1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julias 5-én 1843. Az eset, vagvis lejtmérés (libcllatio) különböző időben és helyen történvén, minthogy, a’ folyam 's terrenum esete kimutatására, önkénytesen egy róviteles tér (Vergleichungsebene) szokott felvétetni, a’ jelentésben az, hogy a’ különböző térre történt számítások végtére egy az egész libellatióra szolgáló rú\iteles térre hozattak, csak azért említtelik, hogy az ezen munkára fordított több idő, és a’ munkálkodó egyének szorgalma igazoltassék; de ezen mérési ágazat teljesen rendbe lévén hozva, a munka kivételében akadályul nem lehet. Tizenötödször. Azon idő alatt is. míg az előmuttatott tervek elkészültek, köztudomás szerint az országos különböző több folyamai szabályozására több munkálatok tétettek, kérdés ezen munkálatokra fordított költségek benne foglaltatnak e' a’ költségvetésben, vagy abból már, mint megtettek kivannak vonva? A’ terv harmadfél évvel ez előtt készülvén el, azóta tudtomra csak az Imsósi átvágás ns. Pest vármegyében, és az úgynevezett Sárkány-dunai, ns. Baranya vármegyében, a’ megyék saját erejével ment véghez. Ezen átvágások az évszámításból kivonandók. Más folyamokról eddigelé költségvetések nem készültek, ’s igy ezekre nézve még nem adathatik felvilágosítás. Tizenhatodszor. «) H a a’ t e r v part-emelési tekintetben nincs készítve, miután igen kívánatos, hogy a’ Duna kiöntései meggátoltassanak lehet e' egy a' Dunaszabályozásához alkalmazandó egybefüggő rendszeres tervet előre készíteni, melly szerint a' partok töltések által emeltethessenek? és ha a’ part-emelési munkálatok mindenütt a’ szabályozás által lesznek e’ feltételezve? b) Továbbá: lehet e' ezen kétféle munkálatot egymástól elválasztani? c) És melly munkálatok azok, mell vek a’ tervben különösen partemelési ezélzatnak? jeleltessenek ki egyenkint, úgy szinte számíttassanak ki azon költségek, mellyek a' már köz lőtt tervezetben a’ partemelési tekintetben javaslóit munkálatokra kivántatnak: hogy, ha nem együtt, legalább hajózási tekintetben a’ szabályozás minél előbb megtétethessék. a) Szorosan hydrotechniai nézetből indulván ki, rendszeres óvó-töltéseket, mellyek a’ lehető legnagyobb tért az áradásoktól megóvhatnák, csak akkor kellene készíteni, midőn már a’ folyam, a’ néki kimutatott szabályozási vonalt követné. Legalább ez volna a’ dolog rende. De mivel a’ folyók szabályozása hosszabb időt igényel, a’ számoló oeconomia azt tanácsolja, hogy addig is, habár a’ rendszertől némi eltéréssel, mentessék meg az áradásoknak kitett tér. Semmi nehézséggel nem járna ugyan, a’ történt mérések segedelmével egy efféle tervet készíteni, de hogy az elfogadható legyen, szükséges, hogy eleve, a’ jelentésnek értelmében, a’ helyszínén némi vizsgálatok a' töltések fekvésére, irányára 's egyéb körülményekre nézve az illető törvényhatóságok közbenjárásával eszközöltessenek, ne hogy bizonyos nagyobb érdekek, mellvek csak a’ helyszíni vizsgálatból megismerhetők, a' töltés vonala által izgattassanak. Ezen helyszíni vizsgálat 's vonal kitűzése után a’ meglévő adatok segítségével, tüstént a költség számoláshoz lehet fogni 's különösen minden helyezethez képest a’ töltés mértékeit szorosan meghatározni. b) Óvó-töltések csak annyiból függnek a’ szabályozás sikerétől, a' mennyiben mindenképen vitelük czélszerűbb irányt kap, ’s jó karbantartásuk könnyittetik. f) A’ tervben partemelési ezélzatu munkákról, csak annyiban vagyon szó, a’ mennyiben a’ szabályosás által nyerendő televények emelése (leginkább az 1-ső szakaszu Dunánál) ültetésekkel elősegittetik, de ez a’ mint már felebb mondatott, inkább eszköz mint czél, egyfelől, hogy a’ belőle nyerendő rőzse által a’ szabályozás tőkéje lehetőleg kiméltessék, másfélül, hogy a’ szabályozás sikere állandóul biztosítassék. Ellenben van szó hajózási ezélzatu, és magasabb vízözön (melly alatt mindig a’ jég-dugulásból származattot kell érteni) alábbszállítására szolgáló munkálatokról. Ezeket igen is egymástól el lehetne választani, ’s külön egyenkint kijelelni; lenne pedig három, tisztán hajózási, tisztán vízárcsökkentési és közös ezélzatu munkálatokat magában foglaló cathegoria ; de a legmélyebb tisztelettel bátorkodom megjegyezni, hogy ezen kimutatást rögtönözni nem vagyok képes, mivel a kir. építési főigazgatóság nem lévén különösen ezzel megbizatva, ezen munkálatok az illető költséglajstromban egymástól elválasztva nincsenek, hanem ha ez ügy elintézése kötelességemmé tétetik, azt időre rendbehozni igyekezendem. Tizenhetedszer. A’ törvény Pest és Buda partjainak megerősítését világosan kinevezvén, ha a’ Duna szabályozást akár hol meg >4 H
