1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
55« 15. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843. mányjának és minden rendbeliek igazainak épségben tartása mellet a’ czélra használtathatnának, azon megjegyzéssel, hogy a’ harminczadok jövedelmei koronái jövedelmek, az adatik a’ választmánynak tudtára : hogy a’ harminczadok és királyi taksák iránt adatok ki nem szolgáltathatnak. E' választ a’ magyar Nádor kétségkívül nem mint maga véleményét adta, hanem mind azon helyekről érkezettet, hol a’ harminczadok és királyi taksák jövedelmei iránt, a’ Választmány kérése következtében adatok végett felszólítást tön. Mellőzve itt azon állítás utatását, e’ kifejezés ,,Korona“ mellynck a’ hármas törvény szerint tagja minden nemes, e’ kifejezéssel ,,Nemzet“ mennyire azonos, és köztörvényi tekintetben tehát, a’ korona jövedelmei a’ nemzet közjövedelmeivel mennyire egyek. — E’ válaszból világosan kitűnik azon elv: hogy a’ nemzet, kereskedésének ’s iparának elrendeztetésében szavazattal nem bir: mert ezeknek még csak felemelése iránt is eleibe javaslatot terjeszteni nem lehet; mert ezek jövedelmei iránt még azon okból sem lehet kérdést tenni: hogy kiszámitathassék, azoknak felemeléséből mennyi öszvegre lehetne számot tartani, — és pedig nem lehet mind ezeket azon okból, mivel a’ törvénybe ütköznék olly kútforrások használását javasolni, mellvek az ország alkotmányának, ’s minden rendbéliek igazainak épségben tartásával meg nem egyeztethetők. — Ezen elv akár törvényen alapul akár nem, megfoszt minden biztosítéktól azon gyümölcsözés iránt, mellyet a’ szabályozások által előmozdíthatni vélt kereskedésből valaha várni lehet, Illy körülmények között lehullván a’ munkálkodás közben azon fátyol, melly a’ jövendő bizonytalan reményét fedezi, mielőtt ezen elv iránt az ország a’ kormánnyal tisztába nem jő; és mielőtt de facto is a’ magvar iparnak és kereskedésnek álapotja biztosíttatnék az által: hogy a’ törvényhozás rendelkezzék iránta egyedül; az alól— írottak, szabályozásokról, kereskedési utak készítéséről tanácskozni idő előttinek vélik, sőt tekintve azon áldozatokat, mellvek a’ nemzettől e’ czélra ama csekély erőből, mellyel még bir kívántainak, károsnak is látják. Költ Pozsonyban 1843. évi Januar 9-én. Szentkirályi Móricz. Báró Yay Lajos. Hunkár Antal. Josipovich Antal. Törvényjavaslat a' Duna ’s egyéb folyók szabályozása tárgyában. 1. §. A’ közlekedés könnyítése , 's ekkint a’ bel- és külkereskedés előmozdítása tekintetéből következő folyók fognak előlegesen szabályozás alá vétetni: a) a’ Duna ’s ennek rendezése alkalmával azon munkálatokra fog fő figyelem fordíttatni, mellyek a’ szabályozáshoz elkerülhetlen megkívántainak, és az 1840: 4. törvényczikk útmutatása szerint Buda és Pest városainak a’ honi ipar és kereskedés eme gyülpontjának az 1838-diki eseményekhez hasonló elemi viszontagságoktóli mentesítését feltételezik; b) a’ Tisza és Maros; e) a’ Dráva és Mura; </) a’ Száva és Kulpa ; e) a’ Vág, és /’) a’ Poprád — melly folyamok közül, minthogy eddig egyedül a’ Duna szabályozási terve készült el tökéletesen, a’ többiekre nézve függőben lévő előkészületi munkák, minélelőbb bevégeztetni, a’ még meg nem kezdettek nyomban folyamatba tétetni rendeltetnek. 2. §. A’ folyamok hajózható állapotbai helyezése tekintetéből czélba vett munkálatok, mint túlnyomókig közérdekűek a’ szabályozási köz alapból létesítendők; azok viszont, mellyek a’ folyamban, vagy azon kívül egyedül vízárcsökkentés és illetőleg fóldmentés eszközlése végett vétetnek foganatba, mint a' magány tulajdonos hasznát közvetlen és nagyobb részt előmozdítók az érdeklett költségén lesznek sikeresítendők, úgy mindazonáltal, miszerint eme munkálatoknak sikerüket biztosító kóltsönös viszszahatásukra tekintve, a' szabályozási közalap ugyan az ágyaknak és partallyaknak
