1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 543 3. A’ 2/ alatti jelentés következtében tett kérdésekre a’ segédműködés végett kiküldött hajózási felügyelő Vásárhelyi Pálnak felvilágosító válasza. A' nagyméltóságu országos Választmány által, vonatkozólag a' magyar kir. építési Főigazgatóságnak a’ Duna szabályozása tárgyában a' nagyméltóságu magyar kir. Helytartótanácshoz, annak az 1839-dik év 21257 — 33152, 's az 1840-dik év 2946 számok alatti rendeletéihez képest felterjesztett veteményes jelentésére, alólirthoz intézett kérdésekre, a' legmélyebb tisztelettel benyújtott felvilágosító észrevételek. Elször. Melly folyatnak kívánják műtani tekintetben legsürgetősben a’ rendezést? Ezen kérdést azonosítván azzal, ha az elfogadó folyó e' (recipiens), vagy a’ beszakadó szabályoztassék elébb? következőkép áll műtanilag előttem a’ tárgy. Két összeszakadó folyónak árjai egymásra nem csak annyiból hatnak, a’ mennyiben az Összefolyáson aló nevelik az összesített folyamot, hanem hogy visszatolás által a’ víz-tükrét magasbra emelik, mintsem annak saját vize tömegénél fogva lenni kellene; azaz, példával szólva: a’Duna víztükrének változásait megérzi a’ Tisza, ’s viszont ezét a' Duna. Ezen visszatolásnak azonban bizonyos határa vagyon, 's ezen határ távolsága változik, a’ mint a’ két egyesülő folyamnak árjai ez vagy amaz arányban állanak a’ víztömeg tekintetéből egymáshoz. Messze esném a’ czéltól, ha itt részletesben e’ tárgy felett elmélkedném , csak annyit szükség megjegyeznem, hogy ezen költsonös visszahatás a’ két folyamban csak egy bizonyos pontig terjedhet, mellyen felül a’ másiknak változásai már nem érezhetők. Ezen két ponttól kezdve tehát a’ két folyó szorosabb hydrotechniai összeköttetésben áll, ’s csak ezen közben értve a’ két folyót, az elfogadót tudniillik és a’ beszakadót, igen is helye vagyon azon kérdésnek, a’ kettő közül mellyik kívánja sürgetésben a’ rendezést? Ámbár tehát azon nézet, hogy a' fő vagy is elfogadó folyam, melly nagyobb erejénél fogva a’ mellék folyókra rendesen nagyobb hatást gyakorol, mint azok viszont ő rá, szabályoztassék elébb, szinte elvvé vált, én ezen elv általánosságát elismerni vonakodnám; mivel lehetnek a’ folyónak érintett közében is olly fogyatkozások s hibák, mellyek helyrehozása nem a’ fő—folyó szabályozásától függ, hanem mint csupán localis hibák, localis orvoslást kívánnak meg; valamint azon eset is lelhet helyt, hogy a’ fő-folyamnak szóban lévő közében, mellyben szorosabb összeköttetésben áll a’ mellék folyóval, történt szabályozása után, a’ víztükör alábbszállítása tekintetéből változás történni, 8 igy a’ beszakadó folyóra nézve következést szülni nem fog. Itt tehát minden egyes esetnél a’ körülmények megfontolandók, ’s a' szabályozási rendszer azok fontosságához képest elhatározandó. Másodszor. Melly folyók szabályozási tervei készültek el annyira, miszerint azok rendezéséhez nyomban hozzá lehessen fogni? A’ Duna folyó tervén kivűl: a) elkészültek ez idén az előleges külső mérési munkálatok a’ Tisza és Maros folyóról; az elsőhöz kötvék a’ Bodrogh, Laborcz, Latorcz, Ungh, Szamos, Kraszna, ’s több nagyobb kisebb mellék folyók azon kiterjedésben, meddig a’ Tiszával szorosabb hydrotechniai összeköttetésben állanak. A’ Tisza és Marosról a’ terv azon módon, mint a’ Dunánál, a szükséghez képest, 12—, 6—sőt 3 hónap alatt is, a’ veendő rendelés napjától számítva elkészülhet, a mint tud— tudniillik több vagy kevesebb mérnöki egyén alkalmaztatik a’ munkához. b) Zimonytól Rugviczáig, melly helyig rendes hajózás eszközölhető, a’ Száva folyó térképe s azzal kapcsolatban levő mérések szinte ez idén fejeztetnek be, ’s az illető k. biztossági mérnöknek j< — lentései szerint, teljes a’ remény, hogy a’ legközelebbi Május-Júniusig a szabályozási terv ií> el fog készülni. c) A’ Kulpa szabályozásáról szóló terv, Sziszek és Károlyváros közt az építési főigazgatóság által már benyujtatott a’ nagy méltóságú magyar kir. Helytartótanácsnak. 136 *
