentartás fekszik, s hogy épen azért a’ többség határozatában megnyugodniok nem lehetett. Költ Pozsonyban az 1842-dik évi December 18-kán. Szentkirályi Móricz. Báró Vay Lajos. Hunkár Antal. Josipovich Antal. A’ jegyző választásara nézve ezen külön véleményhez járulok: Petöcz György. Szinte a’ jegyzőre nézvést: Hertelendy Károly. Szentkirályi 3Ióiicz, b. Vay Lajos, Hunkár Antal és Josipovich Antal követ uraknak a’ harininczad iránti külön véleményök. A’ folyamok szabályozásának egészben véve egyéb czélja nem lehet mint a’ kereskedést alkalmas utak készítése által előmozdítani: hogy ez történhessék, elkerülhetetlen szükséges a’ nemzetnek mind a’ belső, mind a’ külső kereskedés elrendezésébe legyen bele szólója, még pedig olly feltétlenül, hogy akaratja ellen semmi a’ kereskedést illethető rendelések ne adathassanak; sőt minden e’ részben teendő rendeletek egyenesen jóváhagyása alá terjesztessenek. E’ nélkül mit ér utakat készíteni, ha azokat a’ kormány végpontjain emelt harminczadok által tetszése szerint minden pillanatban elzárhatja? Miképen állott a’ harminczadok dolga azon időben, midőn az ország az austriai ház atyai kormánya alá került, közel egy századig. — Miképen változott az 1625. év óta az austriai Landstandok határzatai által, miképen 1754. és 1755-ik évben. Dicső emlékezetű Mária Thereziának és 1785 és 1788. évében II—dik József császárnak parancsai által hosszasan elősorolni nem szükséges. Mi karban van e’ kérdés a’ törvények nevezetesen az 1625: 1. és 32. 1635: 1. és 55. 1638: 6. 1681: 79. 1715: 75. 1723: 119. és 1741: 27. czikkelyek; továbbá az országgyűlési tractatusok által köz törvényi tekintetbe helyezve; elégtétetett e’ az említett törvényeknek, ’s mennyiben teljesittettek az országnak kivánatai, mindezek az országos Rendek előtt sokkal bővebben vannak tudva, hogy sem hosszas előterjesztések által a’ dolgot körülményesen fejtegetni kellenék. Még is: noha az 1625-ik évtől fogva az országnak a' harminczadok iránt előterjesztett panaszai soha meg nem hallgattattak; azon törvények pedig, mellyek e’ részben hozattak, soha foganatba nem vétettek; az alólirottak még is mind ezek mellett olly reménnyel valának; hogy eljött az idő, mellyben Magyarország iparát fel nem emelni, Magyarországot, minden benne rejlő erőkkel együtt parlagon hevertetni a’ kormány is hibának tartja; megerősítettek pedig e’ reményben leginkább az 1840: 4. törvény alkotása által. E’ jó remény fejében tehát, ámbár a’ kérdés de facto a’ harminczadok iránt az ország és kormány között tisztába hozva nem volt, nem ellenzették a szabályozások iránti javaslatba belébocsátkozni: talán majd az országgyűlésén a’ magyar ipar állapotját állandó biztos karba állít— hatónak vélvén: mert még az ellenkező világosan kimondva nem volt, sőt az 1827. évben munkálkodott küldöttségtől a’ harminczadok iránt kívánt adatok sem tagadtaltak meg. Azonban e’ választmány által a’ Nádornál tett kérdésekre olly válasz érkezett, mellyben a’ Küldotség figyelmeztetve az 1840: 4. törvény szavaira, hogy olly kút források felkeresésével van megbízva, mellyek az ország alkot 13» *
