1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

egymásután folyvást érkezhetvén Károlyváros alá, az említett nehézség a’ kikötőig való áttételre nézve egy részben meg lenne szüntetve.

Tudva vagyon, hogy azon magány társaságnak, melly a’ bácsi úgynevezett Ferenz csatornáját létre bozá, czéljaban volt, a’ Száván létező nagyobb akadályokat egy Vukovártól a’Duna mellett Schamaczig a’ Szávánál vezetendő csatorna által elmellőzni, ’s a' Kulpa hajózását Károlyvárostól egész Broodig a’ Kulpánál (melly a’ Száva mellett fekvő Broodtól megkülönböztetendő) lehetővé tenni; melly utóbbi mód áltál a’ kereskedési út szárazon 18 mérföldről 8-ra rövidíttetett volna. Mind a’ két feladat azonban erejét haladó physicai akadályok miatt elmaradt.

Az utolsó időkben a’ slavoniai eszéki társaság újra felfogta a’ Duna 's Száva közti csatornának eszméjét 's az előleges mérésekből, mellyek részint azon társaság, részint a’ Száva folyón munkálkodó kir. biztosság által a’ nagyméltóságu magyar kir. Helytartótanács kegyelmes rendelete folytában eszközöltettek, egy Eszéktől Broodig a’ Száva mellett, vagv Vukovártól ugyan csak Broodig viendő csatornának könnyű kivihetősége kétségen kívülivé lett; a’ bővebb ’s részletesebb adatok a’ Száva tervéhez lesznek ugyan csak a’ nagyméltóságu m. k. Helytartótanács rendeleténél fogva, csatolandók.

Ennek életbe léptével a’ kereskedés a’ Tiszából, venné útját a’ Ferencz csatornáján keresztül a’ Dunába Batinánál, onnan alá vagy Eszékre a’ Dráva mellett, vagy Vukovárra a’ Duna mellett, onnan Diakovár mellett el Broodig a’ Szávába ; ’s így tovább Sziszekig ’s Károlyvárosig.

Azon esetben, ha vagy az Eszék Broodi, vagy a’ Vukovár Broodi csatorna jönne létre a’ Száva szabályozása Prood és Zimony kozott, melly közben a’ legnagyobb hajózási akadályok léteznek, hajózási tekintetben feleslegessé válnék.

A’ mondottakból világos, hogy e’ kereskedés felvirágoztatására két dolog kívántatik:

1- ször folytonos akadály nélküli,

2- szor minél olcsóbb szállítás.

'S e’ második pontot szükség azoknak figyelmébe ’s minden oldalú megfontolásúl ajánlani, kik egy Eszék és Károlyváros, vagy szinte Eszék és Fiume közt építendő vasút eszméjével foglalatoskodnak.

b) A’ dunai hajózásnak legnagyobb akadálya Magyarország alsó határán alúl mindjárt az úgynevezett Vaskapu fekszik a’ török birodalomban Szervia és Oláhország között.

Ennek egy a’ jobb parton a’ Szerviai részen ásandó ’s zsilipekkel ellátandó csatorna általi elkerülése, a’ dunai tervezetben foglaltatván, itt csak az megjegyzendő, hogy az arra előlegesen kiszámított költség 350000 fr. pp. rúg.

Hir szerint még vágynak alá felé kisebb víznél, ’s különösen a’ Duna torkolatánál homok-torlásokból álló csekélyebb akadályok; de ezek részleteiről nem szólhatok, mert helybeli ismereteim nincsenek.

Pozsony December 19-kén 1842.

550 /5. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

Vásárhelyi Pál, hajózási felügyelő 's igazgató segéd.

7

Dominich Sándor követ urnák a’ horvátországi koz alapítvány

iránti külön véleménye.

Dum regnicolaris deputatio per articulum IV: 1840 intuitu regulandorum fluviorum exmissa croaticum fundum commercialem in scopum praemissum, regulandorum quippe fluviorum, contra iteratam meam enunciationem impendere, ac assignare desiderat, ad partes obligationis meae esse reputo, qui mentem meam in forma separati voti declarem.

Negotium hocce controversum subit quaestiones sequentes:

1- am. Quae origo fundi commercialis croatici sit?

2- am. An regnum Hungáriáé de eo disponere queat?

3- am. Quae praecedentium regnicolarium deputationum opinio eatenus fuerit?

Ad 1-am. Posteaquam intertentio militiae eotum colapianae compellatae Statibus et Ordinibus regni Croatiae ex cassa sua regnicolari, cui contributio trium regni Croatiae comitatuum, et medietas proventuum tricesimae regni inferebatur, prioribus saeculis incubuisset, eo non obstante, quod stabilis contributio militaris introducta fuisset, Status tamen regni Croatiae in priori depensionis onere ultro relicti exstitissent, eotum regnans diva Maria Theresia, banali confinio ad duo pedestria regimina et unam equitum phalangem interea reducto, immediatam cunctae confiniariae militiae provisionem