1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843. 549 lehet kezdeni, ezt itt kezdeni szükséges lesz ugyan, míg a’ törvény netalán mást rendel; azonban tudni minden esetre szükséges vízmérnöki elvek szerint hajózás tekintetéből, a’ Duna ágya hol kiván legsürgetőbb szabályozást, 's ha nem Pest és Buda között, váljon a’ két pontot összevéve, azon munkálatokat, mellyek legsürgetőbbek lennének, Pest és Buda partjainak megerősítésével, egy időben mi költséggel lehetne elvégezni? Itt is csak az elébbi pont végén mondottra hivatkozom. Tizennyolczadszor. Magyarország Fiume által az adriai, a’ Duna által a' feketetengerrel lévén kapcsolatban, azon kérdésnek vitatása ugyan, ha az adriai vagy a’ fekete tengeri kereskedésből lehet e’ nagyobb jevendőt várni, e' biztosság körén túl fekszik; az azonban nem a) melly folyók szabályozása és melly vízi munkálatok által lehetne Fiúméhoz a' lehető legközelebbi vízi közlekedést nyitni, és milly távolságra lehetne illy módon Fiúméhoz vizen közelíteni. b) A' Duna azon ponttól, hol Magyarországot elhagyta, a’ fekete tengerig mindenütt szabályozás nélkül hajózható e? 's ha nem, vannak e' oily szabályozási akadályok, mellyek a’ török birodalom mali alkudozást feltételezik, hogy e lh á r í 11 a s s a n a k. a) Azon kereskedési czikkek, mellyek eddigelé Magyarországból Fiume felé vették útjokat, voltak: búza, kétszeres, tengeri, köles, árpa, zab, rongy, zsiradék, dohány Debreczen és Szeged tájáról a’ Tiszán 's a' t. A’ gabonának nagyobb része a’ Banatusban vétetvén össze és Becse válván fő gabna rakhelyévé, legtermészetesebb kiviteli útja volt annak eddig is a’ Tiszán által a' Dunába 's azon Zimonyig; innen a’ Száva vizén fel Sziszekig; honnan egy része a’ Száván folytatva útját Zágráb mellett csak nem Laybachig vitetett el; a' másik része ellenben a’ Kulpa folyón, melly Sziszeknél szakad a’ Szávába, szállíttatott Károly városig. Laybachból osztán szárazon tovább Triestig is ment, a’ mi a’ tartományban el nem fogyott. Károly városból pedig egyfelől a' Ludovicaeán Fiúméba, másfelül pedig a' Josephinán Zengre, a' két tenger melléki városba vitetett. A’ mennyiség melly évenkint (a' mostoha éveket kivéve) Sziszekig érkezik teszen egyremásra 1800000 pozsonyi mérőt; mellyből kerekszámban szólva 6700000 Laybachnak; 11 —1200000 Károly városnak van szánva. 1840-dik évben, hiteles adatok szerint, Zimony mellett, hajókon elvitetett, csupán tiszta búza 11038411/2 mérő. A’ gabnának ezen mennyisége csak az austriai tartományokban fogyasztatik, külkereskedés igen ritka, sőt vágynak évek, mellyekben odessai búza árultatik Zeng, Fiume ’s Károlyvárosott. Az ár különbség, mellyel az odessai búza alább áll, 6 és 18 kr. közt változik. Csak kivételkép, midőn Krimiában a’ termés szűk, bírjuk a’ concurrentiát. Ennek köztudomás szerint a’ drága és lassú szállítás okai: Odessából a’ szállítás Fiúméig alatt kerül 30 krb. Becséből 60 sőt 180 nap alatt, a’ hajózás akadályai miatt Uj-Becséből tudniillik Sziszekig víz mentében 130 mérföldet tevő közön .... Sziszektől Károlyvárosig 18 mérfoldnyire a’ Kulpa vizén ...... Károlyvárostól Fiúméig a’ Ludovicaeán 18 mérföldet tevő közön 12 kr. úti vámmal együtt 20 legfelebb 60 nap 1 f. 20 kr. — „ 14 ,, — M 18 ,, — „ 48 ,, Summásan a’ fenebbi 1 f. 20 kr. A’ szállítási árban olly nagy a' különbség Sziszek és Károlyváros kozott, hogy az 4 és 20 kr. közt változik egy mérőnél, a’ mint a’ Kulpa vize nagyobb vagy kisebb állásban vagyon. A’ Száván ellenben a’ szállítási ár a’ Száva vizének állapotához képest változik 12 — 18 kr. között. Azon körülmény, hogy a’ Száván és Kulpán némelly hajózási akadályok miatt a’ hajózás folytonosan nem űzethetik, okozza, hogy a’ gabna kedvező vízzel csaknem egyszerre érkezik egész mennyiségben Károlyváros alá, honnan azután, szekeresek hiányánál fogva, nehezen, lassan és drágán szállíttathatik csak az Adria tengeri kikötőkbe; neveli a’ szállítás árát az is, hogy a’ szekeresek viszfuvarra nem számíthatnak, tehát beletudják a’ szállítási árba ezt is. Ezekből világos, hogy a’ Száva 's Kulpa hajózás akadályainak elhárítása fő tekintetet érdemel. A' Kulpa igazítását illető terv, mint már 2. alatt érintem, legfelsőbb helyre van felterjesztve ’s a’ szabályozási költség kerék számban 500000 fra van előlegesítve. A Száva mint szinte 2. alatt említtetett, mérés alatt vagyon, 's a’ mennviben a’ már készen lévő részből hozzávetni lehetett, a’ jeledékenyebb hajózási akadályok elhárítása szinte mintegy 500000 fr. fog kerülni. S e' két rendű szabályozásnak következése lenne, hogy a’ szállítási ár Becse és Károlyváros között, melly most igen gyakran 38 kra rúg, 16 kra szallana, s a’ hajózás nem leendvén megszorítva egyedül a’ Száva és Kulpa kedvező vízállások idejére, a’ gabna Om/ii/ttyM. Iránti. I. 138